2019. január 1-jétől 30%-os béremelés volt a központi közigazgatásban. Mégis sokan lemondtak kormánytisztviselői jogállásukról. Mi lehet ennek az oka?

2008. és 2019. között bérbefagyasztás volt a központi közigazgatásban, ez alatt az infláció 28%-ot ért el. 2009-ben megvonták tőlük a 13. havi bért, így a 11 év alatt 36%-os reálkereset csökkenést szenvedtek el.

2019. január elsején megvalósult 20%-os létszámcsökkentés, míg az elvégzendő munka mennyisége változatlan maradt, nőtt a túlterhelés. Ezt tetézte a kormányzati igazgatásról szóló törvény bevezetése, melynek következtében éves szinten közel egy hónappal megnőtt a munkaidő hossza. Az új jogállási törvény kiszámíthatatlanná tette az előmeneteli rendszert, a munkatapasztalatot nem értékeli, csökkenti a szabadságnapok számát.

Az új törvény alapján végrehajtott besorolással sokan elégedetlenek, szubjektívnek tartják, a „csókosok” jártak megint jól. Az egyes kategóriákba besoroltak bére között is 100%-os eltérés lehet. Ez nem közszolgálati életpálya, hanem a kiszolgáltatottság terepe.

Az elmúlt években az átlagkeresetek nemzetgazdasági szinten 50%-kal növekedtek.

Összegezve tehát az elmúlt 11 évet: a kormánytisztviselőknél 36%-os reálkereset csökkenés és 30%-os béremelés, míg országos szinten 50%-os bérnövekedés.

Követeljük, hogy a bérlemaradás felszámolásához a közigazgatásban a keresetek 2020-ban újabb 30%-kal növekedjenek!

A KSZSZ Elnöksége