Érdeklődésre számot tartó írás jelent meg a közelmúltban Gulyás Erika tollából a Népszavában a szakszervezetek állapotáról. A cikk elemzések, interjúk felhasználásával mutatja be a szakszervezeti mozgalom útkeresését, küzdelmeit a mindennapok szorító valóságában.
A Zala Volán Dolgozóinak Demokratikus Szakszervezete (ZVDDSZ) egyetért a szerző azon megállapításával, miszerint válságban van a szakszervezeti mozgalom, csökken a tagság. Az állami tulajdonú társaságoknál még mindig 50 % körüli a tagság nagysága. A KKV-k esetében a horizont elkeserítően sötét. A szakszervezeti struktúra három részből áll, van a helyi, az ágazati (alágazati) és a konföderációs (országos) szint. A struktúra legérzékenyebb pontja a konföderációs szint. Itt zajlanak a legfontosabb, ám a legkevesebb eséllyel kecsegtető tárgyalások. Az ágazati és munkahelyi szint is sok sebből vérzik, ám ezen pontokon konkrét témákkal szembesülnek a szakszervezeti tisztségviselők, itt nem az elvi állásfoglalások dominálnak. Az e körben felmerülő kérdésekre kézzelfogható cselekvés lehet csak a válasz. Az itteni munka alapján dönt a munkavállaló a tagsági viszonyáról.
Szakszervezetünk vitázik a megszólaltatott szervezetfejlesztési szakértő véleményével, miszerint a munkahelyeken kevés egyéni, inkább általános problémákkal találkoznak a tisztségviselők. Egyre inkább sokasodnak az egyéni problémák, a munkavállaló egyre kevésbé fordul a gondjával a vezetőjéhez.. Ebbe a kommunikációs térbe lép be a szakszervezet, mint meghatározó tényező. Ugyancsak vitázunk azzal a véleménnyel, hogy általában a tagság megkérdezése nélkül zajlik a szakszervezeti munka. Nem egyszer előfordul, hogy a tagság melléáll valamilyen kezdeményezésnek, majd ágazati vagy konföderációs szinten megtorpedózzák. Örökzöld téma a szakszervezeti munkában, hogy mikor cselekedjünk, döntés előtt vagy után. Akik a döntés utáni változat mellett voksolnak, azok leginkább a szakszervezeti lépés elodázásában érdekeltek.
Az írás megszólalói a jogi szabályozást, egy szilárd jogi hátteret hiányolnak. Kellene egy szakszervezeti törvény- mondják többen. Szakszervezetünk szerint egy külön szakszervezeti törvényre kevés esély lenne, ellenben a szakszervezeteket partnerként kezelő, a munkavállalók jogaira jobban közelítő Munka Törvénykönyve elkelne. Persze hiába a törvény, ha erélytelenség miatt nem tudunk érvényt szerezni a rendelkezéseknek. Ugyanakkor a „potyautas-effektus” egyre megkerülhetetlenebbé válik. Miután a bérmegállapodás és a Kollektív Szerződés hatálya valamennyi munkavállalóra kiterjed, ezért a nem szervezett munkavállalóknak is valami módon hozzá kellene járulniuk a szakszervezetek működéséhez. A nyilatkozók az egyén szerepét sem hanyagolják el, ám csupán a felkészültség oldaláról szemlélik. Vitathatatlan, a szakszervezeti tisztségviselő felkészültsége nem intézhető el kézlegyintéssel, ám ugyanilyen fajsúlyú az ügy iránti elkötelezettsége, éthosza, a szakszervezeti hitvallása. Aki ilyen személyiségjegyekkel rendelkezik, kevésbé válhat a mindenkori politika vagy más érdekcsoportok játékszerévé.
A helyi szakszervezetek több-kevesebb sikerrel igyekeznek érdekes helyi honlapokat működtetni, ugyanakkor az tapasztalható, hogy az ágazati és az országos konföderációk honlapjai általában egyhangúak, elemzői intézetek anyagaira inkább emlékeztető írások uralják a felületeket. Ennélfogva olvasottságuk is elhanyagolható. Holott a szakszervezeti kommunikációban meghatározó funkciója lehetne az országos és az ágazati weboldalaknak. A cikkben nyilatkozók nem szólnak a szakszervezeti kommunikáció vérszegénységéről, rétegzettségének hiányáról. Ritkán találkozunk egymásra épülő helyi, ágazati és országos tartalmakkal. A médiában is nyilatkozó egyes szakszervezeti vezetők inkább politikai vagy gazdasági elemző benyomását keltik. Hiányoznak az üzenetek, a tagságnak szóló tartalmak.
A ZVDDSZ osztja azt a véleményt, amely a fiataloknak a szakszervezetektől való elzárkózásáról, passzív viszonyulásáról szól. Létező probléma. E téren valamennyi szakszervezeti tisztségviselőnek van tennivalója. Hol a közösségépítés, a fiatalos és színvonalas programok beiktatása a szakszervezeti eszköztárba, hol az értelmes, szellemi kihívást jelentő munkával való megbízás vezethet eredményre.
Mindenesetre a Zala Volán Dolgozóinak Demokratikus Szakszervezete szerint a fiatalok megszólítása nélkül nincs szakszervezeti megújhodás.
Zalaegerszeg, 2018. szeptember 24.
Horváth László
elnök
ZVDDSZ
