Csökkenhet a foglalkoztatottak nettó jövedelme a béren kívüli juttatások szabályainak változása okán jövőre – állapította meg a Magyar Nemzeti Bank is. Nem várt helyről kaptak tehát támogatást a szakszervezetek, amelyek ugyanezen okból tiltakoznak a cafetéria rendszerének átalakítása miatt.

 „A béren kívüli juttatások rendszerének átfogó átalakítása összességében közel semleges hatást gyakorolhat a költségvetésre" – olvasható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Költségvetési jelentés címet viselő dokumentumában. A jövő évi büdzsé tervezetének elemzésé során azt is megállapították: a szabályok változása miatt csökkenhet a foglalkoztatottak nettó jövedelme.

Az MNB azzal a feltételezéssel számol, hogy az adómentes vagy kedvezményesen adózó cafetériaelemek megszűnnek, s a béren kívüli juttatások így negyedével mérséklődnek. Ez nagyjából egybeesik a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) számításával is: a dolgozónként nyújtott évi átlagosan nem egészen négyszázezer forintnyi béren kívüli juttatásból kilencvenezret veszítenek el az érintettek.

A „cafetériarendszer három eleme közül az adómentes juttatások csaknem teljes körűen megszűnnek, a kedvezményes béren kívüli juttatások kategóriában a készpénzjuttatás eltörlésével csak a SZÉP-kártya marad évi 450 ezer  forintos összeghatárig, míg az egyes meghatározott juttatások szintén nagyrészt megszűnnek vagy bérként adóznak tovább" – írja a jegybank.

Az MNB azt gondolja, hogy ezeknek a juttatásoknak a kilencven százalékát a munkaadók beépítik a bérbe, de ebben az esetben az addig biztosított cafetéria egy része után az általános szabályok szerint kell adózni. Emiatt nagyjából kétmillió ember nettó jövedelme lehet kevesebb, miközben a jegybank szerint ez a költségvetés egyenlegét érdemben nem befolyásolja. 

Ha pedig az MNB-nek igaza van, fel kell tenni a kérdést: tulajdonképpen kinek használ ez az egész? A munkaadók nyilván nem fognak többet költeni béren kívüli juttatásokra, de a cafetéria bizonyos elemeinek megadóztatása miatt nettóban kevesebbet adhatnak például albérleti hozzájárulása, utazási támogatásra, s kisebb összeggel járulhatnak hozzá a lakáshitelek vagy a diákhitelek visszafizetéséhez. Ez biztosan nem segíti a munkaerő belső mobilitását. 

A jegybank úgy látja, ezzel a költségvetés sem jut jelentős többletbevételhez – a jövő évi büdzsé bevételi főösszegének tervezete több mint 17 ezer milliárd, s ehhez képest mit jelent a cafetérián esetleg nyerhető pár milliárd forint? Így a tervezett változások egyedüli vesztese a munkavállaló, miközben az egész ügynek nincs igazi nyertese.

Magyar Szakszervezeti Szövetség