Nyílt levélben hívja fel a Magyar Szakszervezeti Szövetség a parlamenti képviselők figyelmét arra, hogy a cafetéria rendszerének tervezett átalakítása miatt a munkavállalók nettó jövedelme csökkenhet.

A kormány javaslata alapján arra készül a parlament, hogy alaposan átalakítsa a cafeteria rendszerét. Sok támogatási forma adókedvezménye vagy adómentessége megszűnik, és szinte biztosan kijelenthető, hogy a dolgozók jelentős részének csökken a nettó jövedelme. 

Ehhez egyetlen munkavállalói érdekképviselet sem tud, és nem is hajlandó asszisztálni. A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) nyílt levélben hívja fel valamennyi parlamenti képviselő figyelmét arra: a választói biztosan nem azt akarják, hogy a nevükben az ő fizetésük csökkentésére szavazzanak.

A MASZSZ megbízásából a Policy Agenda által készítetett közvélemény-kutatás során kiderült, hogy akik a cafetéria keretében kapnak bizonyos juttatásokat, azok többsége úgy véli, jövőre rosszabbul fognak járni. A kormány érvelése szerint a cafeteria-rendszer átalakítása révén több pénz jut a turizmusra, a dolgozók azonban nem attól tartanak igazán, hogy mikor tudnak újra elmenni étterembe, szállodába. A legnagyobb félelmük, hogy fenn tudják-e tartani a jelenlegi életszínvonalukat. Erre pedig az érdekképviselet szerint igen rossz válasz a cafeteria rendszerének tervezett átalakítása.

Tényleg azt akarják az Ön választói, hogy, elvegyék az iskolakezdési támogatást azoktól is, akik a létminimum alatt élnek? Valóban akarják, hogy megszüntessék a közlekedési és lakhatási támogatások adómentességét, akadályozva a munkaerő mobilitását, a munkaerőhiány csökkentését? – teszi fel a képviselőknek a kérdést a MASZSZ.

Tisztelt Képviselő Asszony/Úr!

A kormány javaslata alapján arra készül a parlament, hogy alaposan átalakítsa a cafeteria rendszerét. Sok támogatási forma adókedvezménye vagy adómentessége megszűnik, és szinte biztosan kijelenthető, hogy a dolgozók jelentős részének csökken a nettó jövedelme. Ehhez egyetlen munkavállalói érdekképviselet sem tud, és nem is hajlandó asszisztálni.

Most az Önök kezében van a döntés, s minden lehetőségük megvan arra, hogy módosítsanak az előterjesztésen. Kérem, gondoljanak azokra a választókra, akiket a tervezett változtatások negatívan fognak érinteni, akik a tervezetthez hasonló változtatások miatt a kiszolgáltatottság érzését naponta megélik.

Amikor voksol a módosító javaslatokról, illetve a zárószavazásnál megnyomja a gombot, fontoljon meg néhány érvet.

  1. Az emberek nem szeretnének negatív változtatást. A Magyar Szakszervezeti Szövetség megbízásából a Policy Agenda által készítetett közvélemény-kutatás során kiderült, hogy akik a cafetéria keretében kaptak bizonyos juttatásokat, azok többsége úgy véli, jövőre rosszabbul fognak járni. Úgy tűnik, hogy a kormány döntött, a szakszervezetek azonban ennek a negatív hatásait próbálják csökkenteni.
  2. A kormány javaslata alapján megszűnhetne például az iskolakezdési támogatás. Azok a családok, amelyek korábban ebből legalább részben fedezhették az augusztusi kiadásaikat, jövőre ezzel nem számolhatnak. Biztosan elkerülte az előterjesztők figyelmét, hogy a gyermeket nevelő családok 43 százaléka, a falvakban élőknek pedig 54 százaléka a létminimum alatt el. Ez azt jelenti, hogy ők igen szerény körülmények között élnek, és nem rendelkeznek elegendő jövedelemmel ahhoz sem, hogy kisebb váratlan kiadásokat finanszírozni tudják.

A módosítás tőlük fog pénzt elvenni! És azoktól, akik eddig a béren kívüli juttatások keretében támogatást kaptak a munkahelyi étkezéshez, illetve segítséget az öngondoskodás feltételeinek megteremtéséhez. Ön is ezt szeretné? Legalább tegyék lehetővé a megmaradó elemek választhatóságát.

  1. A kormány érvelése szerint a cafeteria-rendszer átalakítása révén több pénz jut a turizmusra. Tudta, hogy egy létminimumon élő háztartás a havi jövedelmének 8,3 százalékát fordítja kultúrára, szórakozásra, szálláshely-szolgáltatásra, vendéglátásra? Egy társadalmi minimumon élő háztartás esetében ez az arány pedig 10,5 százalék. Tudja, hogy mennyi egy létminimumon élő, két felnőtt és két gyermekből álló család havi átlagos jövedelme: 260 ezer forint, s ebből körülbelül 22 ezer forint jut ilyen célokra.

Ez az jelenti, hogy ezek az emberek összesen nem költenek annyi pénzt az említett szolgáltatásokra, mint amit Önök a SZÉP-kártyán adnának nekik. Ettől nem járnak majd többet étterembe, szállodába, múzeumba. Amit eddig a cafeteriából használtak fel más célokra – például a közösségi közlekedésre, élelmiszer vásárlására, készpénzben adott cafeteria esetén pedig minden másra –, az egyéb kiadásaik lefaragásával kell majd biztosítaniuk. A dolgozók nem attól tartanak igazán, hogy mikor tudnak újra elmenni étterembe, szállodába. A legnagyobb félelmük, hogy fenn tudják-e tartani a jelenlegi életszínvonalukat. Erre pedig igen rossz válasz a cafeteria rendszerének tervezett átalakítása

  1. A kormány is elismeri, hogy a gazdasági növekedés egyik legnagyobb akadálya a munkaerőhiány. A belső tartalékokat pedig a mobilitás elősegítésével lehet kihasználni, miközben a mostani javaslat éppen ezt akarja ellehetetleníteni, mert megszűntetné az albérleti támogatás adómentességét. Ön szerint ez helyes döntés? A választói vajon ezt kérik?
  2. A kormány érve az átalakítás mellett, hogy a munkáltató átvállalhatja az adóemelés miatti többletterheket, tehát beépítheti a cafetéria egyes elemeit az alapbérbe. Megtehetné – ami kétségkívül tisztább viszonyokat teremtene –, de ez nyilván nem lesz így. Valószínűleg Ön sem tartja reálisnak, hogy a munkaadó fogja kompenzálni a dolgozók jövedelemkiesését egy rossz parlamenti döntés miatt. Ha ezt mégis vállalná, az könnyen a béremelések visszafogásához vezetne. Amennyiben megszavazza a mostani javaslatot, akkor a dolgozók fizetésének csökkentéséről is szavaz!

A bizottsági munka során, és plenáris ülésen is gondolja végig, tényleg azt akarják az Ön választói, hogy

  • elvegyék az iskolakezdési támogatást azoktól is, akik a létminimum alatt élnek?
  • megszüntessék a közlekedési támogatások adómentességét?
  • akadályozzák a munkaerő mobilitását, a munkaerőhiány csökkentését?
  • voksoljanak általában is a nettó fizetések csökkentésére, amikor a környező országokban növekednek a bérek?

Kérem, döntsön minderre figyelemmel!

Budapest, 2018. július 11.

Kordás László

Hozzászólok a Facebookon

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!

Eseménynaptár

loader
Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ

Megvá­lasz­tot­tak — Mi lesz most?



A szem­lé­le­té­ben teljes mér­ték­ben újdon­ság­nak szá­mí­tó könyv egy­részt meg­oldást nyújt a ma­gyar szak­szer­ve­ze­te­ket is súj­tó fo­lya­ma­tos tag­lét­szám­csökkenés meg­állí­tá­sá­ra, más­részt se­gít át­te­kin­te­ni a mun­ka­he­lyi tiszt­ség­gel já­ró fe­la­da­to­kat, va­la­mint azok si­ke­res el­lá­tá­sá­hoz gya­kor­la­ti ta­ná­csok­kal lát­ja el a mun­ka­he­lyi szak­szer­ve­ze­ti tiszt­ség­vi­se­lőket.

To­vábbi in­for­má­ció