Lehangoló képet mutat egy-két társaság üdülője. Szép hely, de elaggott épületek, apartmanok.

A rendszerváltás előtt sokak számára elérhető, a családi nyaralás biztos alapjának számító munkahelyi üdültetés helyzete folyamatosan romlik. A kilencvenes évek elején-közepén az állami közlekedési cégek döntő többsége a vállalati szerkezetátalakítás és a profiltisztítás jegyében megvált üdülőitől. Ehhez a karcsúsításhoz nagyban hozzájárult, hogy a mindennapi működéshez elengedhetetlenül szükség volt az azonnal mozgósítható anyagi eszközökre. Így aprópénzekért kerültek kft-k vagy magánszemélyek birtokába ezek a jobb sorsra érdemes üdülők. 

Ez volt az általános tendencia, azonban akadt egy-két "fehér holló", amely nem szabadult meg az üdülőjétől és más jóléti intézményétől. Ezek pénzt áldoztak a felújításra, és részben piaci alapokra helyezték az üdülőik működését. A munkavállalók igényei nem sérültek, ellenkezőleg. Holtszezonban meghirdették az üdülő kínálta lehetőségeket, az üres helyeket főidényben is "piacra dobták”, így a működés majdnem nullszaldós lett. Akadt közlekedési cég, amelyik a lakókocsis üdültetésre helyezett komoly hangsúlyt: munkavállalóik így viszonylag mérsékelt áron eljuthattak a tengerpartra. A piaci gondolkodás itt is kitapintható volt, mert a külső érdeklődők számára is lehetővé tették az igénybevételt, piaci áron. 

Ma már elvétve találkozunk ilyen munkahelyi törekvésekkel. A szakszervezeti tömörülések ugyan rendelkeznek üdülőkkel, de ezek nehezebben elérhetők, mint a munkahelyi pihenőhelyek. Mindenesetre dicséretes, hogy vannak konföderációk, amelyek anyagi erőforrásaikból áldoznak a tagság kikapcsolódására.

Van példa rá, hogy a korábban is sikeres és részben piaci alapon működő vállalati üdülők ma már más üzemeltetési struktúrában igyekeznek megfelelni a munkavállalók egyre differenciálódóbb igényeinek: ezek egy központi szervezeti egység irányítása alá tartoznak. Az a szaktudás, amely a korábbi üdültetésben megtestesült, a piacérzékenység és a vendéglátói affinitás, kárba veszett. Az új rendszerű működtetés nem tart igényt a szaktudásra, a piackonformitást is mellőzik. A lényeg: ez a funkció is ki van pipálva. Azon üdülővezetők munkája, akik hozzáértéssel és nagy odaadással tették a dolgukat, kulcsátadó funkcióvá silányult, és az üdültetés szervezése nem lett színvonalasabb. 

Elszomorító, hogy mennyire elhanyagolták egyes társaságok a szociális célú ingatlanjaikat. Lehangoló képet mutat egy-két társaság üdülője. Szép hely, de elaggott épületek, apartmanok, időkoptatta berendezéssel - ez a nem éppen szívderítő látvány. A munkavállalói igények elsődlegességét megtartva, mérsékelt piaci magatartással sokat lehetne folyamatosan javítani a szolgáltatások színvonalán. Emellett az üdültetést korábban szervezők szakértelmét végképp elhanyagolni hiba lenne, ezért a mindennapi munkában komolyabb szerepet kellene szánni nekik.

 Horváth László elnök

Zala Volán Dolgozóinak Demokratikus Szakszervezete

Eseménynaptár

loader
Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ

Megvá­lasz­tot­tak — Mi lesz most?



A szem­lé­le­té­ben teljes mér­ték­ben újdon­ság­nak szá­mí­tó könyv egy­részt meg­oldást nyújt a ma­gyar szak­szer­ve­ze­te­ket is súj­tó fo­lya­ma­tos tag­lét­szám­csökkenés meg­állí­tá­sá­ra, más­részt se­gít át­te­kin­te­ni a mun­ka­he­lyi tiszt­ség­gel já­ró fe­la­da­to­kat, va­la­mint azok si­ke­res el­lá­tá­sá­hoz gya­kor­la­ti ta­ná­csok­kal lát­ja el a mun­ka­he­lyi szak­szer­ve­ze­ti tiszt­ség­vi­se­lőket.

To­vábbi in­for­má­ció