A jövő évi büdzsé tervezetében átlagosan 8,8 százalékos béremeléssel számol a kormány, míg az idén ez 10,7 százalék volt. Ráadásul az állam rossz gazdának is bizonyul, mert a versenyszférában nettó 9,3, míg a közszférában 7,3 százalékkal emelkedhetnek a jövedelmek.

 A bérek visszafogásának költségvetését nyújtotta be szerdán a pénzügyminiszter a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) álláspontja szerint. A jövő évi büdzsé tervezetében átlagosan 8,8 százalékos béremeléssel számolnak, míg az idén ez 10,7 százalék volt. Ráadásul az állam rossz gazdának is bizonyul, mert a versenyszférában nettó 9,3, míg a közszférában 7,3 százalékkal emelkedhetnek a jövedelmek.

A vállalkozások terhei viszont csökkennek, mert a szociális hozzájárulási adó két százalékponttal mérséklődik. Ezzel nincs semmi baj – állatja Kordás László MASZSZ-elnök –, hiszen a döntés a foglalkoztatást is kedvezően befolyásolhatja, ám az érdekképviselet a munkavállalók számától, illetve a cégek árbevételétől függő differenciálást látna indokoltnak a hazai kis- és közepes vállalkozások javára.

A konföderáció szerint teljesen elfogadhatatlan ugyanakkor , hogy a nemzeti foglalkoztatási alap munkáltatóktól és munkavállalóktól befolyó tervezett 450 milliárdos bevételéből hetvenmilliárdot a központi költségvetés javára vonnának el. Az alap célja egyebek mellett a szakképzés és a felnőttképzés finanszírozási hátterének biztosítása, amelynek révén az álláskeresők nagyobb eséllyel helyezkedhetnek el a versenyszférában. 

A közfoglalkoztatásra szánt összeg is jelentősen, 225 milliárdról 188 milliárdra csökkenne, ami szintén aggályos, hiszen egyértelműen kevesebb lesz a közmunkások száma.A munkanélküliek ellátására – a három hónapig fizetendő álláskeresési támogatásra – 55 milliárd helyett viszont 75 milliárdot irányoznak elő. A MASZSZ ebből azt a következtetést vonja le, hogy az állam maga is felkészül a munkanélküliség növekedésére. Így végképp érthetetlen, hogy a foglalkoztatási alapból miért vonnak el hetvenmilliárdot, miközben ennyi pénzből igen sok álláskereső képzésére jutna pénz.

A MASZSZ hangsúlyozza, hogy a szociális partnereknek – a kormány, a munkaadók és munkavállalók képviselőinek – mielőbb egyeztetést kell folytatniuk a minimálbérek és a garantált szakmunkás bérminimum jövő évi összegéről is. Most erre alkalom kínálkozik, hiszen a pénzügyminiszter egyelőre csak a büdzsé tervezetét mutatta be. 

Az érdekképviselet úgy látja, a jövő évi költségvetés tervezete még a visegrádi országok bérszintjéhez való felzárkóztatás feltételeit sem teremti meg, mert ehhez jövőre is a jövedelmek tíz százalékot meghaladó emelésére lenne szükség.A konföderáció szerint a bérek felzárkóztatásában a kormánynak is szerepet kellene vállalnia. Vagyis: a jövedelmeket ma terhelő 15 százalékos személyi jövedelemadó szintjének csökkentésére van szükség, s a cél a korábban ígért egyszámjegyű szja. Ha az adót – akár a következő néhány esztendőben – tényleg kilenc százalékra mérsékelnék, az a munkavállalók nettó jövedelmét ugyanilyen arányban emelné.