Tiltakozik a Magyar Szakszervezeti Szövetség az alaptörvénynek az állampolgári, illetve a munkavállalói jogokat veszélyeztető módosítása miatt. A konföderáció kész más érdekképviseletekkel és civil szervezetekkel is egyeztetni arról, hogy ebben a helyzetben közösen mit tehetnek.
Jelentősen korlátozná a gyülekezéshez való jogot az alaptörvény hetedik módosítása, amely szerint e „jog gyakorlása nem járhat mások magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével". Amiből akár az következhet, hogy szinte sehol nem lehetne tüntetést szervezni, mert a közterületen tartott demonstráció szükségesszerűen zavarja az ott lakók mindennapi életét.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) álláspontja szerint elfogadható, hogy közszereplők lakókörnyezetében – amennyiben egy tüntetés résztvevői kifejezetten az ő tevékenységükkel kapcsolatos kritikának akarnak hangot adni – a magánélethez való jog védelme érdekében korlátozzák a gyülekezési szabadságot. Általában viszont egy demonstrációt önmagában azért, mert az mások magán- és családi élethez való jogát vagy mozgásszabadságát korlátozott ideig sérti, nem lehet tiltani, mert ez ellentétes lenne az emberi jogok európai egyezményével, az Alkotmánybíróság korábbi gyakorlatával, s a józan ésszel is. Ebből ugyanis az következhet, hogy véleményük, illetve követeléseik ismertetése érdekében a szakszervezetek, illetve a politikai pártok és a civil szervezetek szinte sehol sem vonulhatnának az utcára.
A bírósági rendszer átalakítása hasonlóan aggodalomra adhat okot. Amennyiben felállítják a közigazgatási felsőbíróságot, és annak tagjai valóban jelentős részben a hatalom iránt lojális kormánytisztviselők közül kerülnek ki, azzal a független bíráskodás kerülhet veszélybe. Ez korántsem csupán elméleti kérdés, mert a közigazgatási ügyek közé tartoznak többek között az egészség- és társadalombiztosítással, a nyugellátásokkal és a szociális ellátásokkal kapcsolatos jogviták.
A változás tehát szinte mindenkit érinthet. Kaphat-e valaki segélyt? Mennyi lesz a nyugdíj? Mi jár a munkaképesség esetleges csökkenése esetén? Ilyen kérdésekben is az új – nem feltétlenül pártatlan és elfogulatlan – bírói fórumnak kell majd állást foglalnia. Ezért is tiltakozik a MASZSZ a rendszer átalakítása ellen.
Várható azonban más módosítás is. A kormány- és köztisztviselők közszolgálati jogviszonnyal összefüggő perei – például egy jogtalannak vélt elbocsátás – ma is a közigazgatási, s nem a munkaügyi bíráskodás hatáskörébe tartoznak, bár egyelőre a 19 megyében és a fővárosban egységes munkaügyi és közigazgatási bíróságok működnek. Amennyiben feláll az új, önálló közigazgatási bírósági rendszer, az ő ügyeikben is az esetleg hatalomhoz lojális bírák fognak majd dönteni.
Nem kevésbé érdekes, hogy egy esetleges sztrájk meghirdetésekor melyik lesz majd az illetékes fórum. A közszolgáltatásokban meghirdetett munkabeszüntetés esetén a még elégséges szolgáltatással kapcsolatos jogviták ma munkaügyi pernek minősülnek, de a jogalkotón múlik, hogy ezeket hol kell majd tárgyalni. Ha az ilyen ügyeket a tervezett önálló közigazgatási bíróság hatáskörébe utalják, még kisebb lesz az esélye annak, hogy például a közösségi közlekedésben egyáltalán lehet-e sztrájkot tartani. Sajnálatos különben, hogy minderről az érintett bírák sem rendelkeznek érdemi információkkal.
A MASZSZ álláspontja szerint az alkotmányváltozás a munkavállalók számára még kedvezőtlenebb feltételeket teremthet. A szövetség üdvözli, hogy erre más érdekképviseletek is felhívták a figyelmet, s mindenkit arra kér, hogy csatlakozzék ehhez a kezdeményezéshez. A konföderáció készen áll arra is, hogy részese legyen egyeztetésnek arról, miként lehetne közösen tiltakozni az alaptörvény hetedik módosítása ellen.
Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!
