A független magyar munkaügyi bíróság az Alkotmánybírósághoz fordult egy szakszervezeti tagtársunk kezdeményezte ügyben. Közleményünkben most tájékoztatást adunk: megsemmisítik (vagy feloldják) a közalkalmazotti illetménytáblát? Jogossá válik végre közel 200 ezer közalkalmazott több milliárd forintnyi követelése az állammal szemben? Feloldják a 10 éve befagyasztott illetménytáblát? Mi lesz az elmúlt évek költségvetésével? Az ügy kimenetele azért is nagy horderejű, mert a kormány közalkalmazotti bérpolitikáját is értékeli…

 Röviden

 Szakszervezeti tagtársunk az 1992-es Kjt. (Közalkalmazottak jogállásáról szóló tv.) 2008-ban befagyasztott bértáblájának megsemmisítését kérte. A munkaügyi bíróság a kérésnek megfelelően maga kezdeményezte az alkotmánybírósági (AB) eljárást. (Itt tart most az ügy.)

 Várható, hogy az AB pozitív döntése, a próbaper megnyerése esetén 200 ezer munkavállaló léphet fel az állammal szemben több milliárd forintnyi évek óta elmaradt bérét (immár jog szerint is) követelve. (Jelenleg „csak” a morális felháborodás fogalmazódhat meg az égbekiáltóan aránytalan bérek miatt.)

 Az új helyzet érinti majd a közalkalmazottak igen széles körét szociális munkásoktól egészségügyi dolgozókig, az iskolák műszaki és adminisztratív munkatársaitól a könyvtárosokig mintegy kétszázezer munkavállalót.

 Háttér

 Történeti háttér

 Az ügy hátterében az áll, hogy az 1992-es közalkalmazotti illetménytáblában garantált illetmény (az akkori pénzügyi válságra való hivatkozással) 2008 óta be van fagyasztva.

Az Antall-kormány idején még azért alakították ki az illetménytáblákat, hogy a piaci szféra dinamikus bérmozgásaival szemben a közszférában jól átlátható, a nyugdíjazásig kiszámítható megélhetést biztosítsanak az ott dolgozóknak.

A 2008-as intézkedés következményeként mára a közalkalmazotti bértábla alapilletmények 121 fizetési fokozat esetében (ez a tábla 71 %-a) alacsonyabbak, mint a minimálbér vagy a garantált bérminimum! Vagyis a dolgozók többsége ugyanazt a bért kapja életkorától, végzettségétől, munkaköri besorolásától függetlenül. A béreknek ez az egymásra csúszása, torlódása, igazságtalansága ismert a közelmúlt sajtójából.

 Érintettség

 A közalkalmazottakat tömörítő Szakszervezetek Együttműködési Fóruma, egyik szakszervezetének tagja keresetet nyújtott be a helyileg illetékes közigazgatási és munkaügyi bírósághoz. A szakmában illetve kollégái által elismert szakszervezeti tagunk közalkalmazotti illetménye jogellenességének megállapítását és illetménykülönbözet megfizetése iránti igénye érvényesítését fogalmazta meg.

 A tagtársunk konkrét, személyes esetében a 2018. január 1.-től kötelezően járó alapbért 55. 232 Ft-tal kell kiegészíteni, hogy elérje a garantált bérminimumot. Vagyis 58 évesen felsőfokú szaktanfolyami képesítéssel, jelentős szakmai tapasztalattal és felelősséggel ugyanannyi a bére, mint egy most iskolából kikerülő pályakezdő középfokú tanfolyamot végzett dolgozónak. És fele egy ALDI (szupermarket) pénztárosénak. Az intézményben, ahol dolgozik a munkatársai 77 %-a kortól és végzettségtől függetlenül azonos fizetést kapnak. A garantált bérminimum már a doktori fokozatot is utolérte. Ez elfogadhatatlan és mérhetetlenül megalázó. Azon kívül diszkriminatív megkülönböztetés, mert azoknak a munkatársaknak az esetében, akik a garantált bérminimumot kapják, nem veszik figyelembe az iskolai végzettség szintjét sem és a pályán eltöltött időt sem, míg annak a 23 %-nak akinek a bértábla magasabb összeget ír elő az iskolai végzettség szintje és a pályán eltöltött idő szerint határozzák meg a bérét.

 A bíróság kezdeményezte

 A kolléga a jogászunk segítségével kérte a Bíróságot: az általa indított peres eljárás felfüggesztése mellett kezdeményezze az Alkotmánybíróságnál

- a 2015. évi C. törvény (Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről) és

- a 2016. évi XC. törvény (Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről)

6. számú mellékletei (A közalkalmazotti fizetési osztályok első fizetési fokozata szerinti garantált illetmények havi összege forintban, valamint a fizetési fokozatokhoz tartozó legkisebb szorzószámok 2017. évben) alaptörvény-ellenességének megállapítását, figyelemmel arra, hogy a 2015. évi C. törvény és a 2016. évi XC. törvény 6. számú, a Kjt. illetménytáblát megállapító mellékletei az Alaptörvény következő rendelkezéseivel állnak ellentétben:

- 2.1. II. cikk: Az emberi méltóság sérthetetlen.

- 2.2. XV. cikk (2) bekezdés: Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen – többek között – egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja.

- 2.3. XVII. cikk (3) bekezdés: Minden munkavállalónak joga van – többek között – a méltóságát tiszteletben tartó munkafeltételekhez.

 A perben eljáró bíróság a közelmúltban kihirdetett végzése szerint a per tárgyalását felfüggesztette és az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezte.

 Kezdeményezte Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről szóló 2015. évi C. törvény 6. számú melléklete és Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről szóló 2016. évi XC. törvény 6. számú melléklete alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése végett. A Bíróság kezdeményezte továbbá az említett törvényi rendelkezések bíróság előtti ügyben történő alkalmazásának kizárását.

 Idézet a bírósági végzésből

 „A bíróság a fentiek egybevetésével arra az álláspontra helyezkedett, hogy a Kjt. eredeti célja, így az illetménytábla garanciális szabályokkal felépített differenciált jellegének változó életviszonyok melletti alkalmazhatósága, a közalkalmazotti pályán való előmenetel lehetősége nem valósul meg.

Az illetménytábla funkcióvesztése Alaptörvény - ellenes helyzetet eredményez.”

 Erőt ad küzdelmünkhöz

 Erőt ad küzdelmünkhöz Kollégánk tartása, kiállása: 35 éve dolgozik közalkalmazottként. Kiváló a kvalifikáltsága, szakmai munkájának az elismertsége, munkatársainak szolidaritása és támogatása.

Kollégánk (bár nyolcan-tízen tudják azt szakmailag hazánkban, mint ő) nem médiasztár kíván lenni, sőt személyének háttérben tartását kéri. Mint vallja: „bár a pert csak a magam nevében indíthattam el, de célom az volt, hogy ha sikerül az alaptörvény-ellenességet megállapítani az egyben minden közalkalmazott számára változást fog hozni.”

 Jogászunk jártasságát, felkészültségét, alapos és mélyreható érvelését is értékelte a tény, hogy az AB-hez került az ügy.

 A SZEF ezúttal is, mint eddig is törekszik a munkavállalók érdekeinek védelmére, e küzdelemhez az erőforrások koncentrálására és biztosítására.

 További információ:

 Földiák András (SZEF elnök) 06-30/411-0329

Csóti Csaba (KKDSZ elnök) 06 30 786 84 25

 Budapest, 2018. március 12.

Összeállította: SZEF Sajtóiroda