A Zala Volán Dolgozói Demokratikus Szakszervezetének (ZVDDSZ) tagjai egyre gyakrabban kérdik: mi van az üzemi tanácsokkal?

 

1992-ben a törvényhozás - nyugati mintára - életre hívta az Üzemi Tanácsokat (ÜT), azzal a céllal, hogy részvételi jogokat biztosítson a munkavállalóknak a társaságok üzletmenetének, szabályozó rendszereinek nyomon követésében.

Nem sztrájkolhatott az ÜT, bértárgyalásokat közvetlenül nem kezdeményezhetett, ám jogosult volt tájékoztatást kérni a munkáltatótól, például az Üzleti Terv, a Szervezeti és Működési szabályzat, foglalkoztatási tervek kapcsán stb. Sokáig életképesnek bizonyultak és miután komoly választási folyamat előzte meg az ÜT-ék megalakulását, számos helyen felkészült, véleményvezér-típusú munkavállalók alkották a testületeket.

Üdülők eladását akadályozták meg, szervezeti kérdésekben hallatták eredményesen hangjukat. Időközben a szakszervezetekkel együtt az Üzemi Tanácsok jogosítványai is csorbultak.

Számos hatáskör azonban életben maradt, ám Üzemi Tanácsokról elvétve hallani. Az ÜT-ék választásának jogosultsága 50 fő feletti alkalmazotti létszám esetében megmaradt. Ezért is önkénytelen a kérdés, hova tűntek? Részvételi joguk él még, továbbra is tájékoztatást kérhetnek alapvető kérdésekről, véleményezhetnek meghatározó témákat.

Mind ezzel élnek-e, nem úgy tűnik. Pedig a munkavállalók folyton információ-hiányról panaszkodnak. Ebben az információ-deficites helyzetben a munkáltató és a munkavállalók közötti kommunikációs mezőben hatékony eszköz lehetne az ÜT. Sajnos, általános tendenciaként megfogalmazható, hogy ezt a szerepet sem tudja ellátni. Az ÜT-ékre is rátelepedett az a munkahelyeken uralkodó szemlélet, miszerint hallgatni arany. Elszoktunk a termékeny vitáktól, kinyilatkoztatások, sms-ekbe, email-ekbe tömörített, visszacsatolást nélkülöző, arra igényt sem tartó rendelkezések vannak. Korábban 1000 fő feletti létszám esetén függetlenített ÜT- elnököt foglalkoztathattak a cégek, ma már több ezres nagyságrendű cégnél sem vállalnak főállású státuszt, ugyanis a jogvédelem csak papíron létezik. Egy szakszervezeti vezető vagy ÜT-elnök a mai törvényi keretek között könnyűszerrel eltávolítható.

A szociális partnereknek egyaránt érdekük lenne egy hatékony, életképes Üzemi Tanács, elég csak az információ-áramlásra gondolni. Úgy látszik, mind a munkáltatói, mind a szakszervezeti oldalról csak pusztába kiáltott szó a munkavállalók tájékoztatása. Miután a szociális feleket különösképpen nem hatja meg az üzemi tanácsok állapota a munkavállalók sem hisznek benne, így a kör bezárult. Hiába van egy törvényileg biztosított szervezeti keret, nem tudunk élni vele. Ezért is van az, hogy a munkavállaló kiszolgáltatottnak érzi magát, bizonytalanság-érzete van, nem bízik senkiben és semmiben.

Zalaegerszeg, 2017. június 7.

Horváth László, elnök, ZVDDSZ

 A képet a KSH, Munkaerőfelmérés 2015. II. negyedévi kiegészítő felvételének alapján készítette Dr.Szabó Imre Szilárd (http://szabim.blog.hu/2016/05/17/_hianypotlo_adatokat_kozolt_a_kozponti_statisztikai_hivatal)

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

Megvá­lasz­tot­tak — Mi lesz most?



A szem­lé­le­té­ben teljes mér­ték­ben újdon­ság­nak szá­mí­tó könyv egy­részt meg­oldást nyújt a ma­gyar szak­szer­ve­ze­te­ket is súj­tó fo­lya­ma­tos tag­lét­szám­csökkenés meg­állí­tá­sá­ra, más­részt se­gít át­te­kin­te­ni a mun­ka­he­lyi tiszt­ség­gel já­ró fe­la­da­to­kat, va­la­mint azok si­ke­res el­lá­tá­sá­hoz gya­kor­la­ti ta­ná­csok­kal lát­ja el a mun­ka­he­lyi szak­szer­ve­ze­ti tiszt­ség­vi­se­lőket.

To­vábbi in­for­má­ció