Az „ugyanazon helyen folytatott ugyanazon munkáért egyenlő díjazás” elvét a kiküldetésben dolgozókra is kiterjesztő bizottsági javaslat nemcsak a tagállamokat osztotta meg: a szakszervezetek támogatták a módosítást, a munkáltatói oldalon azonban sokan „indokolatlan beavatkozásnak” tekintették – írja a Kamara Online.

A kiküldetési irányelv módosításáról szóló (alább letölthető) javaslatban az Európai Bizottság arról is beszámol, milyen konzultációkat folytatott az érdekelt felekkel.

A támogató tagállamok

Ausztria, Belgium, Franciaország, Németország, Luxemburg, Hollandia és Svédország közös levélben igényeltek támogatást ahhoz, hogy az „ugyanazon helyen folytatott ugyanazon munkáért egyenlő díjazás” elvének bevezetésével korszerűsítsék a munkavállalók kiküldetéséről szóló irányelvet. E tagállamok az alábbiakat javasolták:

– módosítsák és bővítsék ki a szociális- és munkafeltételekkel, különösen a javadalmazással kapcsolatos, a kiküldött munkavállalókra alkalmazandó rendelkezéseket;

– mérlegeljék a kiküldetés maximális időtartamára vonatkozó korlátozás bevezetését, különös tekintettel a szociális biztonság koordinációjára vonatkozó uniós rendelet rendelkezéseivel történő összehangolásra; pontosítsák a közúti szállítási ágazatra alkalmazandó feltételeket;

– erősítsék meg az A1. jelű hordozható dokumentumba foglalt információbázis megbízhatóságát;

– javítsák a felügyeleti szervek közötti, határon átnyúló együttműködést; valamint

– segítsék elő a kiküldetés keretében megvalósuló színlelt önfoglalkoztatás elterjedtségére és hatására vonatkozó tanulmányt.

Túl korai a felülvizsgálat

Bulgária, a Cseh Köztársaság, Észtország, Magyarország, Litvánia, Lettország, Lengyelország és Románia közös levélben érvelt amellett, hogy az 1996-os irányelv felülvizsgálata túl korai és azt el kell halasztani, amíg letelik a 96/71/EK irányelv érvényesítéséről szóló irányelv átültetésének határideje, valamint megtörténik az irányelv hatásainak gondos értékelése és elemzése.

Ezek a tagállamok aggodalmuknak adtak hangot azzal kapcsolatban, hogy az ugyanazon helyen folytatott ugyanazon munkáért egyenlő díjazás elve összeegyeztethetetlen lehet az egységes piaccal, mivel a bérszint különbségei a szolgáltatók versenyelőnyének egyik jogos elemét képezik. Ezenfelül álláspontjuk szerint a kiküldött munkavállalóknak szociális biztonsági szempontból továbbra is a kiküldő tagállam jogszabályainak hatálya alá kell tartozniuk, tehát nem hozható olyan intézkedés, amely felülírja a munkavállalók kiküldetése és az ebben az értelemben vett szociális biztonsági koordináció közötti kapcsolatot. Végezetül felszólították a bizottságot, hogy csak akkor mérlegeljen intézkedéseket, ha alaposan elemezte a határon átnyúló szolgáltatásnyújtás nehézségeivel és sajátosságaival kapcsolatos bizonyítékokat.

A mérlegelés megtörtént: mint arról a brüsszeli testület a múlt héten tájékoztatott, gondosan megvizsgálták a nemzeti parlamentek által a szubszidiaritással kapcsolatban felvetett aggályokat, és valamennyi felmerült kérdést nyílt politikai párbeszéd keretében vitatták meg velük, mielőtt levonták volna következtetéseket, és végül a „sárga lapos figyelmeztetések” ellenére az eredeti formában nyújtotta be a javaslatot.

Szakszervezeti támogatás

Az Európai Szakszervezetek Szövetsége (ESZSZ) támogatásáról biztosította az egyenlő bánásmód elvének biztosítására irányuló felülvizsgálatot. Ezzel összefüggésben azonban az ESZSZ felszólította a bizottságot, hogy tartsa tiszteletben a szociális partnereket a bértárgyalások során megillető autonómia elvét és az ipari kapcsolatrendszerek sokszínűségét azáltal, hogy a díjazást képező elemekre vonatkozó olyan rendelkezéseket állapít meg, amelyek előnyben részesítik a vállalati szintű kollektív megállapodásokat az ágazati szintűekkel szemben.

Az ESZSZ ugyanakkor azt tanácsolta, hogy a bizottság javasoljon a származási országban való korábbi foglalkoztatási időszakra vonatkozó, kifejezetten a kiküldött kölcsönzött munkavállalókra alkalmazandó követelménnyel kapcsolatos rendelkezéseket, a színlelt önfoglalkoztatás elleni küzdelemről szóló új szabályokat, és hatékonyabb jogérvényesítési intézkedéseket, különösen munkaügyi ellenőrzéseket, valamint megbízhatóbb szociális biztonsági formákat.

Az építőipari kkv-ket képviselő Európai Építőipari Szövetség (EBC) támogatásának adott hangot abban a tekintetben, hogy az „ugyanazon helyen folytatott ugyanazon munkáért egyenlő díjazás” elvének megfelelően újratárgyalják az 1996. évi irányelvet. Az Építő- és Faipari Munkások Európai Szövetsége (EFBWW), a Holland Szakszervezetek Szövetsége (FNV), az Észt Szakszervezetek Szövetsége, valamint a Skandináv Szakszervezetek Tanácsa szintén támogatta az irányelv felülvizsgálatát. Az építőipari ágazat európai szintű szociális partnerei (FIEC és EFBWW) közös álláspontot is elfogadtak, arra kérve a bizottságot, hogy vizsgáljon meg a kiküldetéssel kapcsolatos számos kérdést.

„Indokolatlan beavatkozás”

Az Európai Vállalkozói Szövetség kiemelt feladatnak tekinti a 96/71/EK irányelv érvényesítéséről szóló irányelv helyes átültetését, mivel úgy ítéli meg, hogy a munkavállalók kiküldetésével kapcsolatos legtöbb nehézség a gyenge jogérvényesítéssel és a tagállami ellenőrzések hiányával függ össze. Az Európai Vállalkozói Szövetsége úgy vélte továbbá, hogy az irányelv újratárgyalása csökkentheti a kiküldési tevékenységet, mivel a tárgyalás bizonytalanságot kelt a vállalkozásokban. Bár támogatja a hordozható dokumentumok megbízhatóságának és átláthatóságának növelésére irányuló intézkedéseket, az Európai Vállalkozói Szövetség úgy ítéli meg, hogy az „egyenlő munkáért egyenlő díjazás” elve indokolatlan beavatkozást jelentene az unió részéről a bérszintek szociális partnerek általi szabad meghatározásába, és emlékeztet rá, hogy az egyenlő versenyfeltételeket a különféle munkajogi kérdéseket kezelő, jelentős uniós joganyag teremtette meg.

Az Európai Fémipari, Műszaki és Technológiaalapú Iparági Munkáltatók Tanácsa (CEEMET), a Menedzserek Európai Szövetsége (CEC) képviselői szintén osztották ezeket az érveket. A Cseh Köztársaság iparági szövetsége, valamint Finnország, Svédország, Dánia, Izland és Norvégia iparági szövetségei közös levélben fejtették ki aggodalmaikat az egyenlő munkáért egyenlő díjazás elvének a munkavállalók kiküldetéséről szóló irányelvbe történő bevezetésével kapcsolatosan.

Az Európai Kis- és Középvállalkozások Szövetsége (UAPME) hasonlóképpen arra az álláspontra helyezkedett, hogy nem szabad módosítani a munkavállalók kiküldetéséről szóló irányelvet a 96/71/EK irányelv érvényesítéséről szóló irányelv átültetésének befejezése és a jogszabály hatásaink értékelése előtt.

A munkaerő-kölcsönző ágazatot képviselő EUROCIETT megállapítása szerint általánosságban nincs szükség az 1996. évi irányelv újratárgyalásra. Az EUROCIETT mindazonáltal támogatta az egyenlő munkáért egyenlő díjazás elvének a kiküldött kölcsönzött munkavállalókra való kiterjesztését, valamint a munkaerő-kölcsönzés keretében történő munkavégzésről szóló irányelvben előirányzott szabályok teljes körének alkalmazását a kiküldött kölcsönzött munkavállalókra. 

Forrás: Kamara Online


Ha Te is szeretnél a rabszolgatörvény ellen tiltakozni a Facookon és szeretnél egy ilyen keretet a profilképedre, akkor:
1. kattints a profilképedre
2. kattints a "keret hozzáadására"
3. írd be a keresőbe, hogy "Stop rabszolgatörvény"
4. húzással igazítsd a kívánt helyre
5. add meg, mennyi ideig akarod használni
6. fogadd el a változtatásokat

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ