A járműipari cégek különböző módon, egyesek vegyes érzelmekkel fogadták a kormány bérnövelési és adócsökkentési intézkedéseit. A munkaerőhiány továbbra is problémát jelent – írja a Világgazdaság.

A bérminimum és a minimálbér emelése közvetlenül nem érinti a ContiTech Fluid Automotive Hungária Kft.-t, mivel nem foglalkoztatnak munkavállalót minimálbéren – mondta a Világgazdaságnak Nagy Mihály, a társaság ügyvezető igazgatója. Közvetetten azonban érinti a céget, hiszen a bérminimum megemelése a magasabb jövedelmi kategóriákban is nagyobb emelési igényeket generál. A lépést ettől függetlenül túl nagynak tartják, ezt a cégek nehezen tudják kezelni, kigazdálkodni. Ráadásul ekkora lépéssel senki nem tervezett, nem volt bekalkulálva, a vállalkozókat meglepetésként érte – hangsúlyozta.

A vállalkozásokat terhelő adók mérséklésével a felszabaduló összeget nyilván át lehet csoportosítani béremelésbe, ennek a szociális hozzájárulási adó csökkentése jó alapja lehet. A társasági adó csökkentését Nagy Mihály azonban nem tartja jó eszköznek: azok a cégek, amelyek nem működnek tetemes nyereséggel, nem tudják a „megtakarításaikat” béremelésre átcsoportosítani, így a munkaerőpiacon további versenyhátrányba kerülnek.

A Csaba Metál Zrt.-t is érinti a minimálbér és a garantált bérminimum jövő évi emelése, de mivel most számolják, hogy ez mekkora költségnövekedéssel jár, Majoros Béla vezérigazgató a kormánydöntés konkrét hatásairól nem tudott nyilatkozni a Világgazdaságnak. Azt azonban elmondta, hogy a lépés különösebben nem rendíti meg a vállalatot, mert a minimálbérnél és a bérminimumnál már most is sokkal nagyobb jövedelmet biztosítanak a békéscsabai és szeghalmi telephelyen több mint ezer főt foglalkoztató munkavállalóknak.

Czechmeister Mónika, az Audi Hungária kommunikációs igazgatója lapunknak hangsúlyozta: a cég javadalmazási stratégiáját nem befolyásolja a minimálbér emelése, hiszen olyan versenyképes bérezést biztosít, amely nem a minimálbér szintjéhez igazodik. Az Audi Hungaria a munkaerő-utánpótlás érdekében hosszú távú stratégiát folytat, melynek fontos eleme a saját duális szakképzés és felsőfokú duális oktatás is. Jelenleg is mintegy 140 szakmunkástanuló oktatása folyik a duális rendszer keretében, valamint immár öt tanszék is működik a helyi Széchenyi István egyetemmel együttműködve – fejtette ki.

Vagyis alapvetően nem a béremelés, hanem a munkaerőhiány okozza a nagy problémát az autóiparban – ezen pedig a minimálbér jelentős növelése sem változtat. A ContiTech Fluid két telephellyel rendelkezik, Makón és Vácon, a toborzási problémák szerkezete más és más. Vác a közép-magyarországi régióhoz tartozik, ahol a munkanélküliségi ráta jóval alacsonyabb, mint Makón, viszont Budapest vonzáskörzetébe tartozik, melynek elszívó hatása van. Egy éve érzik, hogy a fizikai munkakörökre egyre nehezebb új munkavállalókat találni. Makón, Csongrád megyében viszont jóval magasabb a munkanélküli-ráta. Itt fizikai pozíciókba nem látnak jelentős problémát a felvételek során. Inkább a mérnöki pozíciók feltöltése jelent kihívást, valamint az, hogy az autóiparban jártas tapasztalt vezetőket toborozzanak. Ezekbe a pozíciókba gyakran Magyarország más részeiről kell elcsábítaniuk jelentkezőket. A cég tavaly 1100 fővel növelte létszámát, mely Makón 800, míg Vácon 300 főt jelentett. Így mára dolgozói létszámuk meghaladja a 3600 főt, és további növekedést terveznek 2016-ban is.

A Csaba Metálnál vegyes a kép a munkaerő-utánpótlás kapcsán. Jelenleg a létszám körülbelül nyolcvan százalékát adó fizikai dolgozók körének a létszámbővítés várhatóan nem okoz nehézséget, de a mérnökök szerződtetése már igen. A szakemberellátás máshol, így a Magyar Suzuki Zrt.-nél is nehézséget jelent. „Gyakorlatilag nincs szabad járműipari szakember a piacon” – mondta Ruska Viktória, a cég kommunikációs vezetője. A társaságnál az elmúlt egy-két évben folyamatosan szembesülnek a szakemberhiánnyal mind a kékgalléros munkakörökben, mind a mérnököknél. Bár a régióban, így például Szlovákiában, számos autóipari nagyberuházás valósult meg az utóbbi időben, ez önmagában nem befolyásolta az esztergomi gyár életét. Ugyanúgy maradt a 33 százalékos szlovákiai magyar dolgozói arány, mint korábban, azzal a különbséggel, hogy a fénykorban még 5800-an dolgoztak a gyárban, jelenleg pedig 3100-an. Az esztergomi cég körülbelül fél éve már igénybe vesz külsős munkavállalókat is, mert nem tudják saját forrásból megoldani a gyártást.

Forrás: Világgazdaság

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ