Olyan mértékű béremelésre van szükség a munkaerő megtartásához, amit nem bírnak el egyedül a cégek - muszáj csökkenteni a béreket terhelő adót – írja a Privátbankár.

A nemzetgazdasági miniszter bejelentette, hogy a kormány tervei szerint 2-3 évre elhúzott járulékcsökkentés valósulhat meg, összekapcsolódva egy olyan rendszerrel, amely a bérnövekedéshez ad többlettámogatást a járulékcsökkentésen keresztül. A munkáltatóknak a szociális hozzájárulási adó csökkentésével keletkező megtakarítást át kell engedniük a dolgozóknak.

Az Országos Kereskedelmi Szövetség szerint a kormány eddig megismert járulékcsökkentési szándéka segítheti a vállalkozásokat a munkaerőhelyzetük javításában, hiszen a béreket terhelő adó mérséklése nélkül a vállalkozások teherviselő képessége kisebb. Egyértelmű, hogy a vállalkozások bérterheit célszerű csökkenteni, mivel ez egyidejűleg a versenyképességüket, termelékenységüket is javítja. Ez a záloga annak, hogy a munkaerőpiaci helyzet és a versenyképesség egyidejűleg javuljon.

A munkaerőhiány döntő oka a magyar gazdaság gyengébb versenyképessége, aminek következtében nagyarányú az elvándorlás külföldre, erős a vállalkozások közötti, a kiszámítható munkaerő-gazdálkodást gátló munkaerőmozgás, nehéz megtartani a dolgozókat és a szakképzés sem nyújt minden téren a munkaerőpiacot segítő oktatást - írja az OKSZ.

Beleszakadnak a béremelésbe a cégek

A vállalkozások az elmúlt időszakban a nagyarányú munkaerőhiány miatt a teljesítményüknél jóval nagyobb béremelésre kényszerültek. A GDP 2016. első félévében 1,9%-kal nőtt, a reálkeresetek viszont a versenyszférában a január-augusztusi időszakban 5,3%-kal, augusztusban pedig 6,1%-kal emelkedtek. A kereskedelemben 2016. első nyolc hónapjában a kiskereskedelem 5%-kal nőtt, a havi bruttó keresetek emelkedése 6% volt (amihez hozzátartozik, hogy jelentősek voltak a különbségek az egyes vállalkozások béremelésében). Az üres álláshelyek száma 2016. második negyedévében 39 ezer volt a versenyszférában, 10 ezerrel több az egy évvel ezelőttinél.

A vállalkozások béremelési lehetőségeinek határt szab versenyképességük, termelékenységük, egy határon túl a nagyobb bérköltséget már nem képesek bevételeikből kigazdálkodni. A bérköltségek növelése olyan áremelkedéssel már nem járhat, amit a piac nem fogad el - figyelmeztet a szövetség.

Nem szja-csökkentés kell

Napvilágot láttak más olyan elképzelések is, melyek szerint nem a vállalkozások terheit, hanem a bruttó keresetekből levonható bérjárulékokat, vagy éppen a személyi jövedelemadót kellene csökkenteni. Így a nettó keresetek nőnének, ezen keresztül pedig a lakossági fogyasztás emelkedne. Ez a megoldási lehetőség nem érintené a vállalkozások közterheit, nem javítaná versenyképességüket, termelékenységüket sem, így nem a valós gondokat orvosolná - véli a kereskedelmi szövetség.

Forrás: Privátbankár

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

Megvá­lasz­tot­tak — Mi lesz most?



A szem­lé­le­té­ben teljes mér­ték­ben újdon­ság­nak szá­mí­tó könyv egy­részt meg­oldást nyújt a ma­gyar szak­szer­ve­ze­te­ket is súj­tó fo­lya­ma­tos tag­lét­szám­csökkenés meg­állí­tá­sá­ra, más­részt se­gít át­te­kin­te­ni a mun­ka­he­lyi tiszt­ség­gel já­ró fe­la­da­to­kat, va­la­mint azok si­ke­res el­lá­tá­sá­hoz gya­kor­la­ti ta­ná­csok­kal lát­ja el a mun­ka­he­lyi szak­szer­ve­ze­ti tiszt­ség­vi­se­lőket.

To­vábbi in­for­má­ció