Nem csak a természetvédelmet érte el a nagy bürokráciacsökkentés, most ugyanígy járhat a műemlékvédelem is: kormányzati szinten gyakorlatilag megszűnik a régészeti államigazgatás és a műemlékvédelem szakmai képviselete – írja az Index.

Néhány nappal azután, hogy a bürokrácia leépítésének nevezett kormányzati lépések elvezettek az állami természetvédelem – lehet, hogy jogsértő –  elsorvasztásához, úgy tűnik, szinte teljesen eltűnik az érdemi örökségvédelem, műemlékvédelem a minisztériumi szintről. 

A területtel foglalkozó helyettes államtitkárság kétharmadát rúgták ki. A pár éve felszámolt örökségvédelmi intézményrendszer romjai voltak ezen a helyettes államtitkárságon, most ezt is gyakorlatilag felszámolták

– írta egy olvasónk, majd a kirúgásokról szóló információt többen is megerősítették.

Úgy tudjuk, közel negyven embernek mondtak fel, és körülbelül húsznak nem.

Van olyan osztály, ahol ketten maradtak, van olyan osztály, ami teljesen megszűnt, az örökségvédelmi tudományos osztályt például felszámolták.

Az örökségvédelmi nyilvántartásról pedig hét emberből ötöt rúgtak ki, miközben több forrásunk is kiemelte, hogy itt már a hét is nagyon kevés volt a feladatok ellátására.

A Miniszterelnökség Táncsics utcai épülete teljesen kiürül, többen említették, hogy még akiket nem menesztettek, azoknak is máshol keresnek helyet. Gyakorlatilag megszűnt a régészeti államigazgatás, illetve a műemlékvédelem szakmai képviselete kormányzati szinten. Egy forrásunk úgy fogalmazott:

Akiket elküldtek, a két szakterületnek a kormányzati szakmai képviseletét végezték.

A régészet egy része a múzeumokban zajlik, amivel kormányzati szinten az Emmi alá tartoznak, de a régészeti államigazgatás ide tartozott, ami a jogszabályalkotás, illetve a járásokban folyó régészeti munka szakmai képviseletét jelentette. A régészeti szakmai munka tekintetében a Miniszterelnökség volt az iránymutató. És a műemlékvédelem szakmai képviselete is itt volt, aminek pótlása egyáltalán nem látszik.

Pletykaszinten van olyan információ, hogy az itt dolgozók egy része a terület egyik háttérintézményéhez, a Lechner Tudásközponthoz kerülhet, de konkrét ígéret vagy ajánlat egyelőre nem hangzott el. Ami most kivehető, a megmaradt emberek az építésügyhöz kerülnek. A Lechnernél pedig érdemes hozzátenni:

ha valóban át is kerül a most kirúgottak egy része oda, az egy háttérintézmény, jogosultságok híján az érdekérvényesítés, illetve a szakmai képviselet korántsem lesz olyan, mint korábban.

A helyzetet ismerők szerint nem feltétlenül volt cél a teljes felszámolás, egyszerűen a folyamatos leépítés, átalakítás után, vezető híján annyira elgazdátlanodott a terület, hogy a folyamatot elvitte a tehetetlenségi ereje a teljes, intézményi szintű felszámolásig.

A feladatok azonban megmaradtak, így a szakmabeliek szerint a koncepciótlan megszüntetések után kényszerű újratervezés várható.

Elvesztette hatóság jellegét

A műemlékvédelmet 2001-ben az első Orbán-kormány a műtárgyvédelemmel és a régészettel együtt behúzta az újonnan létrejövő Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) alá. A KÖH-nek még valódi súlya volt: valódi hatóságként az engedélyt is ő adta ki, nem pusztán véleményezési jogköre volt. Az igazi törést 2012 jelentette, amikor a második Orbán-kormány a KÖH-öt megszüntette. Az L. Simon László kulturális államtitkár alatt történt, bár így is van, aki őt tartja a terület utolsó érdemi lobbistájának, akit még érdekelt ez a tevékenységi kör.

A KÖH megszüntetése után nem jött létre intézmény, amely átvehette volna szerepét, így a feladatokat újra szétaprózták. Hogy ez nem tűnt jó megoldásnak, az jelzi, hogy két évvel később létrehozták a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központot, csaknem 300 munkatárssal, újra összefogva a KÖH-ben még együtt kezelt egységeket. Alig két év múlva, 2016 decemberével ez mégis megszűnt, a feladatok ismét szétszóródtak. Nagy részük a Miniszterelnökséghez került – minisztere egyúttal a kulturális örökség védelmét is feladatul kapta. A terület helyettes államtitkárság lett főosztályokkal. Volt, ami a Magyar Művészeti Akadémia alá került, más funkciók pedig a Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft.-hez.

A feladatok újabb szétszóródása önmagában is a terület lefokozódását jelezte, de az különösen, hogy

A HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁGNAK A VÁLASZTÁSOK ÓTA NEM VOLT KINEVEZETT VEZETŐJE. 

Volt ugyan kinevezett miniszteri biztos, ám ő egy sor ügyben nem kapott aláírási jogot. Mostanra a miniszteri biztos alatt lényegében csak a titkárnő marad.

2012-ig még kikérték a szélesebb szakma véleményét egy-egy törvénymódosításnál. Szétküldték a törvénytervezeteket a múzeumoknak is, legyen szó régészetről, műemlékvédelemről, műtárgyvédelemről. Még ha végül nem is került a végső formába a javaslatunk, láthattuk, hogy mi zajlott. Most már nem is tudjuk, hogy mi történik

– írta le az súlytalanodás folyamatát egy szakmabeli.

Kinyírták a fogatlan oroszlánt

„Elég népszerűtlen területről van szó: nincs az a polgármester, háztulajdonos, plébános, aki ne nyűgként tekintett volna arra, hogy terveiben még egy hatósággal egyeztetnie kell. Itt az államnak kellene kiállnia, hogy jelezze, ezek az értékek a városmarketing, az országimázs és a nemzeti identitás szempontjából is fontosak. Most nem ebbe az irányba haladunk" – mondta egy névtelenséget kérő szakember. „Bizony, hibás a hatóság is, amely néha úgy viselkedett, mint egy sértett kismalac: csak azt mondta meg, hogy a tervet nem lehet kivitelezni, azt már nem, hogy miként volna lehetséges. Persze, havi kétszázezerért ilyen építészt nem is lehet találni. Ebben valóban átalakításra szorult volna az ágazat, de ebből nem következik a teljes felszámolás” – tette hozzá.

A forrás szerint nem egy jól meghatározott mesterterv szerint jutottunk a megszüntetésig: a kormányzati akarattal a 2012-es átalakítások óta már amúgy sem tudott volna szembemenni az örökségvédelem. Például már „az is egy vicc”, hogy

egy nagy beruházásnál – például autópálya-építésnél – a régészetnek csupán 30 napja volt a próbakutatásra és további 30 a feltárásra. 

Az örökségvédelmi törvény is arra van már szabva, hogy a nagyberuházások könnyen elindulhassanak – mondta egy másik szakember, szintén vitatva, hogy egy legfelsőbb szintű, konkrétan megfogalmazott leépítési parancsra történtek a legutóbbi események.

A fentiek alapján a teljes helyettes államtitkárság felszámolásáig inkább az vezethetett, hogy

az elsúlytalanítás után, lobbierő, dedikált vezető nélkül egyszerűen ezt a területet volt a legkönnyebb elővenni, amikor kormányzati program lett a bürokrácia leépítéséből.

Egyébként is útban voltak a Miniszterelnökségnek, szervezetileg sem illett bele. Szakértők szerint a műemlékek területén lényegében földhivatali funkciókat ellátó nyilvántartási osztálynak eleve nem is kellett volna oda kerülnie.

Az itt dolgozók is tudták már nyár óta, hogy az épületből költözniük kell, de a felszámolás váratlanul érte őket.

A nem kirúgott emberek sem maradnak az épületben, úgy tudjuk, költöznek az építésügyi helyettes államtitkárság Báthory utcai épületébe.

Ha most a felmerülne valami fontos állami feladat, mondjuk a diósgyőri várral, akkor nem lesz kinek szólni, hogy a tervtárat, irattári anyagokat készítse elő. Azt sem tudjuk, kihez tartozik a világörökségi rész és az örökségvédelem szakmai irányítása

– írta le a helyzetet egy szakmai forrás.

Forsterből Lechnerbe? 

A Forster Központ által ellátott feladatok közül 2017 januárjától a Lechner Tudásközpont vett át egy adagot: a kulturális örökség védelméről szóló törvényben meghatározott nyilvántartások vezetéséhez szükséges szoftvereszközök és virtuális szerverek üzemeltetését, fejlesztést. A helyettes államtitkárságról menesztett embereknek azt mondták, nagy részüket a tudásközpont veheti át.

Igaz, a Lechner Ödön Tudásközpont nem erre van kitalálva, de fel lehet ruházni a szükséges jogkörökkel. „Idővel felismerik, hogy csomó jogszabály van, nemzetközi kötelezettség, amelyeknek meg kell felelni, miközben egyre több a mulasztásos feladat és a jogsértés, amit rendezni kell, és közben megfelelő keretet adni az állami és magánberuházásoknak. Egy világosan gondolkodó embernek végig kéne nézni öt-tíz évre, hogy mit kéne csinálni feladat van bőven” – mondta egy forrásunk.

A helyettes államtitkárságon dolgozóknak rendkívüli állománygyűlést hívtak össze, ahol bejelentették, hogy kiknek szűnik meg a munkaviszonyuk.

Két hónap felmondási idővel, ebből az első hónapot kell ledolgozni, a másodikat nem, erre a hónapra más fizetést is számolnak. A kirúgottak végkielégítést is kapnak. 

A Miniszterelnökségnek elküldtük kérdéseinket arról, hogy 

• összesen hány embert küldtek el a helyettes államtitkárságtól;
• mik voltak az elbocsátások szempontjai;
• van-e állami terv arra vonatkozóan, hogy hol tudják folytatni szakmai munkájukat ezek az emberek, esetleg el tudnak-e helyezkedni minisztériumi háttérintézményeknél, és ha igen, van-e terv arról, hogy odatelepítik a kapcsolódó jogköröket is;
• ki fogja ellátni a műemlékvédelem eddigi feladatait.

Forrás: Index