Legkésőbb jövő hétre megtudhatjuk, hogy mennyi tanár is hiányzik a rendszerből – erről beszélt Szűcs Tamás az ATV Start című műsorban. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke ugyanis ekkor találkozik a Klebelsberg Központ vezetőjével.

Az ATV Start vendége volt a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke, aki arról beszélt, hogy a hétvégén, esetleg a jövő hét elején találkozik Hajnal Gabriellával, a Klebelsberg Központ (KK) vezetőjével. Az ok egész egyszerű:

Szűcs Tamás szeretne tisztán látni abban a számháborúban, amely a tanév megkezdése után uralja a sajtót, miszerint milyen mértékű a tanárhiány az iskolákban.

Mint mondta, szeptember 15-én zárult a tantárgyfelosztás, az egész pedagógus társadalom mintegy feléről ugyanis pontos adatokkal rendelkezik a KK, amit Szűcs is szívesen „megismerne”. A elnök szerint, bár többet fog tudni a találkozást követően, mégis csak az állami fenntartású intézményekről lesz tudomásuk, az egyházi és alapítványi iskolákról nem.

Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke

Az utóbbi időben olyan hírek láttak napvilágot, hogy

a tanárok több iskola között ingáznak, bizonyos esetekben akár 50 kilométert is, az ingázás pedig a munkaidejük részét képezi.

Arról is mesélt, hogy a rendszerben szereplő kollégák legtöbbjének a munkaszerződése egyetlen telephelyhez kötött, s módosítani kellene azt ahhoz, hogy más telephelyen is taníthassanak. Kiemelte: ha aránytalanul nagy terhet jelentene ez, akkor ne írják alá a közös megegyezést, és a munkáltató gondoskodjon arról, hogy helyben kapjon elegendő feladatot.

Szűcs Tamás azt tapasztalja, hogy a tanárok többsége nincs ezzel tisztában.

A diákok részéről fennállhat az a veszély is, hogy egy ingázó pedagógus kevésbé tud több diákra figyelni.

A kérdésre, hogy melyik a kevésbé előnytelen a tanulónak: ha a tanárok ingáznak, de a szakterületüket tanítják, vagy ha nem ingáznak, de nem is szakpedagógustól tanulhatnak egyes tantárgyakat, Szűcs azt mondta: bár egyik megoldás sem jó, de papíron akkor sérül jobban a gyermek joga, ha nem szakos tanár tanítja. Az elnök fontosnak tartja, hogy a pálya presztízse emelkedjen, mert

az elit gimnáziumokból „jó”, ha kétszáz diákból egy tanárnak áll.

Mindeközben a Klebelsberg Központ a Magyar Időkben üzent, szerintük ugyanis nem lehet országos pedagógushiányról beszélni, csak természetes fluktuációról. Mint írták, a köznevelési intézményekben átmenetileg mindig lesznek üres álláshelyek, hiszen a tanárok életkörülményeiben akadnak változások, ilyen a nyugdíjazás, vagy a gyermekvállalás, amelyek kihatnak erre.

A KK azt is megírta, hogy Magyarországon továbbra is az OECD-átlag alatti az egy pedagógusra jutó gyermekek száma, ráadásul a tankerületi központok fenntartásában működű intézményekben a 2017/2018-as tanévhez képest összességében a szeptember 15-i állapot alapján ezerkétszáz fővel több a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak száma. Majd hozzátették: a balliberális kormányok 2010 előtt mindent megtettek, hogy elvegyék a fiatalok kedvét a pedagóguspályától. Ma viszont egyre vonzóbb a hivatás, amit az 50%-os béremelés is igazol szerintük.

Forrás: atv.hu

 

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ