Tombol a szegénység, alig van munka és magas az öngyilkossági ráta a magyar községekben. A súlyos probléma régóta megoldásért kiált. De hiába a falvakba tolt milliárdok, látható eredménye majd csak a távoli jövőben lesz – írja a zoom.hu.

Az RTL Klubon futó Mi kis falunk című sorozat körül kialakult purparlé ha másra nem is, arra jó, hogy ráirányítsa a figyelmet, milyen is az élet 2018-ban a magyar falvakban.

Ott élni valószínűleg valódi idill egy városban – főleg fővárosban – élő embernek. Jobb a levegő, város zaja híján hallani a madárcsicsergést, nincs akkora hajtás és még sokáig lehetne folytatni a felsorolást, ami vonzóvá teszi a községeket. Csakhogy mindez legfeljebb annak idilli ma Magyarországon, aki nem ott él.

Munkát találni a legnehezebb

A KSH 2016-os adatai alapján Magyarország 9 638 327 lakosából 3 074 446 ember élt községben, tehát durván a lakosság harmada. Szintén a statisztikai hivatal adataiból derül ki, hogy ezeken a településeken a legkevesebb az egy főre jutó munkajövedelem. Míg Budapesten ez 1 437 477 forint, addig a faluban 923 448 forint. De ha az összes jövedelmet nézzük, akkor nagyobb a szakadék.

Egy fővárosi durván kétmillió forinttal gazdálkodik évente, míg egy faluban élő 1,3 millióval.

És azt a keveset sem olyan könnyű miből összetenni. Már a kilencvenes években kirobbant munkanélküliség is a falvakat érintette a leginkább, a probléma pedig csak állandósult az ezredfordulóra. Aztán valamelyest ugyan mérséklődött az állástalanok helyzete, a kétezres évek elején ismét drasztikusan megnőtt a munkanélküliség, ami a törpefalvakat sújtotta a legjobban.

„A falvakban jelentősen csökkent a munkalehetőségek száma. Ha van is valakinek munkája, azt nem fizetik meg rendesen. A képzetlenek többsége is falvakban él. És bár van közmunka, az is nagyon alacsonyan fizet”, nyilatkozta a Zoom.hu-nak Ferge Zsuzsa szociológus.

A legszegényebbek lakhelye

A két évvel ezelőtti adatok szerint a községekben volt a legnagyobb a szegények aránya: a lakosság 16,4 százaléka, míg ehhez képest a fővárosban 11,1 százalék. Súlyos anyagi nélkülözésben a falvak lakosságának 19,3 százaléka élt, míg Budapesten ugyanez az arány 9,7 százalék volt. De ami ennél is durvább adat, hogy

a községekben élők 32,3 százalékát (az ott élők harmadát) veszélyeztette szegénység vagy társadalmi kirekesztődés. Ez a szám a fővárosban 19,6 százalék.

„Az utóbbi időben ugyan csökkent a szegénység az országban, de akik szegények maradtak, azoknak a helyzete még inkább romlott. A szegénység pedig a falvakban a legnagyobb. A gyerekes családok vannak a legnehezebb helyzetben, ami nem meglepő. Hiába van családi adókedvezmény, azt a legalacsonyabb jövedelműek nem tudják igénybe venni” – mutatott rá a szociológus.

Nem csoda, hogy az emberek a lehetőségeikhez mérten folyamatosan hagyják el a falvakat. Hiszen sem megfelelő mennyiségű munkalehetőség, sem megfelelő minőségű oktatást biztosító iskola vagy egyéb szociális ellátó rendszer – orvos, szociális munkás – nem elérhető. És még ha az ingázás mellett dönt is a faluban élő, hogy dolgozhasson vagy tanulhasson, közlekedni még mindig drága dolog.

Magas az öngyilkossági ráta

A KSH oldalán található tanulmány szerint már a hetvenes évek közepétől jellemző volt, hogy a falvakban követik el a legtöbb öngyilkosságot, bár akkor a 100 ezer főre jutó öngyilkosságok száma nem sokkal múlta felül a városi arányszámokat. Mikor a községekről (ide tartoznak azok a települések, ahol legfeljebb ötezer ember él) leválasztották a kutatók a háromezer lélekszám alatti településeket, akkor egyértelművé vált, hogy a 1980 és 2010 között

a községek öngyilkossági rátája 38,3 volt.

A falvakban továbbra is a legmagasabb az öngyilkossági hajlandóság, a 2010-es éveken is az országos átlag fölött álltak. Ezeken a településeken 100 000 emberből 28-an vetettek véget önkezükkel életüknek, míg országos szinten 24-en.

Azt a kormány is látja, hogy a falvakban súlyos a helyzet. Idén júliusban meg is kezdődött a Modern Falvak és Kistelepülések Program tervének kidolgozása. Ipari parkra, közlekedésfejlesztésre, iskolák és kórházakra költenek majd a tervek szerint, de szabadidős és sportlétesítményre is jut majd elvileg pénz. Javítanák az internetszolgáltatást, helybe vinné a postákat és a közösségi közlekedésbe is bevonnák a kistelepüléseket.

A szakember viszont arra figyelmeztet: ahogy az eláramlás is hosszú folyamat eredménye, úgy a megállítása sem lesz lesz rövid idejű.

Forrás: zoom.hu

Hozzászólok a Facebookon

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!


Ha Te is szeretnél a rabszolgatörvény ellen tiltakozni a Facookon és szeretnél egy ilyen keretet a profilképedre, akkor:
1. kattints a profilképedre
2. kattints a "keret hozzáadására"
3. írd be a keresőbe, hogy "Stop rabszolgatörvény"
4. húzással igazítsd a kívánt helyre
5. add meg, mennyi ideig akarod használni
6. fogadd el a változtatásokat

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ