Nyilvánosságra hozták a teljes Magyar Ifjúság Kutatást, amiből kiderül, a 15-29 évesek a jobb megélhetés reményében tartanak külföldre, többségük pedig az anyagi nehézségeket tartja a fiatalok legégetőbb problémájának – írja a 24.hu.

Magyarország a fiatalokkal együtt, a fiatalok által erősödik

– mondta Balog Zoltán még tavaly februárban, a Magyar Ifjúság Kutatás 2016 gyorsjelentésének bemutatásán. Az emberi erőforrások akkori minisztere reménykeltőnek nevezte az eredményeket, és kijelentette: egyre több fiatal tartja Magyarországot a legjobb helynek, ahol élni szeretne.

A teljes Magyar Ifjúság Kutatás 2016 a gyorsjelentés után másfél évvel jelent meg, a több mint 500 oldalas dokumentum számos aspektusból vizsgálja a magyar fiatalok helyzetét.A kutatást 2000 óta négyévente folytatják le mindig azonos módszertannal, ezúttal nyolcezer magyarországi és – első alkalommal – négyezer határon túli 15-29 éves fiatalt kérdeztek meg.

A 2016-os eredmények alapján a 15-29 évesek a fiatalok legégetőbb problémájaként az anyagi nehézségeket azonosították. Csak az erdélyi megkérdezettek között szerepel más (az alkohol elterjedése) az élen, mindenhol máshol az anyagi nehézségek, létbizonytalanság, szegénység, elszegényedés jelenti a fiatalok szerint a fő gondot.

A 2001 és 2016 közötti változásról elmondható, hogy a 15-29 évesek kevésbé látják problémának a munkavállalást, inkább az anyagi biztonság megteremtése miatt aggódnak.

A fiatalok számát és arányát tekintve az látszik, hogy a vizsgált korosztályon belül ötéves korcsoportokat vizsgálva a 15-19 és a 25-29 évesek létszáma csoportként mintegy 85 ezer fővel csökkent 2001 és 2016 között, míg a 20-24 éves korosztályé 100 ezer fővel lett kevesebb.

A fiatalok iskolai végzettségére vonatkozó adatokból kiderül, hogy az általános iskolai végzettségnél megrekedtek aránya 9 százalék, nagyobb részük (7 százalék) úgy gondolja, hogy nem is fogja már folytatni a tanulmányait. A vizsgáltak közel fele magasabb iskolai végzettséget ért el, mint az édesapja, viszont a már nem tanuló fiatalok alig hatoda, 15 százalékuk ért csak el alacsonyabb végzettséget az apákhoz képest, ami 12 százalékkal alacsonyabb arány a négy évvel ezelőttinél. Így a nem mobilak, tehát tanulmányaikat azonos végzetségi szinten befejező fiatalok aránya lett jóval magasabb a négy évvel korábbi eredményekhez viszonyítva, 38 százalék. Ha nemek szerint vizsgáljuk az arányokat, feltűnő, hogy 10 százalékkal magasabb (53 százalék) a felfelé mobil lányok aránya, mint a fiúké, akiknek csak kevesebb mint fele (42 százalék) tudott magasabb végzettséget szerezni édesapjánál.

Míg a fővárosiak negyede alacsonyabb végzettséget szerzett apjánál, a falvakban élők esetében mindössze tizedükre igaz ez, igaz, ők sem fölfelé váltak mobillá, hanem nagyobb hányaduk az édesapjáéval azonos végzettséget szerzett. Ez főleg annak köszönhető, hogy a falvakban élő fiatalok és szüleik jelentősebb hányadának eleve alacsonyabb a képzettsége, mint a fővárosi fiataloknál.

Jelentősek az eltérések a befejezett iskolai végzettség szintjei között is, a legalacsonyabb mutatók Észak-Magyarországra jellemzők, ahol a 24-29 évesek több mint 50 százaléka az érettségiig sem jut el. Közép-Magyarországon ez az arány a 24 százalékot sem éri el.

Az egyes iskolatípusok társadalmi háttere  az anyagi helyzettel is leírható, és a szubjektív anyagi helyzet is jelentős  különbségeket mutat. A nélkülözések között élők szűk csoportja szinte csak az érettségit nem adó szakképző intézményekre korlátozódik. A szubjektív anyagi helyzet mintázatai 2012 óta valamennyit javultak: az akkor szakiskolákban tanulók 39 százaléka a két legalsóbb kategóriába sorolta a családját.

A kutatás kitért az elvándorlási kedvre is, ahogy a Magyar Ifjúság Kutatás 2016 írja, már a két évvel korábbi jelentésben is látszott, hogy a migrációs hajlandóság az 1990-es évekhez képest már az EU-csatlakozás előtt növekedni kezdett.

A kivándorlás mértéknek erősödése 2008-ban kezdődött, a jelentősebb erősödés pedig 2010-től mutatható ki, 2010 és 2012 között tovább nőtt, azóta pedig a kutatás szerint kis mértékben csökken. A magyarok egyik legfontosabb fogadó országa Németország, a jelenlegi adatok szerint 207 ezer fő él itt, aki Magyarországon született.

Forrás: 24.hu


Ha Te is szeretnél a rabszolgatörvény ellen tiltakozni a Facookon és szeretnél egy ilyen keretet a profilképedre, akkor:
1. kattints a profilképedre
2. kattints a "keret hozzáadására"
3. írd be a keresőbe, hogy "Stop rabszolgatörvény"
4. húzással igazítsd a kívánt helyre
5. add meg, mennyi ideig akarod használni
6. fogadd el a változtatásokat

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ