A Belügyi Érdekegyeztető Tanács Munkavállalói Oldala nyílt levelet írt Pintér Sándor belügyminiszternek,  ugyanis szerintük a dolgozók juttatásainak 11%-os tervezett emelése nem jelenti az érintettek egzisztenciális, anyagi gondjaik megoldását, valamint elvándorlást sem akadályozza meg. A BÉT azt is kiemelte, hogy jövőre a minimálbér 19,5%-al emelkedik, ennek fényében pedig végképp nem elegendő a 11%.

Orbán Viktor miniszterelnök szokásos péntek reggeli interjújában a munkáltatók által elrendelhető kötelező oltásról, a minimálbéremelésről és a kormány rezsiharcáról is beszámolt. Az interjú alatt érdekes ellentmondás bontakozott ki – az oltás és a minimálbér kapcsán a miniszterelnök elmondta, hogy a kormánynak csak minimálisan szabad  beavatkoznia a gazdaságba, így a bérek és az oltás is elsősorban a munkaadóknak és munkavállalóknak a magánügye,  míg az interjú második felében a rezsiárak szabályozása kapcsán már a gazdaságba való beavatkozást, a „nemzeti kormány” multicégekkel való küzdelmét éltette.

A 27-ből a a 26. helyen áll Magyarország a nemek közötti egyenlőségi index szerint, amivel az Európai Unió országai közül egyedül Görögországot előzzük meg. Mivel a nők alig kerülnek a politikai és társadalmi döntéshozatal közelébe, nem véletlen, hogy a nők és férfiak közötti legnagyobb szakadékot a hatalom területén mérték Magyarországon. Az Orbán-kormány hatalomra kerülése óta ráadásul nőtt is a különbség: a nőket leginkább a gazdasági döntéshozatali pozíciókból hagyják ki, ezzel pedig sikerült 10 év alatt az utolsó helyre letornáznunk magunkat. Nagy űr tátong a magyar nők és férfiak közötti házimunka megoszlásnál is: míg a nők több mint fele minden nap végez házimunkát, a férfiaknak csupán 13 százaléka nyúl a seprűhöz vagy a mosogatószivacshoz. A QUBIT cikke.

A kormányfő nem csupán belengette júniusban a 200 000 forintos bruttó minimálbért, de a munkaadók és munkavállalók közti megszokott érdekegyeztetést mintegy felülírva meg is „szavaztatta” a fideszes szavazókat éberen tartó soron következő nemzeti konzultáció keretében. A Mérce írása.

A menetjegyellenőri intézkedések, eljárások szakszerűsége, valamint az ellenőröket érő esetleges tettlegesség, inzultus is visszakövethető lehet annak a testkamera rendszernek a segítségével, amelyet november 2-án, hétfőn kezdett tesztelni a Tüke Busz Zrt. A bama.hu cikke.

 

A Fővárosi Önkormányzat az érdekképviseletekkel való konzultációt követően nem rendeli el általánosságban a kötelező oltást, ugyanakkor a Fővárosi Önkormányzat COVID járvány által leginkább veszélyeztetett bentlakásos szociális intézményeinél (idősotthonok, BMSZKI) a munkavállalók körében szükséges lesz a védőoltás - írja közleményében a Főpolgármesteri Hivatal.

Debrecenben, Egerben, Siófokon, Kazincbarcikán sem kötelező beoltatniuk magukat az önkormányzati cégek és intézmények – például az óvodák és a bölcsődék – dolgozóinak. Siófokon ehelyett "extra táppénzt" kínálnak azoknak, akik kérik a vakcinát, Kazincbarcikán pedig már október végén kötelezővé tették az intézményekben a maszkviselést.

A G7 közölt egy hosszabb cikket arról, hogy a hazai cégek – legyenek multik, vagy kkv-k- alapvetően miért nem pártolják, és akarják elrendelni a kötelező oltást. Ennek alapvető oka, hogyha az oltás miatt nagyszámú alkalmazott esik ki, jó eséllyel nem tudják pótolni őket, ami a működést is veszélyezteti. A jelenlegi munkaerőpiaci helyzetben – amikor amúgy a munkaerőhiány a jellemző – „kockázatos belengetni a munkavállalók 25-30 százalékának szabadságolását vagy elbocsátását. Ha az érintettek egységesen lépnek fel, akkor könnyen működésképtelenné válhat az érintett cég”.

A kétgyermekes családmodell vesztett a népszerűségéből, jelentősen nőtt az egy gyereket vállalók aránya.

A főpolgármester a szakszervezetekkel egyeztetett a kérdésről, s minden érintettel erre készül, még a kormánnyal is, ha egy hét után válaszolnának - írja a Népszava.