Miért bántják ezeket a szerencsétlen gyerekeket? – tette fel a kérdést Galló Istvánné, az ATV Egyenes Beszéd című műsorában, utalva a köznevelési törvénytervezet azon módosítására, miszerint a nehézséggel küzdő gyerekeket is hasonló mércével tervezik mérni, mint egészséges társaikat. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) elnöke szerint álságos indoklás, hogy az osztályzat motiválni fogja azokat, akiknek egyébként is megvan a maguk gondja.

Galló Istvánné szerint a mostani tervezet egy salátatörvényben jelent meg, amiben sok más dolgot szabályoznak. A mechanizmust jól ismerik, a kormány akkor folyamodik ehhez, ha valamit el akar dugni, vagy nem szeretné a nyilvánosságra hozni.

Elmondása szerint eddig bizonyos tanulók felmentést kaptak, hogy bizonyos tantárgyakból nem kell minősítést és osztályzatot kapniuk. Ide tartoznak a diszlexiások, diszgráfiások is. Noha ők „benne maradtak a körben”, a tervezet ezt mégis szűkíti. Az ún. BTM-es gyerekektől (beilleszkedési, tanulási és magatartási problémákkal küzdő fiatalok) vonják most meg ezt a lehetőséget. Hozzátette: korábban ezek a gyerekek független szakértői vizsgálat alapján kaptak felmentést, amelyet kétévente újravégeztek.

Majd kifakadt a PSZ elnöke: nem érti, „most miért ütnek-rúgnak egy ilyet” ezeken a fiatalokon. Az indoklást pedig egyenesen álságosnak tartja, szerinte van elég problémájuk ezeknek a gyerekeknek, az érdemjegy, mint motiváció ezáltal értelmezhetetlen.

Galló Istvánné szerint a tervezet a pedagógusokat is kényszer elé állítja, felhozva egy példát, mi van akkor, ha valakinek tragédia történt a családjában. Ebben az esetben, az adott tanulót ugyanúgy minősíteni kell, ami lelkiismereti konfliktust okoz a pedagógusnak.

Felesleges a tárgyalás?

A kormánnyal való egyezkedések Gallóné szerint „majdnem feleslegesek és formálisak”. Példaként hozta fel a tavaszi egyeztetés-sorozatot a sztrájkbizottságban. Itt ugyan megállapodtak, szabályzat és kormányrendelet is született, a törvénybe végül mégis nagy változtatásokkal került be az osztályfőnökök és munkaközösség-szervezők 2 órás munkaidő kedvezménye. Kifogásuk a fenti módosítás ellen, hogy a munkaidő kedvezményeket úgy tették be a törvénybe, hogy az adható. A megfogalmazás szerint csak az részesülhet benne, aki 22-26 órás óraszámban tanít, és kizárja azokat, akik például 32 órában dolgoznak. Majd hozzátette: egy évig ez működött, „utána rájöttek, hogy ez pénzbe kerül, és akkor ezt most megváltoztatták".

A PSZ elnöke úgy véli, komoly problémákkal küzd a pedagógus társadalom, melyből a hiányt emeli ki. Bár sokan jelentkezne tanárképzőbe, a diploma kézhezvétele után egy percet sem töltenek a pályán. A másik fájdalmas dolog pedig egy idei statisztika, amiből kiolvasható, hogy négyezren hagyták el a pályát, és ebbe még nem számolta bele azt az 1400 kollégát, akik nyugdíjba mentek. Mindez azért veszélyes, mert a pedagógus társadalom átlag életkora így is magas, 26-48 év körül mozog. Majd kiemelte: a megoldás az lenne, ha a pedagógusok a nyugdíj után is taníthatnának, anélkül, hogy le kellene mondaniuk a nyugdíjukról.

A köznevelési törvénytervezet módosításra visszatérve Galló Istvánné végül azt mondta: ismereteink szerint a tervezet a jövő héten kerül a parlament elé, melyben három olyan dolog van, ami miatt bíztatjuk a frakciókat, hogy ne fogadják azt el.

Ennek érdekében levéllel keresték meg a parlament összes frakcióvezetőjét, a Kulturális bizottság elnökét és tagjait is. Részletesen indokolták, hogy miért nem fogadható el módosítás, majd kiemelte: természetesen kezdeményeztük Balogh Zoltánnal, a sztrájkbizottság azonnali összehívását

Forrás: atv.hu