Erős szakmai operatív vezetésre lenne szükség a védőnői munka szervezését illetően – mondta a Magyar Hírlapnak Csordás Ágnes, a Magyar Védőnők Egyesületének elnöke.
Vannak jól működő példák a védőnői munka szervezését és fenntartását illetően egyes önkormányzatoknál, de általánosságban nem ez a jellemző, feltétlenül szükséges lenne valamilyen erős szakmai működtetési kontroll a munkáltatók felett, amely akár központi, operatív feladatokat is ellát – mondta lapunknak Csordás Ágnes, a Magyar Védőnők Egyesületének elnöke, akit a védőnői szolgálat átalakítási tervéről kérdeztünk. Elmondta, a működtetés 1992 óta tartozik az önkormányzatok kötelező feladatkörébe, ami nagyjából annyit jelent, hogy több mint ezerhétszáz munkáltatójuk van, s ez rengeteg anomáliát szül a rendszerben. Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) és a Kormányhivatalok Népegészségügyi Osztályai által működtetett erős szakmai felügyelet létezik ugyan, ám csak véleményezési jogköre van, jogi ráhatása nincs a munkáltatóra, főleg a finanszírozás és a bérek tekintetében.
Néhány hete több száz védőnő küldött levelet huszonkét közjogi méltóságnak annak érdekében, hogy kormányzati szinten rendezzék elsősorban a bérhelyzetüket, mivel nincsenek besorolva az egészségügyi közalkalmazotti bértábla hatálya alá, így pedig jóval kevesebbet keresnek felsőfokú végzettséggel, mint az oda tartozó, szakellátásban dolgozó kollégáik. Csordás Ágnes közölte, évek óta jelzik a döntéshozók felé ezt a problémát, ami mostanra különösen sürgetővé vált, hiszen az általános egészségügyi béremelésekből nemhogy kimaradnak, de akár százezer forintra is nőhet a szakadék a többi egészségügyi dolgozó fizetése és a védőnői bérek között. Egy korábbi Kormányinfón Lázár János lapunk kérdésére közölte, orvosolni fogják a problémát, az egyesület elnöke azonban jelezte, egyelőre nem tudják, hogy jelenleg ezzel kapcsolatban milyen változtatásokat terveznek a döntéshozók.
Rámutatott, tény, hogy 2012 óta minden évben történt forrásbővítés az alapellátásban, ám azt a munkáltatók kapják meg, számukra pedig csak 2013 óta van rögzítve a finanszírozási rendeletben, hogy a létszám alapján kapott finanszírozási összeg tizenkét százalékát kötelesek a védőnők bérkiegészítésére fordítani. Az elnök szerint másfél évbe telt, mire minden védőnőnek sikerült a munkáltatójánál „kiharcolnia”, hogy valóban megkapja a rendeletbe foglalt emelést, ami sok helyen megmételyezte a viszonyt, nemcsak a munkáltatókkal, hanem a többi védőnővel is. Ennek oka, az alapilletményt és a bérkiegészítések mértékét a védőnők az ellátottak száma alapján kapják, ami annyit jelent, hogy míg a tizenkét százalékos emelés egy somogyi településen dolgozó, több tíz éve praktizáló védőnőnek hét-nyolcezer forintot jelent, addig egy nagyvárosi, ezerfős iskolában dolgozó, pályakezdő kollégának tizenöt-húszezer forintos többletet is hozhat.
Forrás: Magyar Hírlap
