Az első fél évben nagyjából 12 milliárd forint díjbevétele származott a biztosítóknak a nyugdíjbiztosításokból, ami már majdnem eléri a tavalyi egész évi mennyiséget. A piac elég koncentrált, az öt legnagyobb szereplő részesedése 60 százalék feletti. Ezzel együtt a lakosság változatlanul nem áll jól a nyugdíjcélú megtakarításokkal – írja a Világgazdaság.
Majdnem pontosan 12 milliárd forintnyi díjbevételt produkáltak az adókedvezmény mellett kínált nyugdíjbiztosításokból a hazai biztosítók az első fél évben, így már csaknem sikerült hozniuk a tavalyi, teljes évi, 12,7 milliárdos mennyiséget – derül ki a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) adataiból. Mindezek alapján – időarányos bevételi ütemet feltételezve – az idén a 25 milliárdos méretet is elérheti a piac, amely azért már tényező a teljes életbiztosítási piacon is. Az életbiztosítási üzletágnak pedig a jelek szerint kell is a pluszbevétel: a Mabisz adatai szerint itt összesen 223,9 milliárd forintnyi díjbevétel kelekezett 2015 első hat hónapjában, s ez 2,5 százalékos csökkenést jelentett az egy évvel korábbihoz viszonyítva.
A nyugdíjbiztosítási üzletben – nem meglepő módon – sok szereplő lát lehetőséget, de az első féléves díjbevételi adatok alapján mégis elég koncentrált a piac: az öt legnagyobb szereplő piaci súlya az ágazati szövetség adatai szerint megközelítette a 62 százalékot az első hathavi díjbevétel alapján. Az első hathavi számok alapján a Generali a piacvezető, 14,78 százalékos, díjbevétel szerinti piaci részesedéssel, míg rögtön a nyomában ot van az NN 14,25 százalékkal. Őket sorrendben az Allianz, az Aegon és az Uniqa követte, a többiek díjbevétele már nem érte el az egymilliárdos szintet. Figyelembe kell viszont venni, hogy a viszonylag kicsi torta miatt az egyes szereplőknél pár százmilló forint a különbség – esetenként még annyi sem –, így rövid idő alatt sokat változhatnak az erőviszonyok.
A nyugdíjbiztosítások gyors felfutása arra utal, hogy a lakosság jelentős részét már erősen foglalkoztatja a nyugdíjkérdés. (A szerződésszám egyébként már tavaly elérte a 68 ezret a Mabisz szerint.) Ennek ellenére a témában készült felmérések szerint a lakosság változatlanul nem áll jól a nyugdíjcélú megtakarítások terén. Az OTP Önkéntes Nyugdíjpénztár közelmúltban közzétett számításai szerint például Magyarországon a legtöbb 65 év feletti lakos szinte kizárólag az állami nyugdíjra bízza magát, és a lakosság mindössze 3 százalékának van nyugdíjcélú megtakarítása. A pénztár utalt az OECD 2013-ban készített elemzésére, amely szerint Magyarországon a nyugdíjasok bevételeinek több mint 86 százalékát az állam által kifizetett nyugdíjjáradék teszi ki, és ezzel az aránnyal a magyar nyugdíjasok vannak leginkább kiszolgáltatva az állami nyugdíjrendszernek.
Míg a magyar nyugdíjasok bevételeinek csupán 2 százalékát teszik ki a különböző nyugdíjcélú megtakarítások, például a nyugdíjpénztári járadékokból származó bevételek, addig az OECD-tagországokban ez az arány átlagosan több mint 17 százalék. Emellett Magyarországon a nyugdíjasok bevételeinek 12 százaléka származik nyugdíj mellett végzett munkából, vagyis a legtöbb nyugdíjas nem akar vagy nem tud munkát vállalni.
Hasonló eredményre jutott az Aegon tizenkét országot érintő kutatása is. Ennek eredménye szerint a megkérdezettek 64 százaléka szerint a jövő generációinak sokkal nehezebb körülmények között kell élniük, mint a jelenlegi nyugdíjasoknak, és csak 9 százalék látja úgy, hogy pozitív irányba változhat a helyzet. Magyarországon és Franciaországban viszont a válaszadók 80 százaléka kifejezetten pesszimista. A kilátások bizonytalansága ellenére az állami pillérnek még mindig meghatározó a szerepe a leendő nyugdíjasok jövőképében. Azzal a felvetéssel, hogy az államnak meghatározó a felelőssége a nyugdíjellátás biztosításában, a válaszadók 76 százaléka valamilyen mértékben egyetértett.
Forrás: Világgazdaság
