Több mint fél év alatt 1000-rel csökkent az a szám, amellyel a kormány a nyilatkozataiban a stratégiai partnerségek sikerét próbálja érzékeltetni a munkahelyteremtések vonatkozásában. Hogyan lehet ez? – olvasható az mfor.hu-n.

Kedden Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Siemensnél tett látogatása során úgy fogalmazott: „a kormány stratégiai partnerei közel 13 ezer új munkahelyet hoztak létre". A stratégiai megállapodások 2012-ben indultak útjára, ami azt jelenti, hogy évi 4333 új munkahelyet hoztak létre a partnercégek átlagban, ami annyira nem is rossz arány, bár a 2014-es versenyszférában regisztrált 48 ezer fős alkalmazotti létszámbővülésnek ez még a 10 százalékát sem érte el.

Ezúttal azonban nem is igazán ezzen van a „probléma". A gond ott van, hogy 2014. december 12-én Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter úgy fogalmazott a stratégiai partneri fórumon, hogy a partnerek már „csaknem 14 ezer új munkahelyet hoztak létre".

Első ránézésre a képlet meglehetősen egyszerű: fél év alatt közel 1000 fős elbocsátást hajtottak végre a partneri cégek. Kérdésünkkel megkerestük a Nemzetgazdasági Minisztériumot is, hogy segítsenek megérteni a két adat közötti különbséget. A sajtóosztály tájékoztatása szerint „a stratégiai partnercégek alkalmazotti létszáma fejlesztésektől és tevékenységtől függően időszakosan változhat, így a szóban forgó létszám 13 ezer és 14 ezer között mozog".

Nem vitatjuk, a magyarázat még éppen logikus is, hiszen ha egy gyárban például éves megszokott leállás van, akkor értelemszerűen csökkentett kapacitással és munkaerővel dolgozik. Ellenben egy nagyobb megrendelés esetén könnyen plusz műszakokat, új munkaerőt is vehetnek fel.

A történetben a furcsaság a közlések időpontjához kapcsolódik. Ha elfogadjuk - márpedig elfogadjuk - a tevékenységtől és fejlesztésektől függő munkaerő-igényt, akkor a nagyobb szám - a munkaerőpiac szezonális jellegéből fakadóan is a nyári időszak környékén lenne logikusabb. Év végén pedig, amikor sok üzemben visszavesznek a termelésből és leállások vannak, sokkal érthetőbb lenne az alacsonyabb létszám. Így logikailag és a munkaerő-piac jellemvonásaiból kiindulva nehezen elképzelhető a magasabb téli és alacsonyabb nyári létszám.

Ebből pedig - elfogadva a munkahely-teremtés hullámzásait - az következik, hogy a trend akkor sem a „kívánatos" irányba tart, a Nemzetgazdasági Minisztérium válasza pedig arra utal, hogy az elmúlt több mint fél évben egy nem sok, de még annyi új munkahelyet sem hoztak létre a kormány stratégiai partnerei.

Forrás: mfor.hu