A műszaki-informatikai pályákon nagy a munkaerőhiány: az állásokat képtelenség lesz betölteni a nők részvétele nélkül. Márpedig a statisztikákban nagyon alulreprezentáltak a nők. Magyarországon is számos olyan kezdeményezés született, ami fiatal lányokat szólít meg. Nem eredmény nélkül – írja a HVG.

   „Szinte minden nap scratchezek, rettenetesen élvezem, hogy bármit megcsinálhatok vele, csak a fantáziám szab határt" – meséli a 11 éves Klement Dea Petra, aki az ingyenesen letöthető Scratch programozási környezetben készít videó játékokat. Ha felnő, programozó-robotikus szeretne lenni, de „másodállásban" gyerekekkel foglalkozna és könyvet is írna.

Dea a Skool egynapos workshopjának köszönhetően kezdett el programozással foglalkozni. Míg egy évben összesen 350 végzős gimnazista jelentkezik programtervező informatikus szakra, a 10-18 éves lányokat az informatikával megismertető Skool kurzusain egy év alatt 500-an vettek részt, kétszeres túljelentkezés mellett. „Bíztató az érdeklődés, úgy gondolom, ez mutatja, igenis lehet változást elérni."- mondta a hvg.hu-nak Major Zsófi, a Skool társalapítója, aki szerint fontos, hogy a lányokat technológiacégekhez is elviszik, így első kézből megtapasztalhatják, mennyire izgalmas munkákat lehet találni a programozás világában.

Hasonlóan számolt a Nők a Tudományban Egyesület (NATE) is, mikor kidolgozta a ♀tervezem -Okosjövő lányoknak névre keresztelt programját. A ♀tervezem eddig 100, 7-11. évfolyamos, műszaki, tudományos és informatikai pálya iránt érdeklődő lányt vitt interaktív céglátogatásra Székesfehérváron olyan nagyvállalatokhoz, mint az IBM, Alcoa vagy éppen a Videoton. A lányok egy napig árnyékként követhetnek egy munkatársat mindenhova: értekezletekre, a gyártósorokhoz, de még a közös ebédre is, és első kézből kaphatnak választ arra, milyen nőként mérnöknek lenni.

„Megtaláltam a nekem való mérnöki munkát: villamosmérnök leszek"

Az általunk megkérdezett résztvevők között volt, aki mindig is fiúsnak érezte magát, és sejtette, hogy mérnöki vagy informatikai pályán köt ki. De akadt olyan is, aki orvosnak készült, de miután részt vett a programon, úgy érezte, megtalálta az útját. Szigeti Fanni, a NATE ügyvezetője szerint nagyon hiányoznak a minták: a női tudósok valahogy nem kerülnek be a köztudatba, ezért első körben el kell hitetni a lányokkal, épp annyira helyük van ezekben a szakmákban, mint férfi társaiknak.

„Nem szeretnénk mindenkiből programozót vagy mérnököt nevelni, csak egy attitűdöt szeretnénk átadni, mert ez a világ nagyon technológiaorientált.  A jövő állásai mindenképp valahogy a számítógéphez fognak kapcsolódni, és nem engedhetjük meg azt a luxust, hogy ebből kimaradjanak a lányok."- mondta Szigeti, aki azt szeretné, ha a fehérvári cégek és az iskolák közvetítő nélkül is megkeresnék egymást, mert akkor ez azt jelentené, hogy a Megtervezem más vidéki városokban is folytathatja misszióját.

„Mi az inspiráció oldaláról közelítünk"

„Én két év után jöttem rá, hogy az egyetemen nem azt tanulom, ami igazán érdekel, mi ezektől a felesleges köröktől szeretnénk megkímélni a fiatalokat." – magyarázta a hvg.hu-nak Major Zoltán ’Pepe’, a Kaptár közösségi iroda egyik alapítója, hogy miért kezdtek bele a Mi a te sztorid? pilot projektbe tavaly februárban, majd az arra ráépült Így dolgozunk mi című projekthétbe. Az előbbi program keretében a budapesti Közgazdasági Politechnikum diákjai az őket érdeklő szakmák neves képviselőit faggathatták az indulásukról és sikerük titkáról, míg a táborban egy társadalmi célú projekten dolgozva pillanthattak be a Google, a Ustream és a Skyscanner mindennapjaiba.

Tellér Tímea jövőre érettségizik, a projekthét hatására fordult a jogi pálya helyett az informatika és a dizájn világa felé, és keres jövőre olyan egyetemet, ahol a két területet egyszerre sajátíthatja el. „Kiskorom óta imádok rajzolni, a csapatpólót is én terveztem a projekthétre. Pepe megmutatta egy dizájnernek, akinek annyira megtetszett, hogy közölte, nekem muszáj ezzel foglalkoznom. Ekkor döntöttem úgy, hogy megfogadom a projekthét egyik fő tanácsát, és „követem álmaimat".

„Két éve még nem gondoltam, hogy ezzel fogok foglalkozni"

Mielőtt bárki elkeseredne, hogy ilyen izgalmas programok csak fiatal lányok számára léteznek, a Django Girls immár Magyarországon is szervez tanfolyamokat, ezek egyikén egy 64 éves hölgy is megtanulta a weboldal készítés alapjait. Czapári Dóra, a nőknek szóló ingyenes webfejlesztő workshop egyik mentora is a bölcsész pályát hagyta el a programozásért - ő a berlini Django Girls műhelyfoglalkozását látogatta. Kádár Szilvia, egy másik szervező közgazdászként végzett, de nyolc év munkatapasztalat után nem érezte magát kiteljesedve, ezért váltott.

„Szerettem volna az üzletet és az IT-t összekötni, de nem találtam megfelelő képzést. Akkor jutott eszembe, hogy akár autodidakta módon is megtanulhatnám a programozást. Aztán jött a Django Girls. Felmondtam, ráfeküdtem a programozásra, két hete felvettek egy helyre, ahol délre már minden nap zsong a fejem a sok újdonságtól, de nagyon élvezem."- mesélte Szilvia, azért is szereti az informatikát, mert sosem lehet abbahagyni a tanulást, így nem is lehet beleunni.

Egy harmadik csapattag, Téglássy Anna a képzőművészet világából csöppent a kódok rengetegébe. Ő a Pylvax programozó workshopban tanult, ahova fiúk is jöhetnek.   Ma már gyakornokként dolgozik egy informatikai cégnél, ahol egy mobil applikáció fejlesztésében vesz részt – reményei szerint egy nap a médiaművészettel is össze tudja kapcsolni a programozást.

Kevés informatikus, még kevesebb nő

A programnyelvek, kódnyelvek épp olyan világnyelvek, mint az angol: aki kellő szinten ismeri, annak egyfajta útlevelet jelent az informatika globális munkaerőpiacára. Európában mintegy 4 millió kódoló dolgozik, ez a szám évente 120 ezerrel nő. A statisztikák szerint 2014-ben 82 ezer honfitársunk dolgozott az informatikai szektorban, és mintegy 10 ezer betöltetlen állás volt a területen. De nagyon sokan dolgoztak Nagy-Britanniában, Ausztriában, Németországban.

Miközben a betöltetlen álláshelyek száma nő,  az IT szakokra járó egyetemisták száma Magyarországon csökken: évente 5 ezer fiatal felvételizik informatikai szakokra, éppen annyian, ahány finanszírozott informatikusi hely van a felsőoktatási intézményekben, ám a felük lemorzsolódik, így mindössze 2500-an végeznek minden évben. AZ IT szektorban tanulóknak csak 18 százaléka lány és többségük nem is ezen a területen helyezkedik el, miután végez.

A munkaerőpiacra tekintve is azt látjuk, messze alulreprezentált a szebbik nem világszinten is, például az Ericcson 1700 mérnökének csak 9 százaléka nő, de még a Google-nál is a LinkedInnél is csak 17-18 százalék az arányuk. A természettudományos szakokon kicsit jobb a helyzet, ott 50 százalék a nők aránya.

Forrás: HVG

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ