A magyarok átlagosan hat órát ülnek naponta a számítógép, tévé előtt. A diákoknál és a diplomásoknál ez a szám még rosszabb, akár 12 órát is görnyedhetnek a székben. Pedig aki túl sokat ül, az előbb-utóbb feküdni fog – figyelmeztetnek az orvosok. Mire figyeljünk, ha ülőmunkát végzünk, és hogyan előzhetjük meg a helytelen testtartásból fakadó problémákat? – szakértők ezekre a kérdésekre keresték a választ a Kossuth Rádió Napközben című műsorában.

Sokan úgy gondolják, csak a középkorúak, idősek problémája a hát-és derékfájás, ugyanakkor a fiatalokat is veszélyezteti a túl sok ülés, illetve az okoseszközök elterjedése miatt kialakuló helytelen testtartás és az abból fakadó betegségek.

A modern kor emberének életmódja alapjaiban átalakult, így nemcsak a munkahelyünkön, hanem a mindennapos tevékenységeink során is rengeteget ülünk, ez a legtöbb esetben helytelen táplálkozással, illetve mozgásszegény életmóddal párosul – hívta fel a figyelmet Moravcsik Bence ortopéd-traumatológus szakorvos. Ugyanakkor tudatos magunkra figyeléssel jelentősen tompíthatóak az úgynevezett civilizációs betegségek negatív hatásai – emelte ki.

Az ülőmunka azért probléma, mert a helytelen testtartás miatt az izmok elfáradnak, emiatt a gerincoszlop passzív elemeire többletterhelés jut. Az ebből fakadó kedvezőtlen hatásokat először izomfájdalom jelzi, később kopási betegségek alakulhatnak ki – magyarázta Moravcsik Bence.

Hallott már az egérbeteségről?

Az ülőmunka által okozott bajok nemcsak a sok ülésből fakadnak. Létezik az úgynevezett egérbetegség. Az elnevezés hátterében az áll, hogy túl sokat használjuk a számítógép egerét, ez kihathat felső végtagjainkra; csuklófájdalom, ínhüvelygyulladás, akár teniszkönyök is kialakulhat a nyak és a váll izmainak görcsölése, merevsége mellett – sorolta az ortopédus.

Ne fogjuk a génekre                  

A szakorvos elmondása szerint a helytelen testtartásban ugyan szerephez jutnak a gének, mivel kötőszöveteink erősségét örököljük, ugyanakkor ezt az adottságot mozgásban gazdag élettel tudjuk befolyásolni. Nagy a szülők felelőssége abban, hogy megszerettessék a rendszeres mozgást a gyerekekkel – fogalmazott a szakértő, aki arra is kitért, hogy fontos lépés volt a mindennapos testmozgás bevezetése az iskolákban.

Mozogjunk az irodában is

Nyisztorné Mayer Petra, a Pécsi Tudományegyetem Sporttudományi és Testnevelés Intézetének egyetemi tanársegédje, gyógytornász arra hívta fel a figyelmet, hogy irodai környezetben is alkalmazzunk rövid és hatékony mozgássorokat. Naponta többször, ha adott a lehetőség, akkor egyszer délelőtt, egyszer pedig délután végezzünk rövid gyakorlatokat – emelte ki.

A nyak izmait, a csuklyás izmot érdemes naponta többször „megdolgoznunk”, illetve kiemelten fontosak a váll, a medence és a csípő körüli részek átmozgatása.

Kutatások támasztják alá ezeknek a gyakorlatoknak a hatékonyságát. Felmérések szerint láthatóan kisebb volt azoknak a csípőkerülete, akik rendszeresen és többször végeztek ilyen irodai mozgássorokat.

Székek újraértelmezve

A mozgás fontossága mellett az újfajta ülőalkalmatosságok használatára hívta fel a figyelmet Bíró Brigitta Éva ergonómus. Az ergonomikus labda, illetve a 3 dimenziós szék a deréktáji izmokat tornáztatja, a statikus ülést egy dinamikus váltja fel – magyarázta az egyre terjedő „székek” előnyét az ergonómus.

Bíró Brigitta Éva arra is felhívta a figyelmet, hogy nem kell napi 8 órát ezekben az újfajta székekben töltenünk, és az is fontos, hogy tengelyesen szimmetrikusan állítsuk be magunknak a monitort, klaviatúrát és a széket.

Aranyér is a következmények között

A helytelen táplálkozás mellett ki kell emelni a tartós ülés szerepét az aranyeresség kialakulásában is. Dr. Illényi László sebész, proktológus arra hívta fel a figyelmet, hogy a sok ülés következtében a kismedencei keringés lelassulhat, ez pedig közvetve aranyerességhez vezethet. A probléma nem elhanyagolható, 50 év alatt a lakosság 30 százaléka, 50 év felett a fele, 60 év felett pedig 60 százalélka érintett.

Nagyon fontos: ha székeléskor vért látunk, illetve ha a székelés diszkomfortossággal párosul, akkor mindenféleképpen forduljunk orvoshoz, mert az aranyeresség a végbélrák kísérőbetegsége is lehet – hívta fel a figyelmet Dr. Illényi László.

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ

Megvá­lasz­tot­tak — Mi lesz most?



A szem­lé­le­té­ben teljes mér­ték­ben újdon­ság­nak szá­mí­tó könyv egy­részt meg­oldást nyújt a ma­gyar szak­szer­ve­ze­te­ket is súj­tó fo­lya­ma­tos tag­lét­szám­csökkenés meg­állí­tá­sá­ra, más­részt se­gít át­te­kin­te­ni a mun­ka­he­lyi tiszt­ség­gel já­ró fe­la­da­to­kat, va­la­mint azok si­ke­res el­lá­tá­sá­hoz gya­kor­la­ti ta­ná­csok­kal lát­ja el a mun­ka­he­lyi szak­szer­ve­ze­ti tiszt­ség­vi­se­lőket.

To­vábbi in­for­má­ció