A kormány a mainál is több külföldi diákot vár a hazai orvosegyetemekre, a képzés fejlesztésére milliárdokat költene, hogy növelje a tandíjbevételeket. Közben a frissen végzett magyar orvosok szakképzését megint újra kell gondolni, mert a tavaly meghatározott rezidensi keretszámok kevésnek bizonyultak a fővárosban – írja a Népszabadság.
A héten megkezdődött az oktatás a magyar orvosegyetemeken és a hazai diákok mellett több mint 1800 külföldi fiatal is elkezdte orvosi, fogorvosi vagy gyógyszerészi tanulmányait a budapesti Semmelweis Egyetemen (SE), a debreceni, szegedi és pécsi orvoskarokon. A Magyar Idők tegnapi száma megszellőztetett egy háttértanulmányt, amelynek alapján a kormány várhatóan októberben tárgyal az orvos- és egészségtudományi felsőoktatási intézmények fejlesztési lehetőségeiről. A munkaanyag azzal számol, hogy 35-40 milliárdos befektetéssel a mostani 9-ről 11 ezerre lehetne emelni a dollárban fizető külföldi hallgatók számát, ami 600 új munkahelyet teremtene, a bevételeket pedig évente 6 milliárddal emelné meg. A gyorsan megtérülő fejlesztés számításainak pontosságát majd utólag lehet bizonyítani vagy cáfolni, egyelőre egy másik pontatlan tervezés okoz komoly fejtörést szakképzési, vagyis rezidensi helyekre pályázók tucatjainak.
Az orvosi szakképzés júliusban hatályba lépett új rendszerével bajok vannak a fővárosban, mert minden hely elfogyott, az pedig csak novemberben dőlhet el, hogy kapnak-e még lehetőséget a kórházak új pályázatok kiírására. A fiatalok maradnának, de egyre idegesebbek a bizonytalan jövő miatt. Hosszú idő óta először túljelentkezés van a rezidensi állásokra, vagyis megvalósult a politikai szándék, hogy maradjanak itthon a fiatal orvosok – értékeli az új rezidensrendelet első tapasztalatait a Magyar Rezidens Szövetség elnöke. Dénes Tamás ugyanakkor hozzáteszi, hogy a felvehető létszám meghatározása és az eljárás is javításra szorul, mert Budapesten még legalább 50-60 fiatal vár arra, hogy szerződést kössenek vele, de a fővárosi kórházaknak engedélyezett központi keret már elfogyott. A portfolio.hu információi szerint ez a szám elérheti a kétszázat is. Ahhoz képest persze már ez is előrelépés, hogy az idei államvizsgákon a végzős hallgatók nagy többségének még fogalma sem volt, merre indulhat tovább – egészíti ki a tapasztalatokat Weltner János, a SE sebész főorvosa, oktatója, aki pontos számításokkal bizonyítja, hogy az aktív kórházi ágyakkal összevetve a fővárosban a legkevesebb a lehetőség a rezidensek felvételére.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) minisztere változtathat a tavaly év végén megadott keretszámokon, vagy dönthet úgy, hogy a vidéken üresen maradt helyeket átcsoportosítva növeli a budapesti keretet. A Rezidens Szövetség információi szerint ez a döntés csak novemberben születik meg, ami azt jelenti, hogy sok fiatal valójában csak januártól kezdheti meg a munkáját, hiába adta be a jelentkezését egy állásra már augusztusban. Szó van róla, hogy a kórházak az első öt jelentkezővel köthetnek olyan szerződést, ami alapján az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ (ENKK) lesz a rezidens munkáltatója, ők fizetik a bruttó 151 ezer forintos ösztöndíját, a kórháznak csak a túlóradíjait kell kigazdálkodnia, de Dénes Tamás szerint elfogadhatatlan, hogy nem a legjobb, hanem a leggyorsabb jelölt léphet munkába a megpályázott helyen. Az elnök a most „lebegtetett" pályázók nevében is elvárja, a kormány tartsa be azt a korábbi ígéretét, hogy minden rezidenst felvesznek és erről Balog Zoltán miniszter nyugtassa is meg az egyre idegesebb friss diplomásokat.
Vidéken többnyire nincs ilyen gond, bár érdeklődésünkre több kórházból, klinikáról is csak azt a választ kaptuk, hogy tart a rezidensek felvétele. Az Országos Mentőszolgálatnak 63 rezidens képzésére van lehetősége, ezen belül a Közép- magyarországi Régió 20 fiatal szakember képzését vállalta, de még itt sem zárultak le a pályázatok. A győri Petz Aladár Megyei Oktatókórház főigazgatója viszont a Népszavának azt nyilatkozta, hogy ők március óta 41 rezidenst vettek fel, a Markusovszky Ösztöndíj bevezetése óta eltelt négy évben pedig már 140 fős a létszám. Tamás László János válogathatott is a jelöltek között, és akit alkalmasnak tartott, azzal azonnal szerződést kötött, nem várt a központi hivatalra. A korábbi éveknél többen jelentkeztek olyan hiányszakmákra is, mint az aneszteziológus, gyermekgyógyász vagy traumatológus, de változatlanul betöltetlenek maradtak a patológusi vagy rehabilitációs szakorvosjelöltek helyei.
A Rezidens Szövetség elnöke reméli, hogy a mostani szervezési nehézségek láttán a szaktárca figyelembe veszi a rendelet megalkotása előtt is közreadott javaslataikat és megváltoztatja a keretrendszert. Kérték, hogy a jelöltek folyamatosan jelentkezhessenek, az intézmények tényleges igényei alapján határozzák meg a kereteket, sima jelentkezés helyett felvételi eljárás legyen, hiszen ha túljelentkezés van, már lehetne a minőség, felkészültség alapján válogatni. Dénes Tamás a Népszavának is hangsúlyozta, hogy az új rezidensrendelet hatására sokan itthon maradtak, de ha néhány év múlva sem látják biztosnak a szakma jövőjét, akkor újra elgondolkodnak a távozáson.
Forrás: Népszabadság
