A következő két-három évben 35-40 milliárd forintból fejlesztenék az orvos- és egészségtudományi képzést Magyarországon annak érdekében, hogy azt még vonzóbbá tegyék a külföldi hallgatók számára – értesült a Magyar Idők. A befektetés gyorsan megtérülne, egy munkaanyag ugyanis azzal számol, hogy a kapacitásbővítések nyomán 2020-ra a 11 ezret is meghaladhatja a nálunk tanuló fizetős orvostanhallgatók száma.

Jelenleg a négy egyetemen több mint 9 ezer külföldi tanul orvosnak. A tandíj tanévenként 8 és 17 ezer dollár közötti összeg, attól függően, hogy a hallgató melyik egyetemre és milyen szakra jár.

Várhatóan októberben kerül a kormány elé az orvos- és egészségtudományi felsőoktatási intézmények fejlesztésének lehetőségeiről szóló előterjesztés – mondta a Magyar Időknek a felsőoktatási államtitkár. Palkovics Lászlótól megtudták: a kormány által 2014 végén elfogadott Fokozatváltás a felsőoktatásban című dokumentum alapján, tekintettel az orvosképzés stratégiai jelentőségére, a nyár eleje óta szakmai munkacsoport dolgozik a hazai orvos- és egészségtudományi képzés megújításán. A cél, hogy az még vonzóbb legyen a külföldi hallgatóknak. A képzés megújítása, illetve fejlesztése a leendő magyar orvosok és ápolók számára is fontos, hiszen a lakosság nálunk is öregszik, ami egyre nagyobb terhet ró az egészségügyre. A cél az – fogalmazott az államtitkár –, hogy a magyar képzőhelyek lépést tartsanak az orvoslás és az ápolás területén tapasztalható robbanásszerű technológiai fejlődéssel.

   A fejlesztés kulcsa a képzési kapacitások bővítése, amelynek érdekében a következő két-három évben a koncepció szerint összesen mintegy 35-40 milliárd forintot költenének az orvos- és egészségtudományi képzésre Magyarországon – mondta Palkovics László. Ebből a pénzből egyrészt a tárgyi infrastruktúrát fejlesztenék: többek között mindenütt kialakítanának úgynevezett szimulációs laborokat, modern oktatási eszközöket szereznének be és korszerűsítenék a gyakorlati képzőhelyeket.

Ez utóbbi azt is jelentené, hogy az eddigiek mellett újabb kórházakat, akár háziorvosi praxisokat is bevonnának az orvos- és ápolóképzésbe. Ehhez persze arra is szükség van, hogy az orvosok, diplomás ápolók közül mind többen részt vállaljanak a hallgatók képzésében, ám ez csak az érintett oktatók bérrendezésével, megfelelő életpályamodell kidolgozásával lehetséges.

A kormánynak készült munkaanyag szerint egyébként a felsőoktatási államtitkár által említett több tíz milliárd forintos befektetés gyorsan és „lényegében kockázatmentesen" megtérülne. Amint ugyanis azt a szeptember 2-án megjelent, Tízmilliárdokat hoz a külföldi orvostanhallgatók képzése című cikkünkben megírtuk, évente a húszmilliárd forintot is meghaladja az az összeg, amit a magyarországi orvosképzésben részt vevő külföldiek csupán tandíjként kifizetnek. Becslések szerint nagyjából még egyszer ekkora az az összeg, amit ezen felül elköltenek nálunk a fiatalok. A tandíj tanévenként 8 és 17 ezer dollár közötti összeg, attól függően, hogy a hallgató melyik egyetemre és milyen szakra jár.

A munkaanyag szerint jelenleg a világ minden tájáról összesen több mint 9 ezer fiatal tanul nálunk orvosnak, fogorvosnak, gyógyszerésznek: 3300-nál is többen a fővárosban, több mint 2400-an a Debreceni, csaknem 1690-en a Pécsi, és majdnem 1350-en a Szegedi Tudományegyetem orvoskarain. A Semmelweis Egyetemen 2001 óta két és félszeresére nőtt a „devizás" orvostanhallgatók száma, a Szegedi Tudományegyetemen három és félszeresére, a Debreceni Egyetemen több mint a négyszeresére, a Pécsi Tudományegyetemen pedig több mint a hétszeresére. A magyar felsőoktatás képzési területei közül egyértelműen ez vonzza leginkább a külföldi hallgatókat.   Számítások szerint a fejlesztések nyomán a külföldi hallgatók száma további harminc százalékkal emelkedhet, és 2020-ra meghaladhatja a 11 ezret. Ez a nagyjából háromezer fős bővülés pedig évente legalább további 6 milliárd forint bevételt jelent csak az intézményeknek. Emellett – teszi hozzá a dokumentum – elemzések szerint öt külföldi hallgató „generál" egy álláshelyet, így ha legalább háromezerrel sikerülne növelni a nálunk tanuló külföldi orvostanhallgatók számát, az 600 új álláshely létrejöttét jelentené a felsőoktatásban.

Arra a kérdésünkre, hogy az orvos- és ápolóképzés fejlesztése egyben jelenti-e annak átalakítását is oly módon, hogy önállósodnak az orvoskarok, Palkovics László azt mondta, mellette és ellene is szólnak érvek. Ebben az ügyben még nincs döntés, mind a két alternatívát vizsgálják. Azonban a jelentősebb létszámnövekedést mind a 2001-ben integrált egyetemek orvoskarai produkálták, az első Orbán-kormány idején történt összevonások nyomán létrejött, egyetemeken belüli együttműködések tehát egyértelműen igazolják az akkori döntést. Mint emlékezetes, Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter az év elején vetette fel egy lakossági fórumon, hogy önálló orvostudományi egyetemekre lenne szükség.

Forrás: Magyar Idők Online