Teljesen normális, hogy az ember kimerültnek érzi magát egy hosszú, stresszes munkanap után, mint ahogy az is, ha egy húzós időszakot követően kell a hosszabb kikapcsolódás. Amikor azonban a fáradtság állandósul, és elveszítjük a munka iránti lelkesedésünket, valamint egyre inkább eluralkodik rajtunk a cinizmus, akkor ez már a kiégés előszele, ami pedig nem csak a hatékonyságunkat rontja, de hosszú távon károsítja az agyunkat és az érrendszerünket is – írja a haszon.hu.

Miért épp kiégés?

A „kiégés” fogalmát Dr. Herbert Freudenberg professzor alkotta meg még a 70-es években. Az elnevezés onnan jött, hogy a professzor szerint a kiégett ember hasonlít egy kiégett épületre, ami belül teljesen elpusztult, ám messziről nézve szerkezetileg még egyben van, és kívülről nem látszik a belső pusztítás mértéke.

Milyen a kiégett ember?

A kiégésnek Freudenberg szerint három lényeges eleme van: a kimerültség, a cinizmus és az eredménytelenség. A kimerült emberek ingerlékenyebbek, gyakori náluk az alvászavar, hajlamosak a betegségekre és erőlködve képesek csak koncentrálni. A cinizmus valójában elidegenedés: a kiégett ember eltávolodik a többiektől, mindent külsősként lát, értékel és bírál. A cinizmus tipikus outsider álláspont, ami mutatja a munka és a munkahely iránti elkötelezettség hiányát. Az eredménytelenség oka az, hogy a kiégett emberből hiányzik a hit, hogy képes jól elvégezni a feladatait, ez pedig eleve rontja a hatékonyságot, a termelékenységet. Vagyis a kiégett ember nem precíz, nem csapatjátékos és nem produktív.

Mitől ég ki valaki?

Tévhit, hogy a kiégés oka egyszerűen a túl sok munka. Christina Maslach, a kaliforniai Berkeley Egyetem professzora hat olyan munkával kapcsolatos tényezőt azonosított, ami előidézheti a kiégést. Ezek: a munkaterhelés, az ellenőrzés, a jutalom, a közösség, a méltányosság és az értékek. Maslach szerint kiégéshez vezet, ha közülük egy vagy több hosszú ideig nem felel meg az igényeinknek. Ez pedig nem ritka, legalábbis egy friss felmérés szerint 2,7 millió német munkavállaló érzi magát kiégettnek.

Mit okoz a kiégés?

A kiégést érdemes komolyan venni, mert a krónikus lelki stressz rontja az ember személyes és szociális működését, és hosszú távon gyengíti a memóriát és a koncentrációképességet. Fiziológiai hatásai is vannak: felgyorsítja az agy kognitív képességekért felelős külső rétegének öregedését. A kognitív funkciók olyan megismerési és gondolkodási tevékenységek, mint az észlelés, a figyelem, az emlékezet, a nyelvhasználat vagy egyéb magasabb rendű gondolkodási feladatok (pl. tanulás, döntés, önismeret stb.) Ezen kívül a kiégés (vagyis a tartós lelki stressz) növeli a koszorúér megbetegedés kockázatát is.

Hogyan védekezzünk?

Ha röviden össze kellene foglalni a megoldást, akkor az a legfontosabb, hogy pihenjünk sokat, sportoljunk, igyunk elég folyadékot, és általában szánjunk időt azokra a dolgokra, amiket szeretünk. Marissa Mayer, a Yahoo korábbi vezérigazgatója szerint a kiégés harag, amit az táplál, hogy az ember a munkája miatt lemarad egy sor olyan dologról, amit csinálni szeretne. Ezért tudnunk kell, hogy mit szeretünk, és ezekre rendszeresen időt kell szánnunk. A szoftverfejlesztő Kent Nguyen akkor érezte magán a kiégés tüneteit, amikor a munkájában egyre kevesebbszer csinálhatta azt, ami valójában érdekelte. Nála ez azt jelentette, hogy a vezetői feladatok annyira betemették, hogy alig maradt lehetősége programozni.

Szakemberek sokszor mondják, hogy törjük meg a kötelező napi rutinunkat, és próbáljunk meg beiktatni olyan programok, amelyek feltölthetnek minket. Ez lehet olvasás, zenélés, vagy akár torna is, ha éppen ahhoz van kedvünk. Érdemes elaprózni a dolgot, vagyis napi egy órát rászánni erre, mert vizsgálatok szerint ez a fajta napi jutalmazás a leginkább hatásos.

Forrás: haszon.hu