Olcsóbb és jobb minőségű szolgáltatásokat hozhat az Európai Bizottság javaslatcsomagja. Ha elfogadják a terveket, a vállalkozók saját országukban intézhetnék a többi tagállamhoz kapcsolódó adminisztrációs ügyeiket, a munkavállalók szakképesítéseit pedig könnyebb lesz elfogadtatni a külföldi hatóságokkal – írja a Profit7.

Az EU gazdasági teljesítményének kétharmada, az új munkahelyeknek pedig mintegy 90 százaléka a szolgáltatásoknak köszönhető, a szolgáltatási ágazat azonban alulteljesít. Az 500 millió potenciális fogyasztót elérő egységes uniós piac szolgáltatási ágazatának termelékenysége nem javul a kívánt mértékben, és a világ más térségei felzárkózóban vannak - mutat rá az EB közleménye.

A piac működését hátráltató tényezők akadályozzák a cégalapítást és a vállalkozások bővítését, és magasabb fogyasztói árakat és szűkebb választékot eredményeznek. Ráadásul a gyáripar teljesítménye egyre nagyobb mértékben függ a szolgáltatások versenyképességétől. Ezért az egységes piacon megvalósuló szolgáltatáskereskedelmet hátráltató akadályok az EU gyártási ágazatának versenyképességét is visszavetik.

Ahhoz, hogy ez a tendencia megforduljon, további munkahelyek jöjjenek létre és növekedést generáljanak, a tagállamoknak ösztönözniük kell a szolgáltatásokon alapuló gazdaság fejlesztését, és jobban ki kell használniuk a szolgáltatások egységes piacában rejlő lehetőségeket - hangsúlyozza a testület.

A bizottság ennek érdekében négy kezdeményezéssel állt elő.

Új európai elektronikus szolgáltatási kártyát vezetnének be. Ez egy egyszerűsített, egyablakos elektronikus eljárást takar, amelynek révén a szolgáltatásokat nyújtó gazdasági szereplők (például mérnöki vállalkozások, informatikai tanácsadók, a kereskedelmi vásárok szervezői) saját országukban, saját nyelvükön intézhetik a külföldi szolgáltatásnyújtásra vonatkozóan előírt adminisztratív kötelezettségeiket. A szolgáltató saját országának illetékes szerve ellenőrizné a szükséges adatokat, amelyeket továbbít a másik tagországnak, a fogadó tagállam illetékes hatóságai pedig arról döntenek, hogy engedélyezik-e a kérelmezőnek, hogy szolgáltatásokat nyújtson az ország területén. Az európai elektronikus szolgáltatási kártya és az ahhoz kapcsolódó eljárás nem érinti a munkáltatók kötelezettségeit és a munkavállalók jogait - emeli ki a bizottság.

Felülvizsgálnák a szakmai szolgáltatásokra vonatkozó nemzeti szabályok arányosságát. Mintegy 50 millió ember - az európai munkavállalók 22 százaléka - olyan szakmában dolgozik, amelynek gyakorlása szakképesítés megszerzéséhez kötött, vagy amelynek tekintetében védett foglalkozásmegnevezés használatos (például gyógyszerész, építész). Sok esetben azonban a túlzottan nagy terhet jelentő és elavult szabályok indokolatlanul megnehezítik a megfelelően képesített jelentkezőknek, hogy elhelyezkedjenek a szóban forgó területeken, ami a fogyasztók szempontjából is hátrányos. A bizottság most azoknak a rendelkezéseknek az egyszerűsítésére és tisztázására tesz javaslatot, amelyek meghatározzák, milyen átfogó és átlátható arányossági vizsgálatokat kell a tagállamoknak elvégezniük a vonatkozó nemzeti szabályok meghozatala vagy módosítása előtt.

A bizottság mostani javaslatai között iránymutatást is ad a szakmák szabályozásával kapcsolatos tagállami reformokhoz. A testület ugyanis úgy látja a tagállamok által 2014 és 2016 között végzett kölcsönös értékelése alapján, hogy azokban a tagállamokban, ahol megnyitották a szolgáltatási piacokat (pl. Lengyelországban, Olaszországban, Portugáliában és Spanyolországban), olcsóbbak a szolgáltatások és nagyobb a választék, miközben a fogyasztók és a munkavállalók magas fokú védelme sem gyengült. Az iránymutatás azoknak a szakmai szolgáltatásoknak a szabályozása terén végrehajtandó nemzeti reformokra vonatkozik, amelyektől a legnagyobb mértékű növekedés és munkahelyteremtés remélhető. Az iránymutatás az építészekre, mérnökökre, ügyvédekre, könyvelőkre, szabadalmi ügynökökre, ingatlanközvetítőkre és idegenvezetőkre vonatkozó követelmények felülvizsgálatára vonatkozik a közlemény szerint.

A szolgáltatásokkal kapcsolatos nemzeti jogszabálytervezetekre vonatkozó értesítési mechanizmus javítása. A tagállamok már a jelenlegi uniós szabályok értelmében is kötelesek értesíteni a bizottságot a szolgáltatásokra vonatkozó nemzeti jogszabálytervezeteikről, így a tagállamok időben kaphatnak jelzést arról, hogy a tervezett nemzeti jogszabály összhangban van-e az uniós joggal. Az EB mostani javaslata lerövidíti, valamint hatékonyabbá és átláthatóbbá teszi ezt az eljárást.

Forrás: Profit7