Nemcsak anyagi okok motiválják az érettségizett magyar diákokat külföldi továbbtanulásra, hanem a nyitott gondolkodásmód és a megszerezhető kapcsolati tőke – írja a HVG.
„Aki az érettségi után közvetlenül külföldi intézménybe felvételizik, nagy valószínűséggel kint is építi fel a szakmai karrierjét” – véli diákjai életpályája alapján Molnár Katalin, a HVG középiskolai rangsorában rendre előkelő helyen végző budapesti Radnóti Gimnázium igazgatója. Az általa mondottakat erősítette meg a Bécsben tanuló, a Városmajori Gimnáziumban végzett Dohovits Ágnes is. A HVG-nek úgy fogalmazott: „Van bennem honvágy, ezért gondolkodom a későbbi hazaköltözésen, de ahogy összehasonlítottam a külföldi és az otthoni kutatói lehetőségeket, sajnos nem vagyok biztos abban, hogy így is lesz.”
Mára már mindennapi gyakorlat lett, hogy az „elit” gimnáziumokból a diákok egy része külföldi felsőoktatási intézményt céloz meg. A Radnótiból a tavaly végzettek 38 százaléka felvételizett külföldre, s fel is vették őket. Ebből az iskolából, mint ahogy általában a többi hasonlóból, elsősorban Nagy-Britannia a célpont, s gyakran ott is az elit egyetemek. 2015-ben több mint három és fél ezer magyar diák felvételizett brit intézményekbe, a felvettek aránya általában a jelentkezők ötöde.
A több ezer magyar diák érkezésére a brit egyetemek is felkészültek. Szinte mindegyik oldalán fellelhető a magyarokra szabott felvételi tájékoztató. Ezek angolul íródtak ugyan, de egyes szakkifejezések magyar megfelelőinek használatával (például: „érettségi” vagy „emelt szintű” érettségi) egyértelműsítik is a kritériumokat. Vannak olyan egyetemek, amelyeket láthatóan előszeretettel választanak a magyarok. Ilyen például a University College London (UCL), a University of Warwick, vagy a University of Durham. De sokan mennek Skóciába is, mert ott sokkal kedvezőbb a tandíj. Cambridge-ben ugyanakkor jelenleg 71 magyar diák tanul.
A „kibocsátó” gimnáziumok igazgatói szerint egyelőre nincs Brexit-frász a diákok között, bár Inotai István, a Szerb Antal Gimnázium vezetője szerint náluk sokan elbizonytalanodtak, mert a már kint tanuló diákok néhány konkrét példát is meséltek a népszavazás után előforduló idegenellenes jelenségekről. Az angol hivatalosságok próbálják megnyugtatni az ottani egyetemet megcélzó diákokat. A rektorok például közös levélben fordultak a londoni kormányhoz, hogy a kilépési tárgyalásokon próbálják megőrizni az uniós diákok mobilitási lehetőségét. A londoni kormány pedig októberben ki is adott egy olyan nyilatkozatot, hogy 2017-ben még nem lesz változás a jelenlegi felvételi rendszerben; igaz, a későbbiekre már nem kötelezte el magát emellett.
Magyarország nyugati felének elit gimnáziumaiból sokkal inkább Ausztria és Németország a cél, mint Nagy-Britannia. A győri Révai Gimnáziumból – Horváth Péter igazgató elmondása szerint – például az érettségizettek mintegy tíz százaléka megy külföldre továbbtanulni, alapvetően német nyelvterületre. A soproni Széchenyi Gimnáziumban hasonló a helyzet, s ott még az is járható út, hogy otthonról járnak be a diákok osztrák intézménybe. Mint Szabó Miklós igazgató kérdésünkre elmondta, az ingázás nem jelent problémát a Fachhochschule Wiener Neustadt, azaz a bécsújhelyi vagy az eisenstadti (kismartoni) Fachhochschule Burgenland nevű intézménybe.
Ausztria persze azért is népszerű a diákok körében, mert nincs tandíj, és sok helyen felvételi sincs. Persze ez utóbbi csak megszorításokkal igaz, mert egyes intézmények dönthetnek arról, hogy felvételit tartanak. Orvosi képzések esetén a bejutáshoz mindig kell vizsgázni, illetve ha valamelyik szakon a jelentkezők száma meghaladja az előre megszabott létszámot, akkor ott kötelező a felvételi. Így járt Dohovits Ágnes is, aki biológiát akart tanulni Bécsben, és a túljelentkezés miatt felvételiznie kellett. De elmondása szerint Ausztriában nem is ez a vízválasztó, hanem az első félévben leteendő úgynevezett STEOP (Studieneingangs- und Orientierungsphase) vizsgák, amelyeken 3-4 tárgyból kell bizonyítani. Ezek minden más tantárgynak az előfeltételei, és nélkülük nincs továbblépés.
Vannak fiatalok, akik „egzotikusabb” felsőoktatási élményre vágynak. Így például a Szerb Antal Gimnáziumban egy Norvégiában tanuló diák tartott élménybeszámolót, a Radnótiban pedig egy Dániában robotikát tanuló volt diák népszerűsítette úgy a képzést, hogy többen is követték. Sopronban pedig nemrég az IMS Fachhochscule Krems hallgatója népszerűsítette az ott folyó borászati képzést. A győri Révaiból néhányan Abu-Dzabiba mentek, ahol a New York-i Egyetem folytat angol nyelvű képzést. Az Egyesült Államokat kevesen célozzák meg, de például az Apáczaiból vettek fel diákot a világ egyik leghíresebb intézményébe, a bostoni Massachusetts Institute of Technologyra (MIT) is.
Néhányan azért választják a külföldi továbbtanulást, mert amit tanulni szeretnének (például Dohovits az általános botanikát), azt ebben a formában nem oktatják Magyarországon. A diákok és szüleik motivációja azonban ennél tágabb. A soproni gimnázium tanárai szerint például „sokan úgy gondolják, hogy tisztesebb megélhetési lehetőséghez jutnak, ha külföldön tanulnak”. De szerepet játszik a diákok döntésében a modernebb oktatás, a jobb egészségügyi ellátás, a nyugodtabb életvitel is. Munkácsy László, az Apáczai Gimnázium igazgatója szerint az átlátható felsőoktatási viszonyok, a tervezhető karrier, a megszerezhető kapcsolati tőke – ezek mind vonzó hívószavak a diákoknak. Amit növel még a megfelelő infrastrukturális háttér, a nyitott gondolkodás- és látásmód, a biflázás helyett a sok önálló munka lehetősége is. „Öngerjesztő a folyamat, egyre inkább kedvet kapnak a kint tanuló társaktól” – ismertette tapasztalatait Munkácsy.
Az persze kérdés, hogy a szülők bírják-e finanszírozni gyerekük külföldi tanulását. Az igazgatók szerint az anyagiak nem játszanak döntő szerepet a továbbtanulásban, sőt egy soproni tanár egyenesen azt mondta, nem is hiszi, hogy a külföldi tanulmányok választásának köze lenne a család anyagi helyzetéhez. „A kiváló ösztöndíjrendszer és a munkavállalási lehetőségek miatt a kevéssé jó anyagiakkal rendelkező családok is megengedhetik maguknak a külföldi továbbtanulást” – fogalmazott a Radnótit vezető Molnár Katalin.
Az egyetem mellett sokan dolgoznak. Ezt mondta kérdésünkre szinte magától értetődően a bécsi Magyar Diákok Egyesületének korábbi elnöke, Paluska Zsuzsanna is, aki egyébként felvidéki magyar gimnáziumból került a császárvárosba. A soproni tanárok szerint Ausztriában ráadásul olcsóbban is ki lehet jönni, ugyanis könnyebben el tudja tartani magát egy diák, ha részmunkaidős állást vállal, mint Magyarországon (és ilyen álláslehetőség ott rengeteg van).
Azzal, hogy az általános nézet szerint a külföldön egyetemet végzők már nem térnek vissza Magyarországra, jelentős veszteség érheti a magyar elitutánpótlást. Éppen a legjobbak, a legmobilisabbak távoznak így, s hiába kerülnek be nagyon jó külföldi intézményekbe, tudásukat már nem Magyarországon hasznosítják. A középiskolák nem állnak ellen a tendenciának. Mint a Radnóti igazgatója megfogalmazta: „Az iskola sajnálja, hogy a legjobb diákok elmennek, de tökéletesen megértjük a döntésüket.”
Forrás: HVG
