Nem látogattak el a déli határhoz a szakszervezet munkatársai az elmúlt egy évben az ott dolgozókhoz, erről Bárdos Judit, a Belügyi, Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (BRDSZ) főtitkára beszélt a Reggeli gyorsban.
Az érdekvédelmi vezető ezt azzal magyarázta, hogy nem tudnának érdemi munkát végezni ott, mert a határvadászok nem mernek, illetve nem beszélhetnek a munkakörülményeikről, mivel a módosított szolgálati törvénynek „köszönhetően” a rendőrök az állásukat kockáztatják. A félelmet Bárdos Judit szerint a módosított magatartási előírások mellett az is megalapozza, hogy a dolgozók viselkedését, nyilatkozatait és az interneten való kommunikációjukat is a munkáltató nyomon követi. A határvédelmi feladatokkal kapcsolatosan a főtitkár kifejtette: a határőrség 2008-as megszüntetésével a feladatok nagy része a rendőrségre hárult még úgy is, hogy a nyugdíjhoz közel álló volt határvédelmi dolgozók a rendvédelem soraiba került át. Bárdos szerint a határoknál tapasztalható létszámhiányt technológiai fejlesztésekkel lehetne részben kiváltani.
Bárdos Judit kifejtette: egy bizalmi válság alakult ki a közalkalmazotti és rendvédelmi szférán belül, ami annak tudható be, hogy a 2010-es kormányváltást követően az érdekképviseletek működését és kommunikációját szinte teljesen el lehetetlenítették, illetve a munkahelyi jelenlétük lényegében megszűnt. Az érdekvédelmi szabályozás megszigorítása óta új világ kezdődött a főtitkár szerint. Elmondása szerint a munkahelyi magatartás megváltozott, a dolgozók nem tudnak egymással nyíltan beszélni – megszűntek az emberi, baráti kapcsolatok és közösségek, sok dolgozó „biorobotnak” érzi magát, mert mechanikusan kell munkájukat végezniük.
A korkedvezményes nyugdíj csökkentésével, illetve megvonásával kapcsolatosan Bárdos Judit kifejtette: a közvélemény a rendvédelmi dolgozók esetében még elfogadhatónak tartotta annak megszüntetését. Azonban sokakban akkor még nem tudatosult, hogy ez egy főpróba: a későbbiekben más szektorok dolgozói, bányászok, vegyészek és mások hasonló sorsa jutottak. Az életpályamodellel kapcsolatosan a főtitkár elmondta: a kezdeti 30 százalékos, és a későbbi 5-5 százalékos emelések első pillantásra jónak tűntek, azonban számos, évek vagy évtizedek óta a pályán levő dolgozó fizetése alig emelkedett, vagy egyenesen csökkent, mivel nem vették számításba a szolgálati idejüket. A korábban bevezetett bérezési átsorolásokkal, és a fizetések a garantált bérminimumhoz igazításával számos rendvédelemben dolgozó kormánytisztviselő járt rosszul. Bárdos szerint jelenleg 1000-1500 per folyik ez ügyben, de az érintettek többsége így sem mer a saját ügyében fellépni, pedig nagy esélyük lenne a kedvező döntésre.
Bárdos Judit szerint már harmadik éve nem sikerült a rendvédelmi területet felügyelő miniszterrel, Pintér Sándorral személyesen egyeztetni a szektort érintő problémákról, csak a Belügyminisztérium helyettes államtitkárával. Ezek a megbeszélések az érdekvédő szerint csak minimális eredményekkel jártak, de reményét fejezte ki, hogy még januárban újabb tárgyalásra kerülhet sor. A főtitkár szerint a szervezett tiltakozás és a sztrájk lehetősége napjainkban szinte teljesen kizárt, mivel a dolgozók tartanak a retorzióktól – Bárdos példaként a közalkalmazottak korábbi tiltakozásait hozta fel, amire válaszul a kormányzat megszüntette az érintettek egy általános szabadnapját, a köztisztviselők és közalkalmazottak napját. A rendvédelmi területen dolgozó kormánytisztviselők helyzete emellett amiatt is nehéz Bárdos szerint, mert 2008 óta nem emelkedett a fizetésük.
A rendvédelemben dolgozó kormánytisztviselőkkel kapcsolatosan Bárdos Judit kifejtette: a bürokráciacsökkentés nyomán a kormány nagy számban ilyen jellegű dolgozóktól is megválna, és a piaci szegmensbe irányítaná őket át. Csakhogy a főtitkár szerint ezeknek a dolgozók döntő többségének egyrészről nincs hol elhelyezkedniük, másrészt a közhiedelemmel ellentétben a rendvédelmi terület személyi állománya nincs felduzzadva, sokkal inkább munkaerőhiány tapasztalható. A főtitkár elmondta: kollektív szerződések kötésével lehetne a dolgozók helyzetén javítani, de az érdekképviseletek ellehetetlenítésével ez nagyon nehéz feladat. Bárdos szerint sok szakszervezeti tag ennek hatására „földalatti tevékenységbe” fogott, számos tag pedig próbálja elfedni, hogy a szervezet munkájában részt vesz.
Másik probléma Bárdos Judit szerint, hogy közmunkásokkal töltik fel a rendvédelmi területen a dolgozói létszámot. Az érdekvédő szerint ez egy félelmet alakít ki az állományba tartozóknál, mivel tartanak attól, hogy közmunkási státuszba sorolnák át őket. Bárdos szerint részben emiatt, illetve a szűkös karrierlehetőségek miatt nagy a rendvédelmi területen a lemorzsolódás. Ennek kiváltására a szakszervezet egy központi tartalékállomány felállítását javasolja, hogy pótolni lehessen területről távozókat, illetve a tartósan lebetegedő munkatársakat.
Forrás: Klubrádió
