Migránsok százezrei lesznek képesek beépülni az európai társadalmakba, hasznot hajtva – állítja Phillippe Legrain, a téma egyik kutatója, a London School of Economics tanára, aki hosszú éveken át az Európai Bizottság elnökének (Barroso) tanácsadójaként is ténykedett. Legrain nem különbözteti meg a gazdasági és a politikai migránsokat, hiszen minden bevándorlónak (és mindenki másnak is) az a célja, hogy jobb, igazságosabb életet élhessen. Többször példálózik azokkal a magyarokkal, akik például 1956-ban hagyták el hazájukat és azokkal, akik mostanában távoztak Angliába vagy Németországba - írja az alapblog.hu.


Egyik fő üzenete, hogy Európa demográfiai és növekvő munkaerő problémáira komoly és pozitív hatást fognak gyakorolni a migránsok a következő években, a migránsok száma egyébként egyelőre – szerinte – nevetségesen eltörpül az Unió több, mint ötszázmillió lakójához képest.

Zentai Péter: Kutatásai szerint mennyire fenyegeti a migránsok áradata az európai szociális rendszereket? Phillippe Legrain: Semennyire sem. Idén eddig összesen 340 ezren kíséreltek meg engedély nélkül bejutni az 508 millió lakosú Unióba. Az Unióban élők 0,07 százalékáról beszélünk tehát. Másként fogalmazva: minden ezerötszáz ember között egyetlen olyan akadna, aki úgynevezett illegális bevándorló.

Mi tagadás, ezek a számok vajmi kevéssé „hatják meg" azon kisebb közösségek tagjait, amelyek körében az új bevándorlók „landolnak". Nagy nyomás nehezedik például az eleve krízishelyzetben lévő Görögországra, különösképpen annak azon szigeteire, ahova az év első hét hónapjában 135 ezer migráns jutott be. Ugyanakkor az újonnan érkezők túlnyomó többsége azonnal menne is tovább. Ezt Önök, Magyarországon is nagyon jól tudják. Magyarország nem célország…

A menekültek és a szintén illegálisan belépő gazdasági bevándorlók közvetve nem lassítják-e a potenciális gazdasági növekedést az Unióban? Például azáltal, hogy a félelem légköre lesz úrra az Unió országain; az emberek optimizmusa, fogyasztási kedve elszáll…
Ez alaptalan aggodalom. Éppenséggel az ellenkező tendencia fog érvényesülni: a migránsok fogják elvégezni azokat a munkákat, amelyekre egyébként nem találni emberi erőforrásokat, egyúttal általuk több lesz az adófizető polgár, többen fognak – minden értelemben – hozzájárulni az európai társadalmak fejlődéséhez, gyarapodásához.

Az Európai Unió különböző országai, társadalmai között óriási fejlettségbeli, gazdasági, anyagi különbségek húzódnak meg. Miként lehetne, kellene a migránsok jelentette terheket igazságosan megosztani? Hogyan lehet levenni a túlzott terhet olyan országok válláról, mint például Magyarország is?
A menekültek, migránsok egyáltalán nem tekinthetők tehernek, ha engedik őket dolgozni. Vajon terhet jelentettek-e ott, ahol letelepültek azok a magyarok, akik elmenekültek hazájukból a II. világháború, majd a hidegháború alatt és után?

Mégiscsak különbséget kellene tenni migránsok, gazdasági bevándorlók, illetve menekültek között. Hogyan kellene e téren rendet tenni?
Nagyon nehéz tiszta határvonalakat meghúzni a különböző okokból idevándorolni akarók között. Egyesek saját és családjuk életét akarják menteni, menekülnek az üldöztetések elől, ám egyúttal szeretnének egy jobb életet is élni. Az igaz, hogy létezik különbség azok közt, akik menedékhelyet keresnek és azok közt, akik valamiféle tisztességesebb megélhetés reményében távoznak szülőföldjükről. Ámde ez utóbbiaknak ugyanannyi joguk kell legyen a jobb élethez. Példának okáért azon magyar embereknek, akik most Németországban és Nagy-Britanniában dolgoznak.

Európa gazdasági, pénzügyi szemszögből tekintve miért szorul egyáltalán menekültekre? Főként, ha figyelembe vesszük a már szóba hozott hatalmas fejlettségbeli különbségeket Észak- és Dél-Európa, Kelet- és Nyugat-Európa között?
Európa igényli a migránsokat. Az Unió lakossága öregedik, fogy a munkaképes lakosság, miközben kezd félelmetes számokat mutatni a nyugdíjasok részaránya, mivel a „bébi boom" generáció (az 1950-56 között születettek) nyugdíjas korba ért. Kifejezetten a gazdasági növekedés serkentését szolgálná a fiatal, keményen dolgozó, adófizető újonnan jöttek érkezése. Hozzá tudnának járulni a mindenütt (az Unión belül) hatalmasra duzzadt közterhek szélesebb körű elosztásához, a jelenlegi lakosság javát szolgálva. Egyúttal ők azok, akik elvállalnák olyan kemény és egyre inkább akuttá váló hiányszakmák elvégzését, mint amilyen az idős- és beteggondozás, vagy a mezőgazdasági betakarítási munka. Rengeteg az olyan migráns, akinek eleve konvertibilis a szakképzettsége: mérnökök, egészségügyi dolgozók, informatikusok. A többiek pedig jó eséllyel vállalkoznának.
Maga a kivándorlás eleve egy vállalkozáshoz hasonlítható: egy kockázatos lépés, ami csak kemény munkával fordítható jövedelmezővé. Azok számára, akik egy kapcsolatok nélküli világba cseppennek, ez az előrejutás természetes útja.
És azt se feledjük, hogy a migránsok dinamikát és diverzitást kölcsönöznek annak a társadalomnak, amelybe beépülnek. Ez új gondolatok tárházát is jelenti, amelytől alapvetően függ Európa jövője.

Forrás: alapblog.hu