Szeptember 1-jétől hatályba lépett a magáncsődről szóló törvény. Az úgynevezett csődgondnokokat kiképezték, mostantól már kérhetik az ő segítségüket a fizetési nehézségekkel küszködő családok. Akik részt vesznek a programban, szinte minden vásárlást egyeztetniük kell a csődgondnokkal, cserébe viszont fizetéskönnyítést vagy akár tartozásuk egy részének elengedését kaphatják kedvezményként.

A Családi Csődvédelmi Szolgálat először a bajba, avagy fizetési késedelembe esett jelzálog-devizahiteleseknek ad lehetőséget. Az alapfeltétel, hogy a teljes tartozás mértéke 2 és 60 millió forint közötti, és már 500 ezer forint hátralék áll fent. Ebbe a tartozásba banki hitelek mellett minden más fizetési kötelezettség is beletartozik, azaz villanyáram-, gáz- és egyéb közüzemi számla nem fizetése, adóhátralék vagy bármilyen más, jogerőre emelkedett követelés.

Ifj. Lomnici Zoltán ügyvéd szerint ez óriási lehetőség a devizahiteleseknek, hiszen a kilakoltatási moratórium megszűnése után egy újabb olyan opció, amely megmentheti az ingatlanokat, vagyis senki sem kerül az utcára. A követeléseknek, melyek 90 százaléka rezsitartozás, 55 százalékát elengedhetik - emelte ki az M1-en.

Önkéntes a jelentkezés 

   A szolgálatot több feltétel együttes megléte esetén lehet igényelni a kormányablakoknál. Az egyik: az adós teljes értékesíthető vagyona legalább feleakkora, mint a tartozása. Ezt egy többoldalas részletes vagyonfelmérés állapítja majd meg, a részleteket a Magyar Nemzeti Bank honlapján lehet elérni. A másik, hogy a lakás értékének mintegy fél százalékát továbbra is képes havonta  törleszteni az ügyfél. Egy egyezség alapján fognak osztozkodni a hitelezők. Harmadrészt a csődvédelmet kérő teljesíti a vagyonfelügyelő pénzügyi ellenőrzését, vagyis ha a kirendelt szakértő egyes vagyonelemek eladását kéri vagy a kisebb lakásba való költözést várja el, akkor az ügyfél azt megteszi. Az egész folyamatot háromlépcsős egyeztetés előzi meg - részletezte Becsei András, a Magyar Bankszövetség alelnöke a Kossuth Rádióban.