Elfogadta a Parlament, és június 1-jén ki is hirdették a Magyar Közlönyben az igazgatási szünetről szóló 2023. évi XXVI. törvényt. A törvény június 2-án hatályba lépett, azonban záró rendelkezései alapján nyári igazgatási szünet ebben az évben még nem rendelhető el, téli azonban igen: abban az esetben lehetséges, ha a Kormány erről külön rendeletet hoz, és azt a törvény hatályba lépésétől számított 90 napon belül, azaz szeptember 2-ig kihirdeti. Az ado.hu írása.

Releváns jogszabályok:

• 2023. évi XXVI. törvény az igazgatási szünetről
• 2018. évi CXXV. törvény a kormányzati igazgatásról
• 2019. évi CVII. törvény a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról

Ahhoz, hogy jövőre nyári igazgatási szünet is legyen, a Kormánynak legkésőbb ez év december 15-ig kell kihirdetnie az erről szóló rendeletét. (A párhuzamos szabályozás elkerülése érdekében a Kit.-ből ezzel egyidejűleg hatályon kívül helyezi a törvény az igazgatási szünetre vonatkozó rendelkezéseket.)

A törvényhez fűzött indokolás szerint a szabályozás oka, hogy az állami és önkormányzati szerveknél, hivataloknál (hasonlóan a bírósági ítélkezési szünethez) a téli és nyári iskolai szünet idején az ott dolgozók pihenését biztosítsák, miközben a folyamatban lévő ügyeket, eljárásokat a lehető legrövidebb ideig szüneteltessék. Nehézséget okozott az, hogy ezekben az időszakokban egyébként is sokan mennek szabadságra, eddig azonban ugyanúgy kellett a közigazgatási szerv működését megoldani, mint amikor a teljes állomány dolgozik – a törvény erre kínál megoldást.

Általánosságban elmondható, hogy az igazgatási szünet alatt a foglalkoztatottak a szabadságukat töltik, a szervek, hivatalok a feladataikat nem látják el, lényegében az eljárások szünetelnek és ügyfélfogadás sincs alapesetben. Mivel azonban vannak olyan feladatok, ügyek amelyeknek az elvégzése nem tűr halasztást, a kormányzati igazgatási szervet vezető, irányító, illetve felügyelő miniszter dönthet úgy, hogy egyes szerveknek az igazgatási szünet alatt is működnie kell, ideértve az ügyfélfogadást is. Ebben az esetben elrendelhető az érintett szerv foglalkoztatottjai részére az igazgatási szünet alatti munkavégzés, azonban ez nem minősül rendkívüli munkavégzésnek.

A törvény három kategóriára osztva határoz meg külön-külön szabályokat, ennek főbb pontjait az alábbiakban részletezzük.

A kormányzati igazgatási szervekre alkalmazandó szabályok

Ezen szakaszok az alábbi szervekre, valamint területi, helyi szerveikre és az ott foglalkoztatottakra terjednek ki:

• Kormány
• minisztériumok
• központi hivatalok
• Központi Statisztikai Hivatal
• Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
• fővárosi és vármegyei kormányhivatalok és a
• Nemzeti Földügyi Központ.

A munkáltatói jogkör gyakorlója köteles az igazgatási szünetre eső valamennyi munkanapra szabadságot kiadni a foglalkoztatott részére azzal, hogy ha a részére a tárgyévben kiadható szabadság már kiadásra került, a téli igazgatási szünetre a tárgyévet követő évben esedékes szabadságot kell kiadni. Ez nem alkalmazandó azokra a napokra, amikor a foglalkoztatott a jogviszonyára irányadó jogszabály alapján mentesül a rendelkezésre állási, illetve a munkavégzési kötelezettség alól. A szünet idején a kormányzati igazgatási szervek nem látják el feladataikat, és az ügyfélfogadás is szünetel (ideértve a Közszolgálati Döntőbizottság eljárását is.)

Az igazgatási szünet idejét nem kell figyelembe venni bizonyos határidőknél, például:

• kormányzati igazgatási szervek előtt folyó hatósági és egyéb eljárások ügyintézési határidejénél, és az eljárások szünetelésének időtartamánál,
• azon bírósági eljárások határidejénél sem számít bele, amelyekben kormányzati szerv vagy annak vezetője félként vagy a fél képviselőjeként vesz részt, ideértve azokat az eljárásokat is, amelyekben a Pp. soronkívüliséget ír elő,
• a közigazgatási per indítására szolgáló határidőnél,
• más szerv előtt folyó olyan eljárás ügyintézési határidejében, amelyben a kormányzati szerv ügyfélként vesz részt, illetve vele szemben indult, vagy a szerv igazgatási szünet alatti megkeresésével jár, ideértve a Be.-ben szabályozott határidőket is,
• a személyes átadással kézbesítendő könyvelt postai küldemény sikertelen kézbesítése esetén a postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény 42. § (1) bekezdése szerinti rendelkezésre tartási határidőbe, valamint a postai szolgáltatások nyújtásának és a hivatalos iratokkal kapcsolatos postai szolgáltatás részletes szabályairól, valamint a postai szolgáltatók általános szerződési feltételeiről és a postai szolgáltatásból kizárt vagy feltételesen szállítható küldeményekről szóló kormányrendeletben előírt rendelkezésre tartási határidőnél,
• a közérdekű adat megismerésére irányuló igények, továbbá a panaszok és közérdekű bejelentések, valamint az országgyűlési képviselők által benyújtott írásbeli kérdések, továbbá bármely más szerv, illetve személy részéről történő megkeresés, vizsgálat, illetve felhívás ügyintézésének határidejénél,
• azon bírósági eljárások határidejénél, amelyekben a Ptk. 3:405. § (2) bekezdése alapján az államot a polgári jogi jogviszonyokban az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter képviseli,
• egyes szerződések teljesítésében stb.

Ez azzal is jár, hogy az igazgatási szünet időtartama alatt nem kell biztosítani, hogy az elektronikus ügyintézés keretében a hivatali tárhelyre érkezett üzenetek minden munkanapon átvételre kerüljenek.

Fontos részletszabályként kiemeli a törvény, hogy a földhivatalok által az igazgatási szünetet követő első napon postai kézbesítés útján átvett, az igazgatási szünet alatt elektronikusan érkezett és az igazgatási szünetet követő első napon a hatóság hivatali tárhelyén lévő, és az iratkezelő szoftver által automatikusan érkeztetett ingatlan-nyilvántartási iratokat az igazgatási szünetet követő első napon beérkezettnek és kézbesítettnek kell tekinteni, illetve azokat a földhivatal az igazgatási szünetet követő első napi érkezéssel széljegyzi a tulajdoni lapon.

A különleges jogállású szervekre alkalmazandó szabályok

Ha a Kormány rendeletével igazgatási szünetet rendelt el, akkor a különleges jogállású szerv vezetője saját szervére és foglalkoztatottjaira tekintettel elrendelhet igazgatási szünetet az ott megjelölt időtartamban.

Ideértendő a:

• Köztársasági Elnöki Hivatal
• Alkotmánybíróság Hivatala
• Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság
• Alapvető Jogok Biztosának Hivatala
• Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal
• Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
• Gazdasági Versenyhivatal
• Magyar Tudományos Akadémia Titkársága
• Magyar Művészeti Akadémia Titkársága
• Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára
• Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága
• Közbeszerzési Hatóság
• Nemzeti Választási Iroda
• Nemzeti Emlékezet Bizottságának Hivatala
• az Országos Atomenergia Hivatal
• Integritás Hatóság és az
• Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság.

Az igazgatási szünet elrendelése esetén figyelembe kell venni a munkahely és az álláshelyen ellátott feladatok, illetve a munkakörök sajátosságait, és azt, hogy az igazgatási szünet ne okozzon a szerv közfeladatainak ellátásában aránytalanul nagy sérelmet, továbbá biztosítani kell az intézmény halaszthatatlan közfeladatainak folyamatos és zavartalan ellátását.

Ebben az esetben a tárgyév március 1-ig közzé kell tennie ezt az információt a szerv honlapján, és 15 napon belül a Hivatalos Értesítőben is.

A törvényben foglaltak nem érintik a Küt. alapján elrendelhető igazgatási szünetet, azonban annak időszaka nem eshet a kormányrendeletben meghatározott időintervallumra.

A helyi önkormányzatok egyes hivatalaira alkalmazandó szabályok

Szintén feltételesen, saját hatáskörben dönthet arról, hogy a kormányrendeletben meghatározottak szerint saját hivatalára kiterjedően igazgatási szünetet rendel-e el:

• a települési önkormányzat képviselő-testületének polgármesteri hivatala, közös önkormányzati hivatala és a közterület-felügyelet tekintetében a települési önkormányzat képviselő-testülete,
• a főpolgármesteri hivatal tekintetében a fővárosi közgyűlés,
• a vármegyei önkormányzati hivatal tekintetében a vármegyei közgyűlés.

Szintén tárgyév március 1-jéig kell dönteni az igazgatási szünetről, és azt a helyben szokásos módon közzé kell tenni azzal, hogy a Kttv. alapján elrendelhető igazgatási szünet elrendelhetőségét ez nem érinti, azonban a kettő nem eshet azonos időszakra.

Ha igazgatási szünet kerül elrendelésre, akkor annak időtartama nem számít bele az igazgatási szünettel érintett polgármester, főpolgármester, vármegyei közgyűlés elnöke, jegyző, közterület-felügyelet, polgármesteri hivatal és közös önkormányzati hivatal ügyintézője hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyek és az önkormányzati hatósági ügyek intézésének határidejébe sem.

A törvény külön szabályként kiemeli, hogy ha a Földforgalmi törvény 21. § (3) bekezdésében foglalt, az elővásárlási jog jogosultja számára jognyilatkozatának megtételére nyitva álló 60 napos határidő, illetve a Földforgalmi tv. 49. § (3) bekezdése szerinti, az előhaszonbérleti jog jogosultja számára jognyilatkozatának megtételére nyitva álló határidő utolsó napja olyan nap, amely az igazgatási szünet idejére esik, akkor a jognyilatkozatok benyújtásának határideje az igazgatási szünetet követő első munkanapig meghosszabbodik, és a jegyző által a közzétételre kerülő szerződésen megjelölt, az elővásárlási vagy az előhaszonbérleti jog gyakorlására nyitva álló határidő ez esetben nem alkalmazható.

 Forrás: ado.hu