A munkavégzés helyét, a szabadság kiadását, de még az apaszabadság mértékét is jelentősen átírná az a módosító javaslat, melyet hamarosan tárgyalhat a parlament. A munkavállalók nagyon rosszul járhatnak, ha el is fogadják a javaslatokat, a cégek voszint megúszhatják a sok esetben komoly összegű ráfizetést - megkérdeztük a szakértőket arról, mi jó és mi nem jó az új javaslatok között. A Pénzcentrum cikke.

Mint a Pénzcentrum is beszámolt róla, jelentősen leszűkülnek a munkavállalók lehetőségei jövőre, ha az Országgyűlés elfogadja azt a Munka Törványkönyvére vonatkozó módosítást, melyet Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyújtott be a napokban. A javaslat többek között tartalmazza, hogy aki egészségügyi okokból nem tudja tovább ellátni a munkáját, azt nem rúgják ugyan ki, de lehetősége lesz a munkaadónak nem adni neki munkabért, és az apaszabadság mértéke is sokkal kevesebb lesz, mint amire előzetesen számítottak a szakértők. Megkérdeztük őket, mit szólnak a javaslatcsomaghoz, és hogy mit kell várni a munkavállalói oldalon 2023-ban.

Ha beteg leszel, ne számíts jóra

A törvénytervezet talán legfontosabb eleme, hogy az a munkavállaló, aki az egészségi állapotának megváltozása, leromlása miatt már képtelen ellátni a feladatát, súlyos bajba kerül. A cégeknek eddig kötelező volt munkát biztosítani és munkabért adni nekik ilyen esetben is – ez a kitétel szűnne most meg, ami a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke szerint nagyon rossz irány.

Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy azt a munkavállalót, aki egészségi okból nem tudja ellátni a munkáját, kirúgni bár továbbra sem fogják, de a törvény lehetőséget adna arra a munkáltatónak, hogy bár állományban tartsák, de ne foglalkoztassák – vagyis munkabért sem kellene fizetnie, és mivel nem bocsátják el, adott esetben a végkielégítés összegét is megspórolják rajta. Mivel pedig a munkavállaló nem keres pénzt, felmondani kényszerül, amely esetben szintén nem kell, hogy végkielégítést kapjon.

- mondta Zlati Róbert, az MSZSZ elnöke a Pénzcentrum kérdésére. De nincs jó véleménnyel arról sem, hogy az előzetesen ígértnél sokkal kevesebb lesz az apaszavbadság mértéke, amely a tervezet szerint mindössze 44 nap járna, holott az uniós irányelv négy hónapot írna elő.

Abban reménykedtünk, hogy az apaszabadság esetében valóban érvényesülnek majd az uniós irányelvek, erre a törvénytervezetben azt látjuk, hogy még kevesebb lenne belőle, mint eddig volt. Emiatt mi szomorúak vagyunk, egyben reméljük, hogy azért még lehet ezen változtatni, mert nemhogy az ígért uniós irányelvvel nem azonos a tervezet szövege, hanem inkább a minimum felé tendál a terv

- mondta erről Zlati Róbert.

Ráfizetnek a cégek

Megkérdeztünk egy HR-szakértőt is, aki magát a törvénymódosító javaslatokat nem szerette volna kommentálni, annyit azonban megjegyzett, hogy a cégeknek valóban komoly ráfizetést jelentett egy betegség miatt a munkából kieső személynek kifizetni a munkabért. Toldi Gábor szerint a statisztikák sem kedveznek a magyar munkaerőpiacnak.

Az a munkakörnyezet, ami jelenleg Magyarországon van, nem nevezhető munkavállaló-barát környezetnek. Meg kell nézni az adatokat, amelyek azt mutatják, hogy a magyar férfiak halálozási indexe Európában a sereghajtó között van, vagyis sokkal hamarabb halnak meg az átlagosnál. De még így is sokan három műszakban, és nem mindig ergonomikus környezetben dolgoznak, amely mindig magával hozza, hogy a munkaadónak kiesés, ha egyre inkább leromlik a munkavállalók egészsége. Most már ott tartunk, hogy szinte még a kereskedelmi szegmensben is felvételi kérdés, hogy az illető meg tudja-e emelni a banános rekeszt?

- mondta Toldi Gábor HR-szakértő. A túl sok munka kockázatáról, az egészségre gyakorolt káros hatásairól a Pénzcentrum is írt nemrég, ezt a cikket itt tudod újra elolvasni:

Rendezni kell a szabályokat

Hasonlóan látja a helyzetet Dénes Rajmund, a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnöke is. Szerintem mindenképpen rendbe kellett szedni a szabadságok kivételének rendszerét, ha ugyanis egy cégnél egyszerre túl sokan mennek el szabadságra, akkor azt az adott munkahely erősen megérzi - márpedig a jelen gazdasági helyzetben ez szinte megenegedhetetlen, és veszélyes helyzetet teremt.

Teljesen jogos a szakszervezetek aggodalma, de a helyzet sajnos az, hogy valamilyen jogszabálynak éppen itt az ideje megszületnie a szabadságolások körül, ha közösen akarunk kimászni a nehéz gazdasági helyzetből. A helyzet ugyanis úgy áll, hogy az alapszabadság harmadával, tehát kerekítve ezzel a hét nappal a legtöbben nyáron éltek, amikor ugye nyári szünet is van, máshol pedig gyárleállások. Ez azonban azt eredményezheti, hogy munkahelyek szűnnek meg, ha mindenki egyszerre megy szabadságra, és emiatt lassul vagy akár teljesen le is áll a termelés. Az energiaválság, a rezsidrágulás miatt így is tapsztalhatunk már időszakos gyárleállásokat, és nem szabad, hogy ez nagyobb méreteket öltsön

- mondta a Pénzcentrumnak Dénes Rajmund.

Nem elég home office-centrikus a tervezet

Lapunk tegnap arról is írt, hogy az IVSZ - Szövetség a Digitális Gazdaságért nevű szervezet is több ponton kritizálta a tervezetet. Rámutattak, hogy a home office és a távmunka nem teljesen azonos két atipikus foglalkoztatási forma. Míg a távmunkában a munkavégzés nem minden esetben zajlik a hagyományos munkarend idejében, addig a home office-ban dolgozók a hagyományos munkarendben dolgoznak, és ennek a munkajogi adminisztrációs kötelezettségei is vonatkoznak rájuk. Az IVSZ szerint szükséges a jogalkotónak is ezt a két foglalkoztatási formát elkülönítve kezelnie, márpedig ennek nyoma sem látszik a módosító javaslatokban.

Az IVSZ javasolja a munkavégzés helyére vonatkozó szabályozás átemelését az Mt-be, a felek közös megegyezésének lehetővé tételével. Fontos lenne az is, hogy a Munka Törvénykönyve adjon módot arra, hogy a munkáltatónak lehetősége nyíljon egyedi megállapodás alapján alkalmi home office lehetőséget biztosítania a munkavállalóknak anélkül, hogy ehhez minden alkalommal munkaszerződést kellene módosítani - írták közleményükben.

 Forrás: Pénzcentrum