2010-ben 26 ezer idős ember, 2019-ben pedig már csaknem tízszer annyian, 270 ezren tartoztak a legalacsonyabb jövedelmi tizedbe a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján. A szegénységi küszöb havi 105 ezer forint, viszont a nagyjából 2,5 millió nyugdíjas közül 900 ezren százezer forint juttatást sem kapnak. A pénz pedig egyre kevesebbet ér, főként a nyugdíjasok számára – olvasható a Pénzcentrum oldalán.

A szegénységi küszöb egy főre számítva havi 105 ezer forint volt 2019-ben a KSH adatai szerint, a Policy Agenda számításai hasonló értéket mutattak, a létminimum ugyanekkor 101 ezer forintra jött ki egy egyszemélyes háztartásban

- írja a Népszava. 2020 januárjában nyugdíjban vagy egyéb járandóságban 2 561 868 ember részesült Magyarországon, 79 százalékuk kap öregségi nyugdíjat. Az összes ellátott közül több mint 900 ezren kevesebb mint százezer forintból próbálnak megélni, nem érik el sem a szegénységi küszöböt, sem a létminimumot - derül ki a KSH szociális statisztikai évkönyvéből.

Ez a tömeg 2016-ban még százezerrel több volt, viszont a csökkenés nem feltétlenül az idősek életszínvonalának javulását mutatja.

Egyrészt azzal magyarázható a csökkenés, hogy a nagyon alacsony nyugdíjjal rendelkezők közül sokan meghaltak, s az új nyugdíjak többnyire ennél magasabb összegről indulnak. Az éves nyugdíjemelések követik a 2016 óta mért összesen 9,3 százalékos inflációt, és az idősek több évben is kaptak nyugdíjprémiumot vagy más egyszeri juttatást, így sokan lépték át a százezer forintos határt. A megélhetési szint emelkedése vagy csökkenése viszont az áraktól függ, amelyekről tudjuk, hogy jelentősen nőttek, és ez főként a nyugdíjasoknak jelent nagy hátrányt.

Az elszegényedés mértékét mutatja, hogy a KSH szerint 2010-ben 26 ezren voltak azok az idősek, akik a legalacsonyabb jövedelmi tizedbe tartoznak, 2019-ben azonban már majdnem 270 ezren. Egy év alatt nagyon sok nyugdíjas került ebbe a kategóriába, hiszen még 2018-ban is csak 41 ezren szerepeltek az első jövedelmi tizedben. Ráadásul a magasabb kategóriákból is folyamatosan csúsznak le az idősek az alacsonyabb jövedelmi osztályokba, ami a bérek és a nyugdíjak közötti szakadék mélyülését jelzi.

A KSH háztartások életszínvonaláról készített tavaly év végi összesítése alapján 2019-ben a 65 éves és annál idősebb korosztályban 14,9 százalékra nőtt a jövedelmi szegénységben élők aránya, míg 2010-ben még csak az idősek 4,9 százaléka tartozott ebbe a körbe. A Nézőpont Intézet is felmérést készített 2020 októberében: ez azt igazolja, hogy a megkérdezettek 88,3 százaléka szerint a nagyobb anyagi biztonság megteremtése, vagyis a magasabb nyugdíj, esetleg

az általuk fogyasztott termékek 27 százalékos általános forgalmi adójának mérséklése segítene az idősek helyzetén.

Még az egészség megőrzését támogató programokat is jóval kevesebben tartották fontosnak, mindössze a megkérdezettek 53 százaléka.

Forrás: Pénzcentrum