Reális a félelem, hogy az államtitkári széket egy „Bólogató Jánosnak" adják, aki nem érti, vagy nem akarja majd érteni a szakma jogos anyagi és ellátási elvárásait, hanem kiszolgálja a kormány akaratát - mondta lapunknak Sándor Mária azután, hogy döbbenetes bejelentést tett az ATV-ben. A fekete ruhás ápoló holnap reggel, az éjszakai műszak végén beadja felmondását a Péterfy Sándor utcai Kórházban.

A fekete ruhás ápolónő hónapokkal ezelőtt akciókat, demonstrációkat indított az egészségügyi szakma jobb megbecsüléséért, Zombor Gábor lemondása után úgy látja, az utolsó olyan vezető távozott a kormányból, aki megértette az ápolók és orvosok biztonságos betegellátásért érzett aggodalmát. A szakképzett csecsemőápoló lapunknak úgy fogalmazott: a kormány, ahelyett, hogy szembenézne az egészségügy legfontosabb kihívásaival, az elvándorlással, az alacsony bérekkel, az eszköztelenséggel, változatlanul sikerpropagandát folytatva félrevezeti az embereket. Most például béremelésről beszél, amikor csak a nekik járó bérpótlékot fizeti ki. Sándor Mária szerint a legkorrektebb az lenne, ha senki nem vállalná el az ágazat vezetését, bár tudja, hogy ennek nincs realitása. Ő mindenesetre nem akar tovább a kiszolgálója lenni ennek a rendszernek - tette hozzá.

A lemondott államtitkárnak rajta keresztül üzennek orvosok, vezető ápolók, hogy köszönik a munkáját - árulta el lapunknak, hozzátéve, nemcsak a következő egészségügyi vezetővel szemben bizalmatlan, hanem azzal az ápolási kamarával szemben is, amelyik egy évtized alatt nem tudott érdemi előrelépést kiharcolni az ágazat dolgozóinak. A Péterfy néhány vezetője épp a kamarai szabályokra hivatkozva folyamatosan próbálta őt ellehetetleníteni a munkahelyén, de azt mondta: elég volt, nem akar rettegésben élni, inkább olyan munkahelyet keres, ahol nem kell a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) tagjának lenni. Ezért azt tervezi, hogy idősek ápolásával folytatja munkáját, ahová nincs szakképesítése, vagyis segédápolóként vállalja a kemény fizikai munkát, csak ne kelljen függenie a kamarától. Nem keresett még új helyet és tudja azt is, a kórházak, vagy a bentlakásos szociális intézmények félve alkalmazzák majd, mert pontosan tudják, hogy ezután sem adja fel a harcot a kollégákért. Mégis reméli, hogy szakmai tudása, elkötelezettsége elég lesz ahhoz, hogy munkát találjon.

Arra a kérdésre, mit szólt a családja a döntéshez, amellyel a 140 ezer forintos szakápolói fizetése helyett legfeljebb 80-90 ezer forintot visz majd haza, Sándor Mária felnevetett: "ismernek, tudják, hogy szeretek dolgozni, mint ahogy azt is, soha nem hagyom el az egészségügyet. Ha kell, takarítást vállalok kiegészítésként, vagy gyerekfelügyeletet, de hazaviszem azt a pénzt, amit eddig." Hozzátette azt is, sok munka várja a Független Egészségügyi Szakszervezettel (FESZ) is: vidéki nagyvárosokban szerveznek csütörtöktől "Szegénykórház" akciókat, hogy a sikeres fővárosi program után helyben is felhívják a lakosság figyelmét az egészségügy tarthatatlan helyzetére. Közben pedig segít a menekülteket támogató civileknek is. Éjjel például egy háromhetes csecsemőhöz hívták, aki születése óta nem kapott semmilyen egészségügyi ellátást. Maga szerzett tolmácsot, megkereste a szír családot, vitt nekik ételt és italt, megnyugtatta őket, hogy a kislány teljesen egészséges, csak több folyadékra van szüksége. Ezeknek a munkáknak, a rászorulókon való segítésnek sokkal több értelmét látja, mint hogy gerinctelen emberekkel harcoljon - fogalmazott Sándor Mária.

Forrás: Népszava