Tavaly 20,4 százalékos volt az ifjúsági munkanélküliség Magyarországon, ami jelentős csökkenés a 2013-as 26,6 százalékhoz képest, ugyanakkor még magasabb volt, mint a válság előtt látott szint – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal kiadványából. A 15 és 24 év közöttiek munkanélküliségi rátája jóval alacsonyabb hazánkban, mint a spanyol és a görög hányad – amely 50 százalék feletti –, ugyanakkor duplája az osztrák, a német vagy a holland szintnek. Idén tovább javult a helyzet, mostanra 18 százalék alá süllyedt a fiatalok munkanélküliségi rátája.
A nem dolgozó és a nem tanuló fiatalok aránya 13,6 százalékos volt tavaly. Hárs Ágnes , a Kopint-Tárki vezető kutatója a Világgazdaságnak azt mondta, hogy a válság után növekedett a nem dolgozó és nem tanuló fiataloknak a száma, ami még most is magasnak tekinthető annak ellenére, hogy csökkent a 2013-as kiemelkedően nagy, 15,5 százalékról. Köztük vannak olyanok is, akik fogyatékossággal élnek, illetve gyermekgondozási ellátást vettek igénybe, és ezért nem dolgoznak.
A KSH szerint még nem mutatkozik meg annak a hatása, hogy 18-ról 16-ra csökkentették a tankötelezettségi korhatárt. Hárs Ágnes úgy vélte, hogy aki kiesik az iskolarendszerből a 16 éves korhatár miatt, az már nem fog visszakerülni. Szerinte szakmunkásként vagy betanított munkásként leginkább a közmunka várhat rájuk, akiknek pedig nincs semmilyen képesítésük, még rosszabb helyzetbe kerülnek. „Túl alacsony a 16 éves korhatár, és elsősorban a szegregált csoportokat fogja negatívan érinteni. A kormány láthatóan nem akar a felzárkózásra költeni, pedig aki 16 évesen kikerül a munkaerőpiacra, annak esélye sincs arra, hogy jó munkája legyen. A közmunkaprogramok pedig elveszik a munkaerő-piaci képzés forrásait is" – vélekedett a kutató.
A munkaerőpiacon jelen lévő 15 és 24 év közöttieknek több mint egyharmada szakképzetlen, akiknek a fele legfeljebb alapfokú iskolai végzettségű, emiatt kevés az esélyük a foglalkoztatottá válásra. A statisztikai hivatal munkaerő-felmérése szerint jelentős részük az álláskeresést is reménytelennek tartja. Tavaly a 15–24 éves korosztályból 264 ezren voltak foglalkoztatottak, beleértve azt a 14 ezer főt, aki tanulás mellett dolgozott, míg 65,6 ezren munkanélküliek voltak. A nem tanulóknak és nem dolgozóknak mintegy kétötöde legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezett.
A még viszonylag magas felsőoktatási továbbtanulási arány miatt a 20 és 24 év közöttiek foglalkoztatási rátája is alacsony, 1999 és 2012 között ráadásul csökkenő tendenciát mutatott. A 2012-es 33,6 százalékról azonban mostanra 40,5-re emelkedett, amit csak részben magyaráz a dinamikus gazdasági növekedés. A foglalkoztatást javítja az is, hogy az elmúlt két évben csökkent a tovább tanulók aránya, valamint sok fiatal külföldre ment dolgozni. (Utóbbi szintén javítja a hazai foglalkoztatási statisztikát.) Hárs Ágnes lapunknak kiemelte, hogy a fiatal korosztály számára nagyon vonzó a külföldi munka, sokan pedig már az iskolát sem itthon végzik el. Tavaly már összesen 100 ezren dolgoztak külföldi telephelyen, ami 20 ezerrel több, mint 2012-ben, és kétszer annyi, mint 2010-ben. Azóta tovább nőtt a létszámuk. Összesen ez alapján 25 ezer 30 év alatti dolgozott másik országban tavaly, tízezren Ausztriában, hétezren Németországban.
A tavalyi tanévben már csak alig több mint 300 ezer volt a felsőoktatásban részt vevők száma, ami több mint 100 ezres csökkenés egy évtized alatt. Mindezek ellenére a 30–34 éves korosztályban egyelőre dinamikusan nő a felsőfokú végzettségűek aránya. A tavalyi évben 34,1 százalékot ért el, ami 2005 óta 16 százalékpontos emelkedés. Szakértők szerint a felsőoktatásban tanulók dinamikus csökkenésével az arány nem javítható tovább. „Csökkenni fog a felsőfokú végzettségűek aránya, pedig az emberek diplomát szeretnének" – mondta Hárs Ágnes. Kiemelte: aki meg tudja tenni, az külföldön fogja megszerezni a végzettséget, és nem is jön haza dolgozni, csak akkor, ha a feltételek jelentősen változnak.
