Aki az életben testi vagy szellemi fogyatékossága miatt hátránnyal indul, annak az álláskeresés is több annál, hogy “beadom az önéletrajzom, és megyek elbeszélgetésre” – írja a HVG.

A fogyatékos, autista emberek foglalkoztatását még mindig sok mítosz övezi. Szemérmesen megváltozott munkaképességű munkavállalókként (mmk) emlegetik őket. Már lehetnek közmunkások is.

Csicskaléttől a Diósgyőr-meccsig 

A hajléktalanszállón élő András néhány éve került egy fogyatékosokat és autistákat segítő alapítvány látókörébe. Addigra a lecsúszás határán volt: élt tanyán csicskaként, a szállón pedig rendszeresen megverték és kirabolták – leginkább akkor, amikor megérkezett a havi járandósága. 

A Szimbiózis Alapítvány farmján a kecskeistálló egy részét alakították lakhatóvá, itt lett munkája is. András ma képes önállóan élni, beosztja a pénzét, Diósgyőr-meccsre jár. A gyógyszerszedés nem mindig zökkenőmentes ugyan, de bizalmat szavaztak neki. A farm melletti téliesített hétvégi ház lett első önálló otthona. A másfél millió forintos vételár felét már törlesztette. 

Az épek lemorzsolódnak 

Aki értelmi sérültként vagy autistaként munkát keres, a munkaügyi központból vagy a speciális szakiskolából automatikusan különféle segítő alapítványokhoz kerül. Ilyen a Szimbiózis is, amely a farm mellett a belvárosban éttermet is működtet. Naponta 120 vendégre főznek, az értelmi fogyatékos, autista, végtaghiányos és rákbeteg dolgozók felváltva végzik a feladatokat. 

Miskolcon két Auchanban 19 fogyatékos vagy autista dolgozó van. Akik a pékségben dolgoznak, napi kapcsolatban vannak a többségi társadalommal – említ jó példát Jakubinyi László, az alapítvány vezetője. Hozzáteszi, az utóbbi 6 évben csaknem 150 embert helyeztek el a nyílt munkaerőpiacon. Ügyfeleik olyan munkakörökben sikeresek, ahonnan inkább az ép munkavállalók morzsolódnak le – ilyen például a monoton vonalkódragasztás. 

Bajban lehetnek egyes cégek 

Azoknak a cégeknek, amelyek 25 főnél több embert foglalkoztatnak, rehabilitációs hozzájárulást kell fizetniük, ha a dolgozók 5 százalékánál kevesebb megváltozott munkaképességű munkavállalójuk van. “Ezt az arányt főleg a kereskedelemben könnyű teljesíteni, sőt túlszárnyalni” – állítja Vég Katalin, a Salva Vita Alapítvány vezetője. Sok cégnél az akarat megvan a foglalkoztatásra, de magasan képzett munkaerőre van szükség. A KSH 2011-es népszámlálási adatai alapján a fogyatékos emberek ötöde érettségizett, diplomája csak 9 százalékuknak van, szemben a teljes népesség 17 százalékával. 

Adót fizetni jó 

Andráshoz hasonlóan Eszter élete is közel volt a kisikláshoz. Az értelmi sérült fiatal lányt a nagymamája nevelte fel: az édesapa elhagyta a családot, az édesanya öngyilkos lett. A speciális szakiskola elvégzése után a lány belevetette magát a bulizásba, és már a szenvedélybetegségektől féltették, amikor a nagymama és a Salva Vita egymásra találtak. „Ma hat órában mosogat, leszedi az asztalokat egy kávézóban. Főnökei és a kollégái szeretik, ő felnőttnek érzi magát, és hasonló korúakkal dolgozik együtt. Bulizni pedig heti egyszer jár. De ha másnap dolgoznia kell, akkor időben hazaér. Sok család ragaszkodik ahhoz, hogy a fogyatékos rokon a nyílt munkaerőpiacon helyezkedjen el. A felnőtté válás egyik legfontosabb lépcsőjének tekintik ezt az ügyfeleink is.

Nem passzívan, a fogyatékosságukkal keresnek pénzt, hanem aktív adófizetők lesznek” – hangsúlyozza Jakubinyi László, a Szimbiózis vezetője.

Ugyanezt erősítette meg a csaknem hatezer megváltozott munkaképességű embert segítő érdekképviselet, a Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete 2000 (HVDSZ 2000) is: “Az mmk-foglalkoztatott nagyon hálás munkavállaló: még ha nagyobb türelmet igényel is, de értékesebbnek érzi magát a munkának köszönhetően.” 

Jól jött a munkaerőhiány 

Mindkét alapítvány segíti a betanulási-beilleszkedési folyamatot. Jakubinyi László elmondta, az értelmi fogyatékosok dolgozókról egyfajta önéletrajzot is kiragasztanak a céges öltözőben. Az információs táblán szerepel, hogy az illető miben jó, mi a problémája, miről lehet vele beszélgetni. 

Az alapítványokat a munkáltatók is keresik, a Salva Vita Alapítvány tanácsadóját hívták már, amikor egy megbízható autista munkatárs nem jelent meg munkakezdéskor, és elérni sem sikerült. Kiderült, hogy haláleset történt a családban, de végül sikerült elsimítani a konfliktust. “Ehhez tudni kell, hogy az értelmi sérült vagy autista emberek viselkedését a családi események nagyon mélyen érintik” – tette hozzá a Salva Vita vezetője. 

A munkakeresés sem mindig indul zökkenőmentesen: a Szimbiózisnál kopogtatott már olyan, akit először fel kellett öltöztetni egy közeli turkálóból. De ha minden rendben van, akkor is fel kell készülnie a várakozásra: a Salva Vitánál volt már a jelenlegi néhány hónaposnál hosszabb várólista is, de a munkaerőhiány jót tett a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának. 

Közmunkán is kevesebb pénzért 

Július elseje óta speciális közfoglalkoztatási programba is bekerülhetnek a mentális, szociális és egészségügyi problémákkal küzdő álláskeresők – közölte érdeklődésünkre a Belügyminisztérium. A négy megyében indult és november 30-ig tartó programban betanított munkát végeznek a borítékhajtogatástól a cirokseprű készítésen át a virágpalánta-nevelésig. A hatórás munkáért havonta 53 277 forintot kaphatnak, ha a munkakör középfokú végzettséget és speciális szakképesítést igényel. Egyéb esetben a havi bér 41 556 forint. 

Tekintettel arra, hogy a célcsoport halmozott hátrányos helyzete miatt elsősorban nem gazdasági értelemben vett értékteremtő foglalkoztatás valósul meg, illetve nem elvárható tőlük olyan színvonalú és teljesítményű munkavégzés, ami a többi közfoglalkoztatottól, így bérezésüket is ennek megfelelően, csökkentett – de a passzív segélyezéshez képest magasabb – mértékű, napi 6 órás munkavégzés mellett alakítottuk ki – magyarázta a Belügyminisztérium. 

A HVDSZ szerint ez a fajta foglalkoztatás méltánytalan és megalázó. “Ez az ideiglenes foglalkoztatási forma nem megoldás a megváltozott munkaképességűeknek, mindössze csekélyke jövedelemforrást jelent a státuszát, járadékát és ezzel együtt az állását elvesztett munkavállalónak” – mondták az érdekképviseletnél a hvg.hu-nak.

Félmillióan vannak közöttünk

A KSH 2011-es adatai szerint csaknem félmillióan azonosították magukat fogyatékossággal élőként. Több mint felük 60 éves vagy idősebb, akiknek a korral járó látás- vagy hallásromlásuk, mozgásszervi panaszaik vannak.

A 15 évesnél idősebb fogyatékosok 467 ezren vannak, legnagyobb részük azonban gazdaságilag inaktív: majdnem 386 ezren nyugdíjat vagy rehabilitációs ellátást kapnak, esetleg nappali tagozaton tanulnak vagy gyermekgondozási ellátást kapnak.

2011-ben mindössze 14 százalékuk, 81 458 volt a gazdaságilag aktív kategóriában, de közülük is 15 ezren munkanélküliek voltak.

 Forrás: HVG