Tíz emberből öt-hat hazacsábítható, de pusztán a versenyképesebb bérekért nem jönnek vissza, kettőt közülük biztosan elvesztettünk – mondja a Market vezére.

Haza lehet hozni a külföldön dolgozó embereket, ha felzárkóztatjuk a béreket és javítjuk a munkakörnyezetet. A kint lévők mintegy fele hazajönne, ha jelentősen javulnának a munkafeltételek – jegyezte meg Scheer Sándor, a Market Zrt. vezérigazgatója a Portfolio csütörtöki gazdasági konferenciájának egyik panelbeszélgetése során.

Szerinte tíz emberből 5-6 hazacsábítható, legalább kettőt viszont szinte már biztosan elveszítettünk. Őket komolyabban kellene győzködni, hogy elgondolkodjanak a visszatérésen – biztosan nem érnék be csupán a versenyképes bérekkel. Egyetértett ezekkel az állításokkal Mészáros Csaba, az automatizálással, ipari és mérnöki feladatok megoldásával foglalkozó Evopro Holding Zrt. elnök-tulajdonosa is.

Hozzátette: ha a kint élő alkalmazottakhoz már a családjuk is csatlakozott, s megszokták a külföldi életkörülményeiket, akkor elégtelennek látszik mind­össze kedvező bérekkel hazacsábítani az érintetteket, mást is kell kínálni: ­például megfelelő minőségű szolgáltatást nyújtó óvodát, iskolát biztosítani a gyerekeknek vagy épp jó egészségügyi ellátást.

A legjobb az lenne, ha a munkavállalók csak egy-másfél évre mennének el, ennyi idő alatt ugyanis ezek a kötöttségek még nem alakulnak ki, az itthon értékesíthető tapasztalatok viszont már megszerezhetőek.

– Kiszámíthatóság és valamilyenféle adóoptimalizálás a kis- és középvállalkozások számára – ez a két kulcskérdés, hogy a magyarországi vállalkozások megfelelő szakembereket tudjanak találni, és képesek is legyenek megtartani őket – tette hozzá Mészáros Csaba. Scheer Sándor szerint fontos lenne, hogy az építőipar kiegyensúlyozott teljesítményt nyújtson, mert a hektikus változásokhoz nehéz alkalmazkodni.

Gátol a kamatkerítés

Azért apad a bankok fő profiljának számító tevékenységekből (hitelezés, számlavezetés, tranzakciók) származó bevétel, mert folyamatosan csökken a kamatmarzs (a hitel- és a betéti kamatok közötti különbség) és az alacsony kamatszint miatt nincs tér ezek növelésére – mondta Radován Jelasity, az Erste Bank elnök-vezérigazgatója azon a panelbeszélgetésen, amelyen a magyarországi nagy bankok vezetői adtak betekintést a bankrendszer állapotába. Amíg a kamatok elindulnak felfelé, az a nagy kérdés, hogy ki bírja a tempót – mondta Jelasity. A folyamatok következménye elvileg a csökkenő nyereség lenne, mégis a következő két évben szép profitot fognak felmutatni a hitelintézetek. Az ok a kockázati jóváírás: az elmúlt években az esetleges bebukott hitelekre képzett tartalék egy részét most a hitelportfólió javulása miatt felszabadíthatják a bankok. – A következő nagy nyereségcsökkentő tényező a digitalizáció lesz –vélte Zolnai György, a Budapest Bank elnök-vezérigazgatója. – Szép időszak elé néz a magyarországi bankrendszer – ütött meg optimista hangot Bencsik László, az OTP vezérigazgató-helyettese. (B. R.)

Forrás: Népszabadság