Jócskán átalakultak az állami kiadások 2010-2015 között – ez derül ki többek között a legújabb költségvetési zárszámadásból. Öt év alatt számottevő megszorítást hajtott végre az Orbán-kormány az egészségügyben, a nyugdíjrendszerben, a honvédelemben, stagnáltak az oktatási kiadások. Eközben nőttek a bürokrácia költségei, jóval több jutott sportra, de a legnagyobb nyertes a környezetvédelem és a közlekedési infrastruktúra fejlesztése – ez utóbbiak egyértelműen az uniós támogatásoknak köszönhetően – olvasható a napi.hu-n.
A kormány végre benyújtotta a parlamentnek 2015-ös költségvetés elszámolását - mindezt kilenc hónappal az év vége után, amikor már a 2016-os költségvetés is kifutóban van. Elvileg a 2015-ös elszámolásra kellett volna építeni a 2017-es költségvetés tervezetét - ám azt meg a kormány már tavasszal elfogadtatta a parlamentnek, így a mostani zárszámadási törvény - kis túlzással - gazdaságtörténeti visszatekintés a másfél évvel ezelőtt történtekre.
Bővebb elemzést épp ezért az elszámolás nem érdemel, az Állami Számvevőszék mégis megtette és megállapította: a dokumentum megfelel a jogszabályi előírásoknak és az uniós feltételeknek, a zárszámadási törvényjavaslat megalapozott, a benne szereplő adatok megbízhatóak.
A most nyilvánosságra hozott kormányzati adatok viszont lehetőséget teremtenek annak bemutatására, hogy öt év alatt - 2010 és 2015 között - a két Orbán-kormány miként alakította át az állam gazdálkodását, illetve a gazdaságpolitikát. Első látásra az alapfolyamatok kedvezőek, hisz az államháztartás hiánya tartósan a maastrichti 3 százaléka alá került, tavaly már 1,6 százalék volt a GDP-arányos deficit. Az államdósság is tartósan csökkenésnek indult, ez a folyamat a jövőben várhatóan tovább gyorsul.
Ezért csökkent a hiány
A csökkenő hiány viszont nem annyira a kiadások csökkenésének, hanem inkább a bevételek növelésének az eredménye, hisz az elmúlt öt évben számos olyan új szektorális adót vezetett be a kormány (tranzakciós illeték, biztosítási adó, távközlési adó), amely a költségvetés állandó bevétele lett.
A magyar költségvetés bevételei 2010 és 2015 között 24,5 százalékkal, a kiadások pedig 23,5 százalékkal nőttek vagyis valódi strukturális változás nem következett be - mindez mintegy 17 százalékos aggregált infláció mellett. Ugyanakkor az államháztartás kiadásainak szerkezete jelentősen átalakult - ez derül ki a funkciók szerinti elemzésből.
Jóléti kiadásokon spóroltak
A kormány által most nyilvánosságra hozott adatok alapján ugyanis ebben az időszakban átlag feletti mértékben emelkedtek az állami működéssel kapcsolatos bürokratikus kiadások, a rendvédelmi kiadások, valamint jelentősen nőtt az állam gazdasági súlya. Jelentősen csökkent viszont a jóléti kiadások súlya - itt a nominális növekedés 8,7 százalék volt a vizsgált időszakban; ezen belül stagnáltak a nyugdíjkiadások, de átlag alatt nőttek az oktatásra és az egészségügyre fordított forintok is. Egyetlen olyan tétel volt, ahol a kiadások nominálisan is csökkentek, ez pedig a honvédelem, e célra ugyanis tavaly csupán 250,8 milliárd, 2010-ben pedig 253,3 milliárd forintot fordítottak.
Nem látszik a bürokráciacsökkentés
A részleteket kibontva kiderül, hogy csak nem akar csökkenni a bürokrácia, hiába követik egymást Magyarországon 1968 óta a különféle bürokráciacsökkentő programok. A kormány most is dolgozik egy ilyen programon, hogy annak végre lesz-e érdemi hatás, az csak évek múlva derül ki. Különösen szembetűnő a növekedés az állam pénzügyi költségvetési kiadásainál - ide tartoznak a NAV és a Magyar Államkincstár működésével kapcsolatos pénzek -, ahol az emelkedés az öt év alatt 122 százalék volt.
A kormányzati kiadásokon belül nagyot nőttek a rendvédelmi kiadások, erre a célra tavaly már 455,2 milliárdot fordított a kormány, szemben a 2010-es 304,7 milliárd forinttal. A tavalyi kiadásnövekedésben már szerepet játszott a menekültválság miatti egyszeri kiadások is, de az elmúlt években elindult rendőri bérek emelése is.
Spóroltak a nyugdíjakon, az oktatáson és az egészségügyön
Ebben az öt évnyi időszakban alig 8,7 százalékkal nőttek a jóléti kiadások, így 2015-ben erre a célra 11 988,7 milliárd forint ment el, vagyis az összes kiadás 56 százalék. A jóléti kiadásokon belül mindenhol átlag alatti volt a növekedés - egyedül a kulturális és sportkiadásokra költött lényegesen többet a kormány, mint elődjei. Ugyanakkor még így sem kirívóan magas a sportcél költés mértéke, hiszen a 2010-es 68,1 milliárdról 149,3 milliárd forintra emelkedett - igaz, ebben nem szerepelnek a társasági adóból átadott támogatások.
Oktatásra az állam 17,8 százalékkal költött többet, vagyis a növekedés átlag alatti, ráadásul épp csak a reálérték megőrzésre volt elegendő, ugyanis 2010-2015 között 17 százalék volt az infláció.
Az egészségügy már nem járt ilyen jól: tavaly 2754,9 milliárd forint ment el erre a célra, ez nominálisan csupán 15 százalékos növekedés 2010-hez képest vagyis a kiadások reálértéke két százalékkal csökkent.
Még ennél is nagyobb (27 százalékos) a csökkenés reálértéken a nyugdíjkiadásoknál, ahol tavaly 2987,7 milliárd forintot fizettek ki, szemben a 2010-es 3322,8 milliárd forinttal. Itt a megszorításokat azonban a helyén kell kezelni, ugyanis 2012 után megszüntették a korhatár alatti nyugdíjakat - azok szociális ellátása alakultak át -, vagyis a csökkenés csupán látszólagos.
A gazdaságban terjeszkedett az állam
Míg a jóléti területekről visszavonult 2010-2015 között az állam, addig a gazdasággal kapcsolatos kiadásai a jelentősen nőttek, ami főként az uniós támogatásokkal magyarázható. A legnagyobb nyertes a környezetvédelem, ugyanis míg 2010-ben erre a területre alig 307 milliárd forint jutott, tavaly már ez az összeg 1288,1 milliárd forint volt - vagyis a növekedés meghaladta a 300 százalékot. Szintén az uniós támogatásoknak köszönhető a közlekedési beruházások 80 százalékot meghaladó növekedése.
Az államháztartás konszolidált funkcionális kiadásai |
||||
2010 (milliárd Ft) |
2015 (milliárd Ft) |
Változás (nominál, %) |
Változás |
|
Állami működési funkciók |
2 370,4 |
3 259,1 |
37,5 |
20,5 |
- általános közösségi szolgáltatás |
1 554,1 |
2 271,8 |
46,2 |
29,2 |
- honvédelem |
253,5 |
250,8 |
-1,1 |
-18,1 |
- rendvédelem és közbiztonság |
562,8 |
736,6 |
30,9 |
13,9 |
Jóléti funkciók |
11 034,1 |
11 988,7 |
8,7 |
-8,3 |
- oktatás |
2 080,2 |
2 451,1 |
17,8 |
0,8 |
- egészségügy |
2 396,6 |
2 754,9 |
15,0 |
-2,0 |
- társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatás |
5 672,4 |
5 520,4 |
-2,7 |
-19,7 |
- lakásügy, települési és közösségi tevékenység |
463,3 |
570,3 |
23,1 |
6,1 |
- szórakoztató, kulturális, vallási tevékenység |
421,7 |
691,9 |
64,1 |
47,1 |
Gazdasági fukciók |
2 462,4 |
4 769,0 |
93,7 |
76,7 |
- tüzelő- és üzemanyag, valamint energiaellátás |
13,9 |
30,5 |
119,7 |
102,7 |
- mező-, erdő- , hal- és vadgazdálkodás |
338,9 |
491,0 |
44,9 |
27,9 |
- bányászat és ipar |
140,4 |
19,3 |
-86,3 |
-103,3 |
- közlekedési és távközlési tevékenység és szolgáltatás |
881,9 |
1 598,3 |
81,2 |
64,2 |
- egyéb gazdasági tevékenység és szolgáltatás |
779,5 |
1 341,8 |
72,1 |
55,1 |
Államadósság-kezelés |
1 146,3 |
1 253,3 |
9,3 |
-7,7 |
Funkcióba nem sorolható kiadás |
450,1 |
298,2 |
-33,8 |
-50,8 |
Összes kiadás |
17 463,4 |
21 568,3 |
23,5 |
6,5 |
Forrás: zárszámadási törvények
Reálértéken csökkent az államadósság kezelésének költsége is, erre a célra tavaly 9,3 százalékkal költött többet az állam, mint 2010, ami szintén jócskán elmarad az ebben az időszakban bekövetkezett 17 százalékos áremelkedéstől.
Forrás: napi.hu