Jócskán átalakultak az állami kiadások 2010-2015 között – ez derül ki többek között a legújabb költségvetési zárszámadásból. Öt év alatt számottevő megszorítást hajtott végre az Orbán-kormány az egészségügyben, a nyugdíjrendszerben, a honvédelemben, stagnáltak az oktatási kiadások. Eközben nőttek a bürokrácia költségei, jóval több jutott sportra, de a legnagyobb nyertes a környezetvédelem és a közlekedési infrastruktúra fejlesztése – ez utóbbiak egyértelműen az uniós támogatásoknak köszönhetően – olvasható a napi.hu-n.

A kormány végre benyújtotta a parlamentnek 2015-ös költségvetés elszámolását - mindezt kilenc hónappal az év vége után, amikor már a 2016-os költségvetés is kifutóban van. Elvileg a 2015-ös elszámolásra kellett volna építeni a 2017-es költségvetés tervezetét - ám azt meg a kormány már tavasszal elfogadtatta a parlamentnek, így a mostani zárszámadási törvény - kis túlzással - gazdaságtörténeti visszatekintés a másfél évvel ezelőtt történtekre.

Bővebb elemzést épp ezért az elszámolás nem érdemel, az Állami Számvevőszék mégis megtette és megállapította: a dokumentum megfelel a jogszabályi előírásoknak és az uniós feltételeknek, a zárszámadási törvényjavaslat megalapozott, a benne szereplő adatok megbízhatóak.

A most nyilvánosságra hozott kormányzati adatok viszont lehetőséget teremtenek annak bemutatására, hogy öt év alatt - 2010 és 2015 között - a két Orbán-kormány miként alakította át az állam gazdálkodását, illetve a gazdaságpolitikát. Első látásra az alapfolyamatok kedvezőek, hisz az államháztartás hiánya tartósan a maastrichti 3 százaléka alá került, tavaly már 1,6 százalék volt a GDP-arányos deficit. Az államdósság is tartósan csökkenésnek indult, ez a folyamat a jövőben várhatóan tovább gyorsul.

Ezért csökkent a hiány

A csökkenő hiány viszont nem annyira a kiadások csökkenésének, hanem inkább a bevételek növelésének az eredménye, hisz az elmúlt öt évben számos olyan új szektorális adót vezetett be a kormány (tranzakciós illeték, biztosítási adó, távközlési adó), amely a költségvetés állandó bevétele lett.

A magyar költségvetés bevételei 2010 és 2015 között 24,5 százalékkal, a kiadások pedig 23,5 százalékkal nőttek vagyis valódi strukturális változás nem következett be - mindez mintegy 17 százalékos aggregált infláció mellett. Ugyanakkor az államháztartás kiadásainak szerkezete jelentősen átalakult - ez derül ki a funkciók szerinti elemzésből.

Jóléti kiadásokon spóroltak

A kormány által most nyilvánosságra hozott adatok alapján ugyanis ebben az időszakban átlag feletti mértékben emelkedtek az állami működéssel kapcsolatos bürokratikus kiadások, a rendvédelmi kiadások, valamint jelentősen nőtt az állam gazdasági súlya. Jelentősen csökkent viszont a jóléti kiadások súlya - itt a nominális növekedés 8,7 százalék volt a vizsgált időszakban; ezen belül stagnáltak a nyugdíjkiadások, de átlag alatt nőttek az oktatásra és az egészségügyre fordított forintok is. Egyetlen olyan tétel volt, ahol a kiadások nominálisan is csökkentek, ez pedig a honvédelem, e célra ugyanis tavaly csupán 250,8 milliárd, 2010-ben pedig 253,3 milliárd forintot fordítottak.

Nem látszik a bürokráciacsökkentés

A részleteket kibontva kiderül, hogy csak nem akar csökkenni a bürokrácia, hiába követik egymást Magyarországon 1968 óta a különféle bürokráciacsökkentő programok. A kormány most is dolgozik egy ilyen programon, hogy annak végre lesz-e érdemi hatás, az csak évek múlva derül ki. Különösen szembetűnő a növekedés az állam pénzügyi költségvetési kiadásainál - ide tartoznak a NAV és a Magyar Államkincstár működésével kapcsolatos pénzek -, ahol az emelkedés az öt év alatt 122 százalék volt.

A kormányzati kiadásokon belül nagyot nőttek a rendvédelmi kiadások, erre a célra tavaly már 455,2 milliárdot fordított a kormány, szemben a 2010-es 304,7 milliárd forinttal. A tavalyi kiadásnövekedésben már szerepet játszott a menekültválság miatti egyszeri kiadások is, de az elmúlt években elindult rendőri bérek emelése is.

Spóroltak a nyugdíjakon, az oktatáson és az egészségügyön

Ebben az öt évnyi időszakban alig 8,7 százalékkal nőttek a jóléti kiadások, így 2015-ben erre a célra 11 988,7 milliárd forint ment el, vagyis az összes kiadás 56 százalék. A jóléti kiadásokon belül mindenhol átlag alatti volt a növekedés - egyedül a kulturális és sportkiadásokra költött lényegesen többet a kormány, mint elődjei. Ugyanakkor még így sem kirívóan magas a sportcél költés mértéke, hiszen a 2010-es 68,1 milliárdról 149,3 milliárd forintra emelkedett - igaz, ebben nem szerepelnek a társasági adóból átadott támogatások.

Oktatásra az állam 17,8 százalékkal költött többet, vagyis a növekedés átlag alatti, ráadásul épp csak a reálérték megőrzésre volt elegendő, ugyanis 2010-2015 között 17 százalék volt az infláció.

Az egészségügy már nem járt ilyen jól: tavaly 2754,9 milliárd forint ment el erre a célra, ez nominálisan csupán 15 százalékos növekedés 2010-hez képest vagyis a kiadások reálértéke két százalékkal csökkent.

Még ennél is nagyobb (27 százalékos) a csökkenés reálértéken a nyugdíjkiadásoknál, ahol tavaly 2987,7 milliárd forintot fizettek ki, szemben a 2010-es 3322,8 milliárd forinttal. Itt a megszorításokat azonban a helyén kell kezelni, ugyanis 2012 után megszüntették a korhatár alatti nyugdíjakat - azok szociális ellátása alakultak át -, vagyis a csökkenés csupán látszólagos.

A gazdaságban terjeszkedett az állam

Míg a jóléti területekről visszavonult 2010-2015 között az állam, addig a gazdasággal kapcsolatos kiadásai a jelentősen nőttek, ami főként az uniós támogatásokkal magyarázható. A legnagyobb nyertes a környezetvédelem, ugyanis míg 2010-ben erre a területre alig 307 milliárd forint jutott, tavaly már ez az összeg 1288,1 milliárd forint volt - vagyis a növekedés meghaladta a 300 százalékot. Szintén az uniós támogatásoknak köszönhető a közlekedési beruházások 80 százalékot meghaladó növekedése.

Az államháztartás konszolidált funkcionális kiadásai

 

2010 (milliárd Ft)

2015 (milliárd Ft)

Változás (nominál, %)

Változás
(reál, %)

Állami működési funkciók

2 370,4

3 259,1

37,5

20,5

- általános közösségi szolgáltatás

1 554,1

2 271,8

46,2

29,2

- honvédelem

253,5

250,8

-1,1

-18,1

- rendvédelem és közbiztonság

562,8

736,6

30,9

13,9

Jóléti funkciók

11 034,1

11 988,7

8,7

-8,3

- oktatás

2 080,2

2 451,1

17,8

0,8

- egészségügy

2 396,6

2 754,9

15,0

-2,0

- társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatás

5 672,4

5 520,4

-2,7

-19,7

- lakásügy, települési és közösségi tevékenység

463,3

570,3

23,1

6,1

- szórakoztató, kulturális, vallási tevékenység

421,7

691,9

64,1

47,1

Gazdasági fukciók

2 462,4

4 769,0

93,7

76,7

- tüzelő- és üzemanyag, valamint energiaellátás

13,9

30,5

119,7

102,7

- mező-, erdő- , hal- és vadgazdálkodás

338,9

491,0

44,9

27,9

- bányászat és ipar

140,4

19,3

-86,3

-103,3

- közlekedési és távközlési tevékenység és szolgáltatás

881,9

1 598,3

81,2

64,2

- egyéb gazdasági tevékenység és szolgáltatás

779,5

1 341,8

72,1

55,1

Államadósság-kezelés

1 146,3

1 253,3

9,3

-7,7

Funkcióba nem sorolható kiadás

450,1

298,2

-33,8

-50,8

Összes kiadás

17 463,4

21 568,3

23,5

6,5

Forrás: zárszámadási törvények

Reálértéken csökkent az államadósság kezelésének költsége is, erre a célra tavaly 9,3 százalékkal költött többet az állam, mint 2010, ami szintén jócskán elmarad az ebben az időszakban bekövetkezett 17 százalékos áremelkedéstől.

Forrás: napi.hu