– Sajnos nem tudtam jó hírt hozni, s a saját tapasztalataik alapján a kollégáknak sincs oka örülni bárminek is – mondta a sonline.hu-nak Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke Kaposváron, az érdekképviselet szokásos megyei tanévnyitó értekezlete előtt. – Pedig nagy volt a várakozás, hiszen az oktatási kormányzat több változtatást is ígért, ám ezekből sajnos érdemben semmi sem valósult meg.

A PSZ elnöke példaként többek között a tanárok órakedvezményét, a nyugdíj előtt állók Pedagógus II. kategóriába sorolását, az iskolák államosítását, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) átszervezését, a tanár- és diákterhek csökkentését, a szakképzők átalakítását citálta, melyekről ugyan folyamatosan tárgyaltak a döntéshozókkal, s több esetben konkrét megállapodások is születtek, törvénybe azonban egyiket sem foglalták, így értelemszerűen változás sem történt.

Pedig a pedagógustársadalom az elmúlt esztendőben kifejezetten aktívnak bizonyult, hiszen nemcsak a PSZ sztrájkbizottsága tárgyalta végig a tanévet az oktatási kormányzattal, de más érdekképviseletek és civil mozgalmak is felléptek a közös ügy, a közoktatás megváltoztatása érdekében, s tüntetésekkel, időszakos vagy éppen egész napos munkabeszüntetésekkel próbáltak nyomatékot adni követeléseiknek.

– Tavaly novemberben a tagság véleménye alapján készítettünk egy feljegyzést, melyet elküldtünk Orbán Viktor miniszterelnöknek – mondta Galló Istvánné –, majd decemberben egy jelentés is született a javaslatainkkal, melyet szintén megkapott a kormányfő, valamint Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter. januárban kezdtük meg a sztrájkbizottsági tárgyalásokat, ekkor jelent meg a miskolci Herman gimnázium levele, s alakultak meg a különféle civil szervezetek. A kormány azonban más platformot választott, februárban létrehozta a Köznevelési Kerekasztalt, melyben ugyan sok, a közoktatásért tenni akaró kolléga ül, ám nem legitim, hiszen tagjai senkitől sem kaptak felhatalmazást, hogy a nevükben tárgyaljanak.

A PSZ emiatt nem is ismerte el hivatalosnak a grémiumot, s a maga meghatározta 25 pontról tárgyalt folyamatosan a döntéshozókkal.

– Nagyjából húszban egyezség is született – állította a legnagyobb pedagógus szakszervezet vezetője –, csak éppen a megállapodásokat az ígéretekkel ellentétben nem emelték be jogszabályi környezetbe.

Galló Istvánné elsőként a szakszervezeti vezetőknek, osztályfőnököknek, diákönkormányzattal foglalkozó vagy munkaközösség vezetőknek járó órakedvezményt említette, mint csak papíron létező eredményt.

– A törvényi megfogalmazás nem világos, vagyis a legtöbb helyen gyakorlatban nem kapják meg az érintettek – jegyezte meg. – Elvileg 22–26 órája lehet egy héten egy pedagógusnak, a többségnél azonban automatikusan a legmagasabb óraszámot állapítják meg, s ebből adják meg a kedvezményt, ami így persze nem valós.

A PSZ elnöke szerint a szakképzés helyzete is tragikus, s bár nemcsak ők, de még – az ellenzékiséggel nehezen vádolható – Nemzeti Pedagógus Kar is azt javasolta, halasszák el a változtatások bevezetését egy évvel, hiába látszott, minden előkészítetlen – például későn jelentek meg a tantervek, a természettudományos tantárgyak hirtelen összevonásából létrejött új tárgyhoz nincs tankönyv és tanmenet –, minden új rendelkezés életbe lépett.

– Pedig egy ilyen nagy rendszert csak előre átgondolt szabályozással lehet irányítani, ad hoc módon semmiképpen sem – mondta. – Ebben az esetben is jellemző, hogy a törvényi megfogalmazás nem megfelelő, még az Alkotmánybíróság is kimondta, csak úgy lehet egy jogszabályt bevezetni, ha előtte az alkalmazóknak, jelen esetben a tanároknak van idejük megismerni a rájuk váró változásokat. Ezzel szemben még augusztus 30-án is született törvény a szakképzőkkel kapcsolatban...

Galló Istvánné azt is nehezményezte, hogy bár Balog Zoltán megígérte, részt vehetnek az egyes törvények és rendeletek előkészítésében, az oktatási államtitkárság csak véleményezésre küldi meg nekik a már elkészült jogszabályokat. Vagy még erre sem kerül sor: a Klik átalakításról, az 58 új tankerület felállításáról és működésükről például még semmilyen írásos anyagot nem láttak, így szakvéleményt sem tudtak adni róla.

– Csak annyit tudunk, önálló gazdasági szerv lesz mindegyik – jegyezte meg a PSZ elnöke –, ami ugyan előrelépés az egyetlen budapesti központhoz képest, ám a valódi problémát nem oldja meg. Az elmúlt három év ugyanis pontosan megmutatta a központosítás hibáit, de ezeket a sok új kis Klik sem orvosolja. Többek között az iskolák teljes államosítását, mellyel már nem csak a fenntartás, de az üzemeltetés is elkerül a településektől. Viszont az is pontosan tudható, hogy a különféle gondok, például, hogy fűtés hiánya miatt napokig elmaradt a tanítás egy iskolában, eddig sem az önkormányzatok miatt alakultak ki, ráadásul a települések nemcsak üzemeltették, hanem sok esetben más formában is támogatták anyagilag intézményeiket. Nem véletlen, hogy a települések jellemzően aggódnak...

Ahogyan a pedagógusok is, csak éppen ők a kollektív szerződés esetleges felbontása miatt, mely szintén az új tankerületek megalakulásához kapcsolható. A nyugdíj előtt állók Pedagógus II. kategóriába átsorolása viszont magasabb szinten dől el.

– S ott úgy határoztak – jelentette ki Galló Istvánné –, hogy az az 1400 kolléga, aki annak idején vállalta a minősítési eljárást, majd amikor jött a hír, hogy a koruk miatt nincs rá szükségük, hiszen automatikusan átsorolják őket a magasabb kategóriába, s emiatt abbahagyták az eljárást, ugyanolyan elbírálás alá esett, mint azok, akik nem tudtak megfelelni a követelményeknek. Pedig az átsorolásukra Balog Zoltán miniszter tett ígéretet, az államtitkárság viszont ezzel ellentétes döntést hozott, megalázva ezzel közel másfélezer, a pályán hosszú időt teltöltött kollégát. Emiatt amúgy Alkotmánybírósághoz is fordulunk.

Nem lett semmi a tanárok és a diákok terheinek csökkentéséből sem a szakszervezeti vezető szerint.

– Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet ugyan nyilvánosságra hozott egy könnyítést tartalmazó tervet, csak éppen a Nemzeti Alaptanterv nem változott, vagyis a tanulói óraszám ezáltal nem csökkenthető – magyarázta a PSZ elnöke. – A pedagógusok esetében pedig továbbra is él a kötelező benntartózkodás az intézményekben, csak annyi a könnyítés, hogy az iskolák vezetőire bízták ennek elbírálását.

Galló Istvánné megjegyezte, mindezek tükrében érthető, hogy az új tanévben is folytatni fogják a sztrájkbizottsági tárgyalásokat: az országjárás végén meghatározzák az elsőbbséget élvező témákat, s ezek után ülnek tárgyalóasztalhoz a kormányzat képviselőivel.

– Egyelőre azonban nem úgy tűnik, hogy sikerül törvényben rögzített változásokat elérnünk – mondta –, ám az élet kikényszerítheti, hogy a kormány megfelelő lépéseket tegyen. Az biztos, nehéz tanév előtt állunk, s előbb-utóbb kiderül, hogy nem valós reformok születnek a döntéshozó részéről, hanem felületes látszatintézkedések. Közben pedig óriási károkat szenved a közoktatás. Addig jó a kormánynak, amíg erre a maga eszközeivel a szakszervezet hívja fel a figyelmet, s nem mások, sokkal radikálisabb módon...

Forrás: sonline.hu