Ahogy növekszik a munkaerőhiány, úgy javulnak a dolgozók tárgyalási pozíciói, s ez a szakszervezetek eredményességén is meglátszik már – állítja Svajda József, a Magyar Szakszervezeti Szövetség megyei vezetője. – A cégvezetők végre rádöbbentek arra, amire mi már két éve figyelmeztetünk: a munkaerőhiány hihetetlen méreteket öltött jó néhány gazdasági ágazatban – írja a sonline.hu.
A targoncástól a gépbeállítón át a lakatosokig rengeteg szakmában kevés a munkaerő, alig van utánpótlás. A kevés fizetés, az anyagi-erkölcsi megbecsülés hiánya, a rossz munkahelyi légkör eleve arra ösztönzi a fiatalok egy részét, hogy más térségekben vagy épp külföldön próbáljanak meg boldogulni.
Svajda megjegyezte: a szakszervezet szisztematikus béremelési javaslata számos somogyi cégnél eredménnyel járt. Egyes cégeknél 5-7,5 százalékkal nőttek idén a fizetések, azonban szép számmal akadnak olyan vállalkozások is, ahol a helyben toporgás a jellemző. Azt mondta: több helyen egyfajta csodafegyverként bevetik a különféle juttatásokat, s néhány tízezer forintnyi utalványt kapnak a dolgozók, ám az érdekvédők szerint ez nem megoldás.
– A somogyi átlagbérek még mindig bántóan alacsonyak – emelte ki a szakszervezeti vezető. – Úgy érzem, hogy eljött az idő, amikor már nem csak erről kell tárgyalni. Nekünk is panaszkodnak a munkások: van ahol, a középvezetők olykor szinte minősíthetetlen viselkedését róják fel vagy például azt, ahogy a nőkkel beszélnek, máskor a fiatal szakemberekkel nyomda festéket nem tűrő stílusban tárgyalnak. Egyes nagyobb vállalatoknál is előfordulhat a túlfoglalkoztatás, a szabadság visszatartás vagy amikor egyik pillanatról a másikra bejelenti a vezetés: a hétvégén dolgozni kell.
Azzal viszont jó, ha tisztában vannak az érintett cégvezetők: a megkeseredett, rosszul fizetett dolgozókat sokszor csak egy dolog foglalkoztatja. Az, hogy az első adandó pillanatban elmehessenek a cégtől. Nem véletlen, hogy egyes vállalatoktól egy-két hét után tovább állnak a dolgozók, s olyan hely is akad, ahol korábban komoly tesztet kellett kitölteniük a jelentkezőknek, ma viszont már szinte formális az eljárás.
Sorskérdés a béremelés, állította Svajda, aki szerint döntő, hogy megvalósuljon a szakszervezet három éves programja. Ennek lényege, hogy a minimálbér érje el az egy főre eső létminimumot, most a kettő között nagyjából 18 ezer forint az eltérés. A szakszervezeti vezető úgy fogalmazott: a változás elindításában fontos szerepe lehet a kormánynak, ugyanakkor ezen a téren a cégvezetőknek is bőven van adóssága. Azt mondta: az egyes vállalkozásoknál tapasztalható pitiáner, kisstílű hozzáálláson sürgősen változtatni kell.
– Az elégedett a dolgozó a legjobb munkaerő –mondta. – Szerencsére számos cégnél rendezettek a munkahelyi kapcsolatok, így többek közt a most jubiláló Kaposvári Villamossági Gyárnál, a Kométánál és a cukorgyárnál is. A Magyar Szakszervezeti Szövetségnek jelenleg közel 60 somogyi vállalkozásnál működik alapszervezete, s mintegy tízezer dolgozót képviselnek.
Elhúzodnak a tárgyalások
A kollektív szerződés megkötéséről tárgyalt szerdán az egyik somogyi, külföldi tulajdonú vállalat képviselőjével Svajda József, a Magyar Szakszervezeti Szövetség megyei vezetője, aki szerint manapság is gyakran előfordul, hogy az egyes cégvezetők kisstílű viselkedése komoly konfliktusokat okozhat a napi munkában. – Az érintett vállalkozásnál nagyjából fél éve húzódik az egyeztetés, de eddig nem sikerült megkötni a kollektív szerződést – mondta Svajda József. – Még nem írták alá a megállapodást, egyszerűen arról van szó, hogy "fagyasztják" a folyamatot.
A jelekből ítélve nekik nem sürgős az ügy, ugyanakkor mégsem zárkóznak el a megbeszéléstől. Úgy vélem, hogy előbb-utóbb mégis csak sikerül nyélbe ütni a szerződést, hiszen a munkahelyi béke, a normális kapcsolat nem csak a munkások érdeke, hanem a cég tulajdonosaié is.
A kollektív szerződés egyrészt átfogó keretmegállapodást jelent, másrészt tételesen rögzíti a munkásokat védő legfontosabb juttatásokat. S azt is megfigyelték az érdekvédők, hogy gyakran a külföldi tulajdonosok – a többi közt osztrák, francia, olasz, német szakemberek – keresik a kapcsolatot a szakszervezettel. Svajda József azt mondta: ennek oka, hogy a nyugat-európai országokban nagy hagyománya van az érdemi együttműködéseknek. A vitás kérdéseket érdemes kiszámítható keretek között tisztázni, így kivédhető, hogy a munkahelyi problémák tovább súlyosbodjanak.
Forrás: sonline.hu
