A kormányhivatal arra kérte Alsónémedit, hogy helyezzék hatályon kívül a munkanélküliekre kivetett napi 800 forintos adót, de a település csak apróságokon változtatott, az adót januártól beszedik – írja a HVG.

Mint arról beszámoltunk, „munkanélküliségi adót” vetett ki az alsónémedi önkormányzat helyi adóként élve azzal a lehetőséggel, hogy a kormány két éve szinte bármilyen helyi adó kivetésére engedélyt adott. Alsónémedi képviselő-testülete ellenszavazat nélkül alkotta meg azt a rendeletet, amely szerint szeptembertől napi (!) 800 forint adót kell fizetnie azoknak, akik nem saját, vagy rokonuk tulajdonában lévő ingatlanban élnek, még ha ezért bérleti díjat is fizetnek, és több mint 90 napja nincs munkájuk. A rendelettel a főleg román vendégmunkásokat akarták volna kiszűrni a településen.

A szocialista Korózs Lajos az alsónémedi rendelettel kapcsolatban írásbeli kérdésben arról faggatta Balog Zoltán emberi erőforrás-minisztert, hogy egyetértenek-e a munkanélküliségi adóval, illetve hogy mit kívánnak tenni ellene.

Balog nevében Rétvári Bence államtitkár válaszolt, aki kifejtette, a törvények lehetőséget adnak a különböző települési adók kivetésére, de a települési adókat az illetékes kormányhivatalok szokták ellenőrizni. Ez megtörtént ebben az esetben is, a Pest Megyei Kormányhivatal pedig még augusztus elején „törvényességi felhívást intézett” Alsónémedi önkormányzatához, 45 napot hagyva arra, hogy a munkanélküliségi adóról szóló rendeletet hatályon kívül helyezzék.

A határidő egyelőre nem járt le, ezért az önkormányzat még nem válaszolt a kormányhivatalnak, de Alsónémedi honlapjáról kiderül, hogy a képviselő-testület augusztus 25-én a törvényességi kifogások miatt már változtatott az eredeti rendeleten, és a jelenlegi szabályok szerint csak január elsejétől kell majd fizetnie a munkanélkülieknek, akik életvitelszerűen a településen vannak, de nincsenek bejelentve. Az önkormányzat mindössze azon változtatott, hogy az önkormányzat emberei nem mehetnek be csak úgy a magánházakba.

Rétvári válaszából az nem derült ki, hogy a kormányhivatal csak technikai kérdéseket kifogásolt, vagy a koncepcióval volt-e problémájuk, de úgy tűnik, inkább csak jogtechnikai ügyben szólhattak közbe, ha a törvényességi felhívás utáni verzió ugyanazt tartalmazza, mint előtte.

Forrás: HVG