A kvótareferendumra bocsátott kérdés alkotmányellenes, nem felel meg a jogszabályi és alkotmányossági követelményeknek, ezért azt nem lehetett volna hitelesíteni. Ez egy politikai ügy, amelynek nincs jogi kötőereje, jogkövetkezménye – jelentette ki Tóth Zoltán választási szakértő a SZEF nyitott fórumán. Szerinte el kell menni szavazni október 2-án, de érvénytelen szavazatot kell leadni. Úgy vélte, a szakszervezeteknek maguknak kell eldönteniük, hogy kampányoljanak-e a népszavazás mellett vagy ellen, hiszen a tagság véleménye is megoszlik a feltett kérdésről.
Ha az október 2-i népszavazás érvényes és eredményes lesz, Orbán Viktor tényleg európai formátumú politikusként léphet fel, az ellenzék pedig garantáltan veszíteni fog és fideszes kétharmados többség jön létre 2018-ban. Mind a jogi környezet, mind a lendület benne van a kormányzó pártban, hogy ezt végigvigye – mondta Tóth Zoltán választási szakértő a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának rendezvényén, amelyen az október 2-i népszavazás jogi hátteréről adott tájékoztatást. A szakember szerint nem látható sem az a bel-, sem az a külpolitikai erő, amely miatt a Fidesz veszítene. Az ellenzéknek reményt az európai parlamenti választásokhoz hasonlóan arányos választási rendszer adhatna. Utalt arra, hogy 2014-ben az MSZP csekély 15 százalékot ért el az EP-választáson, mégis megkapta a mandátumok 15 százalékát. Felhívta a figyelmet arra, hogy a szakszervezeteknek megvan a lehetőségük, hogy akár erről a kérdésről is népszavazást kezdeményezzenek. Mindazonáltal megerősítette azok álláspontját, akik szerint a mostani népszavazás előválasztásnak is tekinthető, amely előre összehozott egy Fidesz-Jobbik koalíciót. Egy történelmi példát is felhozott a szakértő, amely szerint 1989 óta minden nagy kormányváltó választás előtt volt egy népszavazás, és azon az győzött, aki a következő választást megnyerte. Felidézte a négyigenes referendumot, amelyen a legtöbben, több mint 5 millióan vettek részt. A 8 millió szavazásra jogosult 90 százaléka abszolút egyhangúlag voksolt a munkásőrség feloszlatására, az MSZMP-vagyon kisajátítására és a pártszervezetek működésére. Egy dolog osztotta meg a közvéleményt, a köztársasági elnök megválasztásának módja. Egyértelműek voltak a kérdések, a mostanit viszont úgy fogalmazta meg a politika, hogy lehetőség szerint senki se értse, és az erre adott válaszokat is tetszés szerint lehet értelmezni – tette hozzá.
A kvótareferendumra bocsátott kérdés („Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?”) alkotmányellenes, nem felel meg a jogszabályi és alkotmányossági követelményeknek, a népszavazás eredményének pedig nincs jogi kötőereje – hangsúlyozta a szakértő. Legalább három olyan tétel van az alaptörvényben is, amely szerint ezt a kérdést nem lehetett volna kibocsátani – tette hozzá. Szerinte a referendum kiírása politikai akció, ami veszélyes, mert az emberek többsége elhiszi, hogy akár a kisszobájába is be kell engednie néhány migránst, hogy ott lakjanak.
A szakértő megdöbbentőnek nevezte, hogy a Demokratikus Koalíció és az MSZP kihirdette, közös bojkottot, ellenkampányt indítanak, de azt nem sikerült létrehozni. A szocialisták azt is bejelentették, hogy a szavazatszámláló bizottságokba se delegálnak tagokat. Szerinte értelmetlen a kis pártok külön bojkottja is, mert az nem különbözik a két „nagy” szándékától. Tóth Zoltán álláspontja szerint el kell menni szavazni, a szavazólapra pedig két X-et kell tenni, hogy érvénytelen legyen. Úgy véli, másfélmillió ember, a derékhad nem feltétlenül akar a Fideszre is szavazni, és a fülke magányában akár képesek kihasználni a titkos szavazás lehetőségét. Azt elismerte, sőt bocsánatos bűnnek nevezte, ha valaki fél voksolni. A kisebb szavazókörökben, vagyis ahol kevés a szavazó, tudják egymásról az emberek, hogy ki hogyan voksol. A szakértő ugyanakkor úgy véli, elfogadónak kell lenni a Fidesz-szavazókkal szemben, mert őket a zsebük is motiválja, mint például a beszorított helyzetben lévőket, a közmunkásokat. Amíg nem sikerül egy alternatívát jelentő társadalmi programot nyújtani a Fidesz gazdasági, politikai, társadalmi programjához képest, addig nem lesz változás – szögezte le az előadó.
Arra a kérdésre, hogy szabad-e egy szakszervezeti konföderációnak hallgatnia ilyen fontos társadalmi-politikai kérdésben, Tóth Zoltán úgy reagált: a szakszervezeteknek maguknak kell eldönteniük, hogy kampányoljanak-e a népszavazás mellett vagy ellen, hiszen a tagság véleménye is megoszlik a feltett kérdésről.
A szakértő előadásában kifejtette: a következő két-három évben projektként célszerű kezelni ezt az ügyet a pártoknak elsődlegesen, de a civil és szakszervezeteknek, a választópolgároknak is, akik így vagy úgy érintettek. Fontos elemként említette, hogy olyan törvény alapján történik a szavazás, amely politikailag nagyon jól kisakkozott és nagyon jól összerendezett abból a szempontból, ami megszavazásakor, 2012-ben a Fidesz érdeke volt, hogy jogi akadályokat állítson egy potenciális ellenzéki kezdeményezés elé, amely gyakorlatilag áthághatatlan. A jogalkotás visszaélés szerű alkalmazását jelentette, hogy az eredményességet nem a részvételhez kötötték, hanem az érvényes szavazathoz. Olyan új fogalmakat építettek be a törvénybe, ami határozatlan jogfogalmakat alkalmaz és olyan korlátlan értelmezési lehetőséget biztosít a Nemzeti Választási Bizottságnak, hogy a kormány igénye szerint dönthet. Az egész törvény elvesztette normatív, jogszabályi jellegét, és olyan kívánsággyűjteménnyé alakították át, hogy a szerint lehet dönteni, hogy mikor milyen politikai helyzet van. A Kúria döntése pedig, amely szerint a kormánynak nem is kell igazat mondani, végképp eltörölte a jogállamiságot – jelentette ki Tóth Zoltán.
Új a humánpolitikai erőforrás is: a Nemzeti Választási Bizottság öt tagját abszolút a Fideszhez tartozók adják, bár a törvényalkotók a törvénybe foglalták, hogy Fidesz-tag nem lehet, szerű viszont igen. Olyan emberek ülnek a testületben, akik elkötelezettek a kormánypártnak. Az NVB függetlenségével tehát le kell számolni, és nem csak a vezetésben, „lejjebb” a helyzet még szomorúbb – mondta a választási szakértő, aki szerint a problémák 2006-ig nyúlnak vissza, amikor az akkori kormány semmilyen alkotmányossági kifogást nem tett az ellen, hogy a szavazatszámlálási bizottsági tagok választására jogosult testületnek javaslattevő jegyzőtől elvonták a hatáskört, mindenütt a polgármesterek tettek javaslatot a tagokra. Kétsége ne legyen senkinek, hogy a folyamatot egy elfogult testület viszi végig – szögezte le Tóth Zoltán. Súlyos problémának nevezte azt is, hogy gyakorlatilag hiányoznak a kampányszabályok. Az ellenzékből például kizárólag az MSZP-nek van delegálási jogköre. Nincsenek rögzítve a referendum kampányának médiaszabályai, itt is az országgyűlési választási szabályokat kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy az ellenzék csak az utolsó 18 napban hirdethet. Ráadásul az országban 1800 olyan település van, ahol a lakosság kétezer fő alatti, s például a Klubrádió egyáltalán nem fogható, az ATV pedig azokban a helyi kábeltelevíziókban látható, ahol ellenzéki vagy független a polgármester, ott ugyanis engedik betenni a helyi szolgáltatók ezeket a csatornákat. Tehát igaz lehet az állítás, amely szerint a lakosság csupán 10 százalékához jut el az ellenzéki kommunikáció.
A fórum résztvevői mindazonáltal abban egyetértettek, hogy a népszavazás sokkal többről szól, mint a betelepítési kvóta kérdése, a probléma az, hogy a mostani hatalomnak nincs alternatívája. Az sem volt vita tárgya, hogy a SZEF nem mondhatja meg, hogy a tagjai menjenek-e el szavazni, de arra hangsúlyosan fel kell hívni a figyelmet, hogy a referendum 15 milliárd forintba kerül, aminek lenne helye a különböző ellátórendszerekben.
Kun J. Erzsébet
