Erősítenék a gyermekvédelmet: a helyi és a járási szint mellett megyei szinten a kormányhivatalok is részt vennének a krízishelyzetet észlelő és jelző rendszer működtetésében – egyebek mellett ezt is tartalmazza a kormány előterjesztés-tervezete. Módosításra szorul a Biztos Kezdet Gyerekházak szabályozása is, a kötelező óvodáztatás miatt a célcsoporttá az óvodába még nem járó gyermekek szülei váltak – írja a Magyar Hírlap.

Augusztus 5-ig lehetett véleményezni az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló kormány-előterjesztés tervezetét, amely sok más változtatás mellett érinti a szociális átmeneti ellátási formákat, a szociális foglalkoztatást és a Biztos Kezdet Gyermekházra vonatkozó szabályozást is. Lapunk kérdésére a tervezett változtatásokról az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) részletes tájékoztatást küldött. Ennek alapján az éjjeli menedékhelyek és a hajléktalanok átmeneti szállásainak kivételével kivezetik a szociális ellátások rendszeréből az átmeneti szolgáltatási formát mint önálló szolgáltatási típust. Azoknak az intézményeknek, amelyek ebbe a kategóriába sorolhatók, 2023-ig kell átalakulniuk.

Tartalmazza a dokumentum azt is, hogy a szociális foglalkoztatás esetében 2009 óta három évre szóló finanszírozási szerződések útján jutnak támogatáshoz az intézmények, ám ezeket 2016. december 31-ig meghosszabbították. Az Emmi tájékoztatása szerint a fejlesztő foglalkoztatás – a szociális szolgáltatások részeként – biztosítja az abban részt vevők számára, hogy aki egészségi állapotától függően képes és akar, „foglalkoztatásba kerülhessen”, ami így a fejlesztését segíti. Ennek köszönhetően az állapota stabilizálható, szinten tartható, ideális esetben pedig akár munkába is állhat az érintett akár a nyílt munkaerőpiacon is. A fejlesztő foglalkoztatás tehát egy „köztes forma”, amelyben részesülhet pszichiátriai beteg, szenvedélybeteg, hajléktalan személy, illetve olyan, fogyatékossággal élő állampolgár, aki még nem érte el az öregségi nyugdíjkorhatárt.

A tervezet alapján változás várható a gyermekek veszélyeztetettségét, illetve a család vagy adott személy krízishelyzetét észlelő és jelző rendszer működésében is, amelyet tovább erősítenének. A jelenlegi helyi és járási szint mellett megyei szinten a kormányhivatalok munkatársai is kapnak majd ezzel kapcsolatos feladatokat, így segítve a jelzőrendszer hatékonyabb működését. Emellett országosan szakmailag is támogatnák a munkát „képzések szervezésével, módszertan kidolgozásával és telefonos szolgáltatások működtetésével is”.

A változások a Biztos Kezdet Gyerekház szabályozását is érintik. Az Emmi felidézi, hogy a gyerekházak 2012 óta központi támogatásban részesülnek, és a szolgáltatás 2013-tól már a gyermekvédelmi törvényben is helyet kapott. Módosítani kell azonban az intézmények szolgáltatási célját is, hiszen „a kötelező óvodáztatás miatt a célcsoporttá az óvodába még nem járó gyermekek szülei váltak”. Szintén rögzíteni kell, hogy az érintettek közé elsősorban a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek és szüleik tartoznak. A módosítás tartalmazza továbbá, hogy bár a gyerekház nem intézmény, de szolgáltatóként működhet önállóan vagy más intézmény – szervezeti és szakmai tekintetben – önálló egységeként.

Forrás: Magyar Hírlap