Nemcsak a szakszervezeti mozgalomra, hanem akár az országos politikára is komoly hatása lehet annak, hogy huszonöt év után megbukott a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete (VDSZSZ) Szolidaritás elnöke, Gaskó István, helyette pedig a szavazatok 93,55 százalékával Halasi Zoltánt választották meg az érdekképviselet új vezetőjének – derül ki a Napi Gazdaságnak nyilatkozó, nevük mellőzését kérő szakszervezeti vezetők, szakértők szavaiból.

Gaskó látványos és hirtelen bukásának lehetséges okairól a megszólalók egybehangzóan állították: a volt elnök valóban elviselhetetlenül arrogánssá, lekezelővé vált az utóbbi időszakban, és mint egyikük fogalmazott, „kusza pénzügyi viszonyok" alakultak ki az általa vezetett szervezetek között. Többek szerint az sem jó irányba változtatta a volt elnök személyiségét, hogy magánéletében új szakasz kezdődött. Mindezt már olyan emberek sem tudták tolerálni, mint pél­dául Bárány Balázs, a VDSZSZ alelnöke, aki egyébként évtizedekig valóban barátja volt Gaskónak. Bárány egyébként feljelentést is tett különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával ismeretlen tettes ellen a szakszervezet pénzügyei kapcsán. A Magyar Hírlap közölte: a BRFK korrupció és gazdasági bűnözés elleni főosztálya vizsgálja az ügyet.
 
  A lapunknak nyilatkozó érdekvédők egyike szerint – a bukott elnök korábban megfogalmazott gyanúját mintegy igazolva – egy nagyon jól titokban tartott és megszervezett akció kellett ahhoz, hogy a VDSZSZ Szolidaritás májusi küldöttgyűlésén Gaskó csupán 37 százaléknyi szavazatot kapott egyedüli jelöltként. A jelek szerint fogalma sem volt arról, hogy mi zajlik körülötte, milyen elégedetlenek vele még a legszűkebb környezetében is, ami szintén a gőgösségének tudható be – vélekedett forrásunk.
 
  Többek szerint a jelenleg is Gaskó vezette konföderáció, a Liga szakszervezeteken belül sem nézték jó szemmel a régiek, hogy mintegy száz új, hozzá nem értő fiatal munkatársat vettek fel tagtoborzásra, akik bár rengeteg pénzt vittek el – például városi luxusterepjárókat kaptak munkájukhoz –, kevés eredményt tudtak felmutatni. A Liga növekedése valójában a régi baloldali szakszervezetek egyfajta felvásárlásának volt köszönhető. A régi tagoknak ez is megrázkódtatást jelentett, hiszen olyan szakszervezeteket integráltak, amelyek korábban még az MSZOSZ-ben is a baloldaliság abszolút letéteményesei voltak. Azok, akik ellen annak idején létrejött és küzdött a Liga, most éppen általa jutottak forrásokhoz, lehetőségekhez – fogalmazott az egyik érdekvédő.
 
  A lapunknak nyilatkozók egyetértettek abban, hogy a Gaskó körül kialakult forrongás és cirkusz nem tesz jót a Liga megítélésének, sőt magának a szakszervezeti mozgalomnak sem, viszont új helyzetet teremthet a jelenleg a Liga és a baloldali szuperkonföderáció, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) uralta térben. Többen arra számítanak, hogy az utóbbi időben „temetett" Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés és a Munkástanácsok felé fordulhatnak a Ligával és a MASZSZ-szal elégedetlen tagszervezetek.
 
  Gaskó István korábbi kijelentésével kapcsolatban, miszerint elég erős jelek utalnak arra, hogy „rasszista, antiszemita, Jobbikhoz köthető emberek szervezkedése" áll a megbuktatása mögött, a lapunknak nyilatkozók annyit megerősíttettek: a Jobbik valóban „erőteljesen nyomul" a szakszervezetek háza táján. Egyik forrásunk szerint a párt nyilván nem a baloldali érdekképviseletek közül keres partnereket magának, így logikusnak tűnhet például a VDSZSZ irányába való puhatolózás, amelynek egyes vezetői korábban köztudottan MIÉP-szimpatizánsok voltak. Egy baloldali forrásunk viszont éppen arra hívta fel a figyelmet, hogy a Jobbik egyáltalán nem válogat a szakszervezetek között, Sneider Tamás, a radikális párt és az Országgyűlés alelnöke valamennyi, így a baloldali érdekképviseleteknek is küldött újévi köszöntőt. A Jobbik látványosan olyan témákat karol fel, olyan kérdésekkel foglalkozik, amelyek hagyományosan a szakszervezetek világához kötődnek. Ezekre viszont nekik, nem pedig a politikának kell válaszokat adniuk – mondta baloldali forrásunk.
 
  A legtöbben felemás összegzést adtak a Gaskó körüli helyzetről. Bár szerintük a volt elnök személyisége gyakorlatilag elkerülhetetlenné tette a bukását, javára írták, hogy az utóbbi években felhagyott a korábban „védjegyévé" vált gördülő sztrájkokkal, ezzel biztosítva a munkabékét a vasúton. Most többen is attól tartanak, hogy az új vezetés egyfajta bizonyítási kényszerből, akár indokolatlanul is a nyomásgyakorlás eszközéhez nyúlhat.
 
  Emlékezetes: már korábban sem tett jót Gaskó István megítélésének, hogy egyike volt azon vasutas-szakszervezeti vezetőknek, akik a Medgyessy-kormány idején kötött megállapodás szerint kezdetben havi hétszázezer, később már csaknem másfél millió forintos fizetést kaptak a MÁV-tól – azaz érdekvédőként a munkáltatótól. Gaskó emellett egyfajta álláshalmozóként a Liga szakszervezeti szövetség és a VDSZSZ elnökeként is honoráriumban részesült, de elnöke volt a Vasutas Önkéntes Kölcsönös Kiegészítő Önsegélyező Pénztár ellenőrző bizottságának, valamint a MÁV Zrt. felügyelőbizottságának is, ahonnan szintén vaskos fizetések ütötték a markát.
 
  2006-ban pedig az keltett felháborodást a vasutasok körében, hogy Gaskónak 7,5 millió forintot fizetett a MÁV azért, hogy kiköltözzön egy 1986-ban részére bocsátott szolgálati lakásból, amit a vasutasok szerint évek óta nem használt, mivel már saját, többszintes villában lakott. Gaskó ekkor azt állította, hogy a szolgálati lakás nem állt üresen, azt 2005 júliusáig, a kiköltözésig használta, mivel a saját építkezése még nem fejeződött be.

Forrás: Napi Gazdaság

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ