Hiába van létszámhiány, a dolgozót el kell engedni szabadságra, és legalább két hétre. Több munkáltató azzal trükközik, hogy évközben leapasztja a szabadságokat, így a nyárra már nem is marad annyi, hogy a kereskedelmi dolgozó egy hétnél tovább pihenhessen – írja a HVG.
„Nálunk az a szokás, hogy a cég már az év elejétől kivetet velünk két-három nap szabadságot minden hónapban, persze így a szabadnapok sokszor nem akkorra esnek, amikor valóban szükséges lenne, ezért időnként még plusznapokat is kérni kell. Így nyárra az éves szabadság több mint felét fel is használom, és gyakorlatilag esélytelen egy hétnél többet kivennem” – panaszkodik egy áruházi eladó. Hozzáteszi: idén úgy alakult, hogy két hétre is el tudna menni, de akkor meg jött a nyomás a főnökség részéről, hogy inkább ne, mert amúgy is létszámhiány van. „Persze engedtem, hiszen kell ez a munka, mert jól fizetnek, és szeretem is csinálni, de öt éve nem voltam egy hétnél hosszabb szabadságon, márpedig ez rövid idő ahhoz, hogy tényleg kipihenje magát az ember.”
A történetben két dolog tanulságos. Az egyik, hogy létszámhiány ide vagy oda, a munkáltató még mindig sikeresen tudja a munkahelyével zsarolni a dolgozót. A másik, hogy mindezt megteszik úgy is, ha közben éppen jogszabályt sértenek.
A fenti gyakorlat egyébként nem ritka a kereskedelemben, legalább is Bubenkó Csaba, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének elnöke szerint. Mint azt a hvg.hu-nak elmondta, a szektorban bevett szokás, hogy az év első felében kisebb részletekben vetetetik ki a dolgozókkal a szabadságukat, a maradék elmegy nyáron, így az utolsó három hónapban – amikor a legnagyobb a forgalom – ha akarnának, sem tudnának szabadságra menni a dolgozók. És az sem ritka, hogy a létszámhiányra hivatkozva nem engedik egy hétnél hosszabb időre pihenni menni a dolgozókat. Nyilván ez nem úgy történik, hogy ezt megtiltják – bár ilyen is történt már –, hanem egyszerűen csak éreztetik az emberrel, hogy ez nem ajánlott.
Bár ez évek óta így megy, a súlyosbodó munkaerőhiány miatt egyre többször próbálják korlátozni a munkáltatók a szabadságolást. Tény, hogy az alkalmazott a szabadságos napjaiból csak hét felett rendelkezhet önállóan. De ez nem jelenti azt, hogy egy cég a dolgozó hozzájárulása nélkül önkényesen dönthet a szabadság kiadásáról.
„Vannak alapdolgok, amiket minden munkavállalónak tudnia kellene” – mondta a hvg.hu-nak Kéri Ádám munkajogász. Az első és legfontosabb, hogy aki munkaviszonyban munkát végez, az jogosult az éves szabadságra – ez az alap, innen indulunk. A szabadság a munkavállaló regenerálódását szolgálja, ezért azt természetben köteles kiadni a munkaadó – persze kivételek lehetnek, de a pénzbeli megváltás semmiképpen sem lehet rendszerszerű. Továbbá a szabadság kiadásakor is be kell tartani az együttműködés követelményét, a munkáltató nem dönthet önkényesen, hanem köteles egyeztetni a dolgozóval. Bár a dolgozók évente hét szabadnapról maguk dönthetnek, a többit sem oszthatják rájuk úgy, hogy arról nem egyeztettek.
Az is fontos szabály, hogy a szabadságot úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló évente egy alkalommal legalább két hétig mentesüljön a munkavégzés alól. Ez alól csak úgy bújhat ki a munkáltató, ha ehhez a dolgozó is hozzájárul.
Kéri elmondta, hogy vannak ugyan kivételes helyzetek, amikor egy cég kvázi megtagadhatja, hogy a dolgozó az előre bejelentett időpontban elmenjen szabadságra, sőt megteheti, hogy visszarendeli őt a pihenésből. De ez tényleg a kivételes és rendkívüli helyzetekre vonatkozik, márpedig a folyamatos létszámhiány nem az.
Rendkívüli eset például, ha egy közértben a nem szabadságon lévő két pénztáros fizikailag lerobban, és ha nem hívnak vissza valakit a szabadságról, akkor be kell zárni a boltot. De alapvetően az a cég dolga, hogy a helyettesítést úgy oldja meg, hogy mindenki ki tudja magát pihenni.
Ráadásul ha valakit visszarendelnek a nyaralásból, annak minden költségét a munkáltatónak kell fizetnie, csakúgy mint amikor egy dolgozót az utolsó pillanatban nem engednek el szabadságra, így bukja a befizetett üdülést, repülőjegyet vagy szállást.
Bubenkó szerint a kereskedelemben dolgozók túlhajszoltak, és ez abból is látszik, hogy emelkedett a szektorban dolgozók táppénzen töltött napjainak száma. Nem tudják magukat évek óta normálisan kipihenni, egyre több az emiatt jelentkező járulékos egészségügyi probléma.
Bár az elnök erre nem tett utalást, azért az sem kizárt, hogy néhányan betegszabadsággal próbálnak időnként plusz pihenőhöz jutni.
Megkérdeztünk több áruházláncot is arról, hogy mekkora munkaerőhiánnyal küzdenek, illetve mennyire probléma a szabadságok kiadása. Leginkább sablonos válaszok érkeztek, hogy természetesen a cégek mindig betartják a jogszabályokat és a törvényben meghatározott módon adják ki munkatársaiknak a szabadságokat.
Több cég is diákokat alkalmaz a nyárra a megnövekedett munkaerő-szükséglet kielégítésére. Az Auchannál jelenleg kevesebb mint 80 betöltetlen munkahely van.
A munkaerőhiány egész évben problémát okoz, nem csak a nyári szabadságolások ideje alatt – mondta a hvg.hu-nak Maczelka Márk, a SPAR Magyarország kereskedelmi igazgatója. Hozzátette, a szakemberhiány jelentősnek mondható a nyugati országrészben és Budapesten, főként a szakeladók és a hentesek hiánya jelent problémát.
A tartós munkaerőhiány mellett a másik nehezítő tényező az erőteljes fluktuáció. „A cégünkhöz lojális, évek óta nálunk dolgozó kollégáinkra emiatt jóval nagyobb nyomás nehezedik.” Maczelka állítása szerint ennek ellenére minden esetben egyeztetnek a munkavállalókkal, hogy ki mikor szeretne szabadságra menni. A cég ugyanakkor nemcsak nyáron, hanem egész évben alkalmaz diákokat. Ráadásul a vasárnapi újranyitás óta folyamatosan növelik a diákok létszámát annak érdekében, hogy a dolgozóik hétvégén is tudjanak pihenni, illetve a szabadságokat is ki tudják adni. „A korábbi években, mikor még nem volt ekkora munkaerőhiány a szektorban, a nyári és a karácsonyi időszakra koncentrálódott a diákok foglalkoztatása.” A SPAR-nál jelenleg 300 és 350 között mozog a betöltetlen pozíciók száma.
Forrás: HVG
