Radikálisan megváltozott a munkához való hozzáállás az elmúlt évtizedekben, és ez meg is látszik a fiatal felnőttek, vagyis az Y generáció munkahelyekkel szembeni elvárásain. Korábban a pénz és a hosszú távú karrierlehetőség ígérete volt a cégek legnagyobb vonzereje, de erre már többé-kevésbé fütyülnek a mai fiatalok, akik inkább a szakmai fejlődést, a társadalomra gyakorolt pozitív hatást, valamint a munka-magánélet egyensúlyt tartják fontosabbnak. Közöljük a profit7.hu-n megjelent írást.

Hamarosan az Y generáció lesz a legnépesebb a munkaerőpiacon, azonban a munkaadók többsége nem igazán készült még fel a fiatalabb kollégák foglalkoztatásával járó kihívásokra. A dolog már csak azért is fontos a cégek szempontjából, mert a most 20-35 éves korosztály pillanatok alatt továbbáll munkahelyéről, ha tartósan figyelmen kívül hagyják a számukra fontos kérdéseket.

A Deloitte felmérése szerint a nemzedék tagjainak negyede úgy véli, egy éven belül elhagyja munkahelyét. Ha kétéves távlatban kell gondolkodni, akkor már a fiatalok 44 százaléka gondolja úgy, hogy nem ugyanott fog dolgozni, ahol most, míg 2020 utánra már kétharmaduk más állást jósol magának.

Ez egyébként nincs összefüggésben azzal, hogy az ifjabbak még inkább kezdő pozíciókban dolgoznak, hiszen a 30-as, tapasztaltabb, vezető szerepben dolgozó válaszadók között is 57 százalék az évtized végéig váltani szándékozók aránya.

Mi kell a fiataloknak, hogy hűségesek maradjanak a cégekhez?

Az értékes, már kiképzett munkaerő elvándorlásának megakadályozása a fiatalok esetében sem lehetetlen, de ehhez szakítani kell azokkal a régi beidegződésekkel, melyek részben a közveszélyes munkakerülés és a kapun belüli munkanélküliség időszakából maradtak ránk. A hivatalnokhajcsár hozzáállás különösen nagy botorságnak tűnik a mostanság kiteljesedő munkaerőhiány fényében, hiszen a képzett dolgozók előtt számos továbblépési lehetőség áll.

Ha meg akarjuk tartani a fiatalokat, akkor az egyik fontos teendő, hogy segítsük őket a vezetéstudomány elsajátításában. A felmérés szerint a korosztály a leghasznosabb munkavállalói képességnek a vezetői ismereteket véli, ugyanakkor nem gondolják, hogy a cégek eleget tesznek alkalmazottaik ilyen irányú fejlesztése érdekében. Azok közül, akik a következő két évben elhagynák állásukat, tízből heten voltak elégedetlenek a munkahelyi készségfejlesztéssel, míg a maradni szándékozók többségének pozitív élményei vannak a tréningekről, fejlődési lehetőségekről.

Sokat segíthet az is, ha egy-egy tapasztaltabb kollégát mentorként rendelünk a fiatalok mellé. Az adatok azt mutatják, hogy kétszer nagyobb eséllyel találunk olyanokat, akik részt vehettek ilyen programokban azok között, akik megszerették munkahelyüket, és a következő öt évben is ugyanannál a cégnél dolgoznának.

Kiemelt fontosságú az Y generáció számára az is, hogy a cég, ahol dolgoznak, pozitív hatást gyakoroljon környezetére, a társadalomra. A válaszadók közel 90 százaléka egyetértett azzal a megállapítással, hogy az üzleti sikert nem kizárólag a pénzügyi mutatók alapján kellene meghatározni. 80 százalék fölött van azok aránya is, akik úgy hiszik, az üzletben benne rejlik a jótettek lehetősége is. Ennek az igénynek a fontosságát az is jelzi, hogy nem nagyon lehet néhány hangzatos kampányszlogennel átverni a fiatalokat, a tiszteletük elnyeréséhez minőségi termékeket, szolgáltatásokat és valós környezeti, társadalmi felelősségvállalást kell felmutatniuk a cégeknek.

A korosztály számára az is fontos, hogy személyesen érintettnek érezzék magukat a vállalkozás pozitív hatásának előidézésében. Célszerű lehet ezért olykor emlékeztetni őket arra, hogy munkájuk – még ha csak közvetetten is kapcsolódik csak a cég tevékenységéhez – elősegíti a vállalkozás fő célkitűzésének megvalósulását. Ha fiatal dolgozónk úgy érzi, értelmetlen munkát végez, nem sokáig fog a cégnél maradni.

A hűség egyik lényeges eleme a munkahelyi hangulat, környezet is. A felmérés szerint a leginkább elégedett és lojális megkérdezettek jóval nagyobb valószínűséggel mondták azt cégeikről, hogy jellemző rájuk a nyílt kommunikáció, a kölcsönös segítség és tolerancia kultúrája, a befogadás iránti elhivatottság, illetve a kreativitás és az ötletelés minden munkavállalóra kiterjedő ösztönzése.

A személyes célok terén már sokkal közelebb vannak a hagyományos elvárásokhoz az Y generáció tagjai. Leginkább a munka-magánélet egyensúly megtartása, saját otthonuk birtoklása és az anyagi biztonság megteremtése hangsúlyos a fiatalok számára. Ha ezt a korosztályt szeretné huzamosabban foglalkoztatni – ami idővel elkerülhetetlen szükséglet –, akkor érdemes lehet bemutatni nekik, hogyan érhetik el céljaikat, ha maradnak a vállalkozásnál.

Forrás: Pr7/Deloitte/SmallBizTrends