Minden egyes munkahelyteremtésre fordított forintból 36 százalékot ,,visszakért" az állam járulékok címén - ez derül ki a gyakornoki programok zárásából. Egyharmad jutott a dolgozónak, a maradék pedig az őt foglalkoztatónak – írja a delmagyar.hu.

Nemrégiben ért véget az a gyakornoki pályázat, amelyben a hazai cégek friss munkaerő alkalmazásához kérhettek közel 100 százalékos uniós támogatást. A 2013-ban indult rendszer lényege, hogy az Unió állta 9 hónapon keresztül a gyakornokok teljes bérét, járulékokkal együtt. Előírták, hogy a frissen felvetteknek legalább 122 ezer, legfeljebb 183 ezer forintot fizetnek a cégek, majd a támogatás után tovább foglalkoztatják őket még 4,5 hónapig. A pályázó vállalkozások minden gyakornok után 54 ezer forintot kaptak a mentorálásért. Csongrád megyében 98 cég nyert az uniós pályázaton, a legkevesebbet, 1,38 millió forintot egy hódmezővásárhelyi építőipari cég kapta.
A legtöbb támogatást, mintegy 30 millió forintot pedig egy felszámolás alatt álló zsombói cég nyerte.

Hogy ki járt jól az uniós gyakornoki támogatással? Az ember azt gondolhatná, hogy az a fiatal, aki végre munkához jutott. Ez részben igaz is. Egy 5 fő gyakornokot foglalkoztató, 14 millió forint uniós pénzt nyert vállalkozás példáján keresztül bemutatjuk, hogy a munkahelyteremtésnek legalább akkora nyertese maga az állam és a pályázó cég, mint a jobb esetben nettó 120 ezer forintért 9 hónapig güriző pályakezdő.

A példánkban szereplő nyertes pályázó – akinek a nevét azért nem írjuk le, mert a rendszer minden egyes résztvevőnél hasonló eredményt mutat – 14 millió forintot kapott 5 gyakornok alkalmazására. A 14 millió forintból – ha a pályakezdőt havi bruttó 183 ezer forintos bérre szerződtették – a gyakornoknak kilenc hónap alatt nettó 1 millió 80 ezer forint jutott.

Eközben az állam az 5 munkás kéz után – a munkaadótól és a munkavállalótól közösen – járulékok címén 5,1 millió forintot szedett be, a vállalkozás a mentorálásért és az egyéb felmerülő költségekért közel 4,7 millió forintot kapott. Vagyis az uniós pénz egyharmada került csak a dolgozóhoz, a kétharmad részben az államkasszát, részben a munkaadót gazdagította.

Hogy mennyire volt sikeres a támogatási rendszer? A ceginfo.hu adatai szerint a pályázók többségének bejött az uniós segítség, a létszámadatok szerint ma is alkalmazzák a gyakornokokat. Több nyertes pályázónak is írtunk, hogy megtudjuk, mennyire ragadtak meg a pályakezdők. Az egyik nyertes nem válaszolt, csak visszakérdezett: mi köze lapunknak az uniós pénz felhasználásához? Egy másik cégvezető viszont úgy látja, megérte a gyakornoki program, még úgy is, hogy a 4,5 hónapos továbbfoglalkoztatás költsége már teljesen a pályázót terheli.

Forrás: delmagyar.hu