Félreértés, hibás adatgyűjtés, rossz értelmezés – mondták a Népszabadságnak az egészségügyi adatok elemzésében jártas szakemberek, akiket az orvosok számáról szóló legfrissebb statisztika értelmezésére kértünk. A Világgazdaság ugyanis a KSH-ra hivatkozva azt állította, még soha ennyi orvos nem dolgozott Magyarországon, mint tavaly.

 

A Világgazdaság szerdai számában megjelent közlés furcsasága, hogy egyrészt ellentmond az ágazatban dolgozók és a sorukra hosszan várakozó betegek tapasztalatainak, másrészt öt évvel azután, hogy Szócska Miklós egészségügyi államtitkár megígérte, az informatikai fejlesztésekből hamarosan kiderül, hányan dolgoznak az egészségügyben, még mindig senki nem tudja, mi a valóság az ágazatról keringő számokból.

Csak vidéken érzékelik

A napilap által ismertetett KSH-adatok szerint tavaly 39 ezer orvos dolgozott Magyarországon, amire 1990 óta egyetlen évben sem volt példa. Ha az adatok megyei bontását is vizsgáljuk, akkor az is látszik, hogy a legutolsó periódusban csak vidéken növekedett az orvosok száma, a fővárosban egyáltalán nem. E tábla szerint egy év alatt tízszázalékos volt az orvosszám-növekedés például a közép-dunántúli régióban, Veszprém környékén is, ezzel szemben Rácz Jenő a megyei kórház igazgatójaként, a Magyar Kórházszövetség előző elnökeként nem találkozott ezzel a jelenséggel a gyakorlatban.

Mint mondja: egyáltalán nem látja maga körül az orvosbőséget, sőt épp az ellenkezője miatt vannak napi gondjai. Példaként említi, hogy van olyan alkalmazottja, aki nála van lajstromban, de pillanatnyilag a fővárosban van szakorvosi gyakorlaton, és közben havonta két hetet Angliában dolgozik. Azaz még a papíron betöltött álláshelyein sincs mindig a napi munkában hadra fogható ember.

Egy másik szakértő lapunknak azt mondta, a szektorban zajló folyamatokat lehetetlen a statisztikával pontosan leírni.

Emlékeztetett: a nagy régiós fejlesztésekkel létrehoztak egy csomó kórházi osztályt, ahhoz, hogy azok működtethetővé váljanak, be kellett jegyezni egy csomó orvost a sokadik állásába. Vagyis a látszólagos létszámnövekedés oka lehet az is, hogy az új intézményekhez többszörösen jegyezték be ugyanazt a szakembert. Mivel a fővárosban nem volt kórházfejlesztés, így itt nem is változott az orvosok száma. Ezt az elméletet az is alátámasztja, hogy ugyanezen adatsor szerint a háziorvosokból vidéken sem lett több, sőt néhánnyal kevesebben is vannak, azaz csak a kórházi orvosok száma gyarapodott.

Sokan nem praktizálnak

A KSH-adatok és a gyakorlat ellentmondásaival februárban a HVG is terjedelmes cikkben foglalkozott: a lap cikkírója is jelezte, valami probléma van az adatokkal, mert ugyan a statisztikai hivatal adatai szerint a 49 ezer magyarországi orvosi diplomásból 2013-ban 38 200 vett részt aktívan a betegellátásban, az Emberi Erőforrások Minisztériuma viszont csak 28-30 ezer orvosról tud. Ők 39 ezer állásban látják el a betegeket; a többiek már elhagyták a pályát, visszavonultak, külföldre távoztak, vagy gyesen vannak.

– Ha valóban igaz lenne a KSH által közölt adat, miszerint Magyarországon százezer lakosra 390 orvos jut, páratlan szakemberbőség lenne  – mondta lapunknak Balázs Péter, a Semmelweis Egyetem Népegészségtani Intézetének igazgatóhelyettese. Ő példaként említette, hogy ennyi orvosa még az Amerikai Egyesült Államoknak sincs. Hozzátette: a hazai orvosok regisztrációját végző szervezetek adatbázisában nagyon sok nem praktizáló gyógyító adatait is tárolják, mert a változásokat – a halálozást, nyugdíjba vonulást, a külföldre távozást – nem jelentik azonnal az érintettek vagy a hozzátartozók.

Ezek általában ötévenként, a működési engedély megújításakor derülnek ki, addig ezek a személyek úgynevezett vattaként szerepelnek a rendszerben. Amikor aztán a működési engedély megújítására sor kerül, az említett virtuális többletből hiány keletkezik.

Hatvanezer diplomás

– Fogalmunk sincs, hogy hány orvos lehet Magyarországon – mondta lapunknak Kincses Gyula orvos, egykori egészségügyi minisztériumi államtitkár. Mint mondta: sokféle statisztikánk van, de egyik sem ad pontos választ erre a kérdésre. Orvosi diplomája körülbelül 60 ezer embernek lehet Magyarországon, de hogy abból hányan praktizálnak, hányan nem – nem tudjuk. S hogy mennyire csalóka lehet a statisztika, arra példaként egy újabb KSH-adatsort mutat, az egészségügyi bér- és létszámadatokat rögzítő OSAP táblát.

E szerint 2003–2014 között 19 500-ról 16 300-ra csökkent az állami intézményekben dolgozó orvosok száma. Mint mondja: ha ehhez hozzáadjuk a 6500 háziorvost, a mintegy 5800 fogorvost, valamint a nem állami intézményekben dolgozó gyógyítókat, akkor is csak körülbelül 30 ezer szakembert számlálhatunk össze.

Ugyanígy nem tudjuk, hogy hányan dolgoznak külföldön, hiszen csak azt ismerjük, hányan kértek a munkavállaláshoz igazolást, de hogy közülük ki az, aki tényleg kiment, és ki az, aki itthon is és kint is dolgozik – például ügyelni jár –, nem tudjuk.

Forrás: Népszabadság

 

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ