Adózási, szabályozási eszközökkel kell növelni a hazai hotelek versenyképességét, hogy a vállalkozások elvégezhessék a szükséges fejlesztéseket, illetve megtartsák a szakképzett munkaerőt. Ehhez elengedhetetlen a szobakiadásra rakódó 18 százalékos forgalmi adó csökkentése vagy a céges rendezvényeket terhelő reprezentációs adó eltörlése – hívta fel a figyelmet a hotelpiac eddigi eredményeinek elemzése alapján a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége.
Jövőre az éttermi szolgáltatások áfája 27-ről 18 százalékra csökken, ami a szállodák számára is kedvező, azonban jövedelmezőségüket csupán kismértékben érinti . A hoteleknek a 2018-tól érvényes turisztikai hozzájárulás hoz majd fejlődési lehetőségeket – állapítja meg legújabb piaci elemzésében a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ).
A lapunkhoz eljuttatott vezetői összefoglaló szerint a szállást és étkezést, illetve egyéb szolgáltatásokat is tartalmazó szállodai csomagáraknál az abban levő vendéglátás után jelenleg is a szobakiadásra érvényes, 18 százalékos forgalmiadó-kulcsot kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy a vendéglátásban jövőre megjelenő áfacsökkentést a hotelek csak néhány más esetben érzik majd meg a bevételeiken, de például a vendégek által leggyakrabban igénybe vett csomagokban lévő reggeli, fél- és teljes panzió, all inclusive ellátás esetén nem.
Így összességében a szövetség szerint az áfacsökkentés hatása csekély lesz a hotelüzemeltetők számára, azonban miután 2018-tól életbe lép a vállalkozások által fizetendő 5+4 százalékos turisztikai hozzájárulás, javul a szállodák helyzete. A legerősebb piaci hatást azonban a szobakiadás áfakulcsának csökkentése érné el – hangsúlyozza az MSZÉSZ, amely azt a gazdaságpolitikai modellt tartja hatékonynak, amelyet 2014-ben a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vázolt fel tanulmányában.
Ebben levezetik: ha a szobakiadás áfakulcsának 5 százalékra csökkentésével a szálláshelykiadásból származó forgalom után fizetendő 6 százalékos marketing befizetését írnák elő a cégeknek, amit kizárólag a belföldi turizmus bővülését ösztönző nemzetközi marketingakciókra lehetne felhasználni, mindenki számára nyertes helyzet alakulna ki. Ezzel ugyanis a szakértők szerint az áfacsökkentés ellenére sem esnének vissza a költségvetés bevételei, a szállodák jövedelmezőségi pozíciója pedig jelentősen javulna. Így a hotelek képesek lennének megtartani a munkaerőt versenyképes fizetések biztosításával, s finanszírozni tudnák a szükséges fejlesztéseket – szögezi le a szállodaszövetség.
Az ágazati elemzés kiemeli: a romló munkaerőhelyzet ma már nemcsak a turizmus szolgáltatásainak színvonalára hat negatívan, hanem a vállalkozások működőképességét is veszélyezteti. A helyzet változásához a bérjárulékok csökkentése, az utazási, lakhatási támogatás preferálása, a szezonálisan működő cégek adóterheinek csökkentése és a külföldön dolgozó magyarok hazai munkavállalásának elősegítése is szükséges – sorolja a szállodaszövetség.
Az MSZÉSZ arra is figyelmeztet, hogy a – főleg Budapesten – egyre növekvő számban működő, rövid távra bérbe adott lakáshotelek a szállodáknál lényegesen alacsonyabb áraikkal versenyelőnyben vannak, ami negatívan hat a szállodák áraira, rontja az üzletmenetet, valamint csökkenti az állam és az önkormányzatok által beszedhető adókat is. A szállodások azt kívánják elérni, hogy más európai városokhoz hasonlóan az állam vizsgálja felül az erre a tevékenységre vonatkozó előírásokat.
Van még mit javítani
2015-ben a magyar turizmus GDP-hez való hozzájárulása 9,4 százalék volt, a közvetlenül foglalkoztatottak száma 338 ezer. A turizmus devizabevételei 4,81 milliárd eurót tettek ki, ami az előző évhez képest 8,9 százalékos bővülést jelent. Tavaly öt kelet-közép-európai ország – Ausztria, Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia – között Magyarország szállodái szobafoglaltságban 71,5 százalékkal Ausztria mögött a 2., nettó átlag szobaárban 69,1 euróval Ausztria és Csehország mögött a 3., míg a jövedelmezőség szempontjából ugyancsak Ausztria és Csehország mögött a 3. helyen végeztek.
Forrás: Magyar Idők
